A humanoid robotok területén jelenleg egyedül az USA és Kína versenyez a technológiai vezető szerepért. Amelyik elsőként tud valóban hatékony, emberszerű robotokat fejleszteni, az hatalmas előnyre tehet szert számtalan iparágban. A kínai vezetés a technológiai versenyben prioritásként tekint erre a területre.
Hónapokkal ezelőtt kínai mérnökök tesztelésbe kezdtek egy luxus elektromos autókat gyártó vállalat üzemében: egy olyan módszert próbáltak ki, amelyet Peking kulcsfontosságúnak tart az Egyesült Államokkal vívott technológiai versenyben. A UBTech nevű startup fejlesztői emberszabású robotokat tanítanak be arra, hogy autóalkatrészeket válogassanak és konténereket mozgassanak. A feladat hétköznapinak tűnik, de a mögötte rejlő technológia korántsem az. A vállalat azt állítja, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett humanoidok képesek más robotokkal együttműködni és önállóan jönnek rá arra, hogyan végezzék el a feladatot.
Szakértők szerint jelenleg csak az Egyesült Államok és Kína van az intelligens humanoid robotok fejlesztésének élvonalában.
Aki képes valóban használható humanoidot létrehozni, az fogja dominálni a munkaerő-igényes iparágak sorát.
A science fictionből a valóságba: az intelligens robotok evolúciója
Az emberszerű robot régóta szerepel a beteljesületlen sci-fi-ígéretek listáján. A technológia zászlóshajója a Honda Asimo nevű robotja volt, amely leginkább arról volt ismert, hogy a bemutatója során leesett a lépcsőn. Nem csoda, hogy a fejlesztését 2018-ban le is állították.
A technológia gyakorlatiasabb oldala felől közelítve robotkarok már évtizedek óta sorakoznak a gyártósorokon. Ezeket konkrét feladatok precíz elvégzésére programozzák be, de nem képesek önállóan gondolkodni.
Az új humanoidok készítői „evolúciós ugrást” akarnak elérni a robotmérnöki tudás, a nagy teljesítményű számítógépes chipek és a ChatGPT-hez hasonló alkalmazásokat működtető MI-algoritmusok kombinálásával. Egyelőre a humanoidok ügyetlenek és potenciálisan veszélyesek is lehetnek, ha emberekkel dolgoznak együtt. A támogatók szerint azonban
idővel forradalmasítani fognak mindent, a gyártástól a bányászatig, az idősek gondozásától a hadviselésig.
Jeff Burnstein, az Ann Arbor-i Automatizálást Fejlesztő Egyesület elnöke elmondta, a humanoidok óriási előnye, hogy rengeteg feladatot az emberi anatómiához terveztek, így gyakorlatilag sem az otthonunkat, sem a gyárakat vagy a raktárakat nem kell ahhoz átalakítani, hogy ezek az emberszerű robotok elvégezzék a rájuk szabott munkát.
Ezért is ilyen sikeres Kína
A kínai kormány bejelentette, hogy 2027-re világvezetővé kíván válni a humanoid robotok területén. Ennek érdekében egy 138 milliárd dolláros állami kockázati befektetési alapot hoztak létre, amely arra ösztönzi a magánbefektetőket és a vállalatokat, hogy befektessenek ebbe a szegmensbe.
Mindez ismerős történetnek tűnik: a kínai vállalatok gyártják a világ elektromos járműveinek, hajóinak és napelemtábláinak többségét – mindegyik esetben állami támogatások és barátságos szabályozás segítségével.
Az Egyesült Államoknak azonban még mindig megvan az előnye a félvezetők, a szoftverek és az egyes precíziós alkatrészek terén. A mesterséges intelligencia más területeihez hasonlóan az Nvidia uralja a humanoid robotok agyának működtetéséhez szükséges fejlett chipek piacát. Az iparági szakértők szerint a kínai fejlesztők az amerikai riválisaiktól lemaradásban vannak a robotkezek ügyességének megalkotásában is.
Egyes törvényhozók arra sürgetik a Fehér Házat, hogy tiltsa ki a kínai humanoid robotokat az Egyesült Államokból, és tovább szigorítsa a kínai robotgyártók hozzáférését az amerikai technológiákhoz, nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.
A robotok tényleges képességei: a valóság a PR mögött
A kínai Unitree Robotics alapítója, Vang Hszing-hszing februárban exkluzív találkozóra kapott meghívást Hszi Csin-ping elnöktől. Hetekkel korábban a vállalatának humanoidjai az éves tavaszi fesztivál gáláján léptek színpadra, ahol piros kendőkkel táncoltak emberi előadók mellett, több százmillió néző szeme láttára.
Ez jól hangzik, ám az Unitree mérnökei szerint a vállalat három hónapig tanította a robotjait a tavaszi fesztiválra, amelyek nem tudtak volna órákon át táncolni anélkül, hogy elveszítették volna az egyensúlyukat vagy lemerültek volna az akkumulátoraik. Szerencsére a műsorszám csak néhány percig tartott…
Áprilisban a pekingi maraton szervezői elindítják a világ első, robotoknak szánt futamát a félmaratoni távon, a szervezők pedig engedélyezni fogják a robotcsapatoknak, hogy az akkumulátorokat vagy akár az egész robotot kicseréljék. A humanoid futók ugyanis általában nem képesek két óránál tovább működni egyetlen töltéssel, és a testük sem biztos, hogy elég erős a táv teljesítéséhez.
A fizikai MI különleges kihívásai és Kína versenyelőnye
A járásra és cipekedésre képes MI-modellek jóval összetettebbek, mint azok, amelyek például egy Shakespeare-esszé megírására képesek. A fizikai mesterséges intelligencia ugyanis nem támaszkodhat pusztán az internetről származó szöveges vagy képi adatokra: a humanoid robotoknak háromdimenziós, saját tapasztalatból származó adatok kellenek a fizika szabályainak megértéséhez, amiket jórészt a semmiből kell felépíteni.
Ezen a téren Kínának határozott előnye van, az országban ugyanis rengeteg olyan gyár található, ahol a humanoid robotok adatokat gyűjthetnek a világról, miközben feladatokat hajtanak végre.
„Kína gyors fejlődésének az az oka, hogy a technológiát valós alkalmazásokkal kombináljuk, és gyorsan fejlesztünk valós helyzetekben – mondta Cseng Jü-hang, a kínai robotstartupok egyike, a Deep Robotics értékesítési igazgatója. – Ezzel az Egyesült Államok nem tud versenyezni.”
Tanulás munka közben: a robotok gyorsabban fejlődnek valós környezetben
A UBTech startup partnerségben áll a vezető kínai autógyártókkal, köztük a Geelyvel. A kelet-kínai Csöcsiang tartomány egyik gyárában a robotjaikat arra képezik, hogy segítsenek a Geelynek a Zeekr márkájú luxus elektromos járművek gyártásában.
A vállalat képviselői szerint a robotok gyorsabban tanulnak a munkavégzés során. Ahogyan például a nyelvtudás is hatalmasat fejlődik egy külföldi országban töltött szemeszter után, a valós világ ugyanúgy olyan problémákat vet fel a robotok számára, amelyeket nem lehet laboratóriumban létrehozni – például egy alkatrészekkel teli konténer egyenetlen súlyának a kezelését. A UBTech egyik vezetője szerint azt a problémát, amit laboratóriumi körülmények között egy hónap alatt oldanak meg, valós munkakörnyezetben néhány nap alatt is megtanulhatják.
Míg jelenleg két robotnak körülbelül 12 másodpercbe telik együtt felrakni egy konténert egy teherautóra, addig az emberek ezt három másodperc alatt megoldják, mondták a UBTech munkatársai, hozzátéve, hogy a robotok várhatóan egyre gyorsabbak lesznek. A Zeekr luxusautó-gyártó részéről elmondták, hogy a humanoidokon végzett teszteket nem termelési területeken végezték, és a fejlesztésük még kezdeti szakaszban van.
Árverseny és jövőbeli kilátások
A kínai gyártási szakértelem révén egy helyben épített robot feleannyiba kerülhet, mint egy máshol készült – mondta Ming Hsun Lee, a Bank of America elemzője. Becsléseit a kínai elektromosjármű-iparra alapozta, amely gyorsan növekedett, és jelenleg a globális gyártás mintegy 70 százalékát teszi ki.
„A humanoid robotok hamarosan egy újabb elektromosjármű-iparágat jelentenek Kína számára”
– vélekedett.
A UBTech robotrendszere, a Walker S a vállalathoz közel álló források szerint szoftverrel együtt több százezer dollárba kerül. A cég tervei szerint idén 500-1000 Walker S-t szállít az ügyfeleinek, köztük az Apple beszállítójának, a Foxconnnak, de 2027-re ezt a számot több mint tízezerre szeretné növelni. Kínán kívül egyelőre kevés vállalat kezdte el értékesíteni az MI-alapú humanoid robotokat.
Az iparági szakértők úgy vélik, hogy a verseny évtizedekig tart, hiszen a robotoknak egyre bonyolultabb környezetekkel – például az otthoni háztartásokkal – kell megbirkózniuk.
„Még mindig messze van az az idő, amikor a robotok valóban helyettesíthetik az embereket” – nyilatkozta Eric Li, a Geely alapítója.
