A magyar gazdaság inkább a közvetett hatások, különösen a német gazdaságba történő ipari beszállítások várható csökkenése miatt érzékeny a vámháborúra. Egy friss elemzés szerint az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat 0,6 százalékponttal mérsékelheti a vámháború.
Aki az elmúlt napokban nem egy a külvilágtól teljesen elzárt vidéken vagy lakatlan szigeten élt, az jól tudja: Donald Trump április 2-án bejelentette a „Felszabadulás Napját”, egy olyan hatalmas piacvédelmi intézkedéscsomagot, amely történelmi léptékű vámemeléseket tartalmaz. A világ közgazdászai, üzleti döntéshozói és laikusai egyaránt azt találgatják azóta is, hogy mit is jelent pontosan a csomag, milyen kivételek, egyéni kedvezmények jöhetnek a képbe egyes országok esetén, vagy akár EU-s szinten. Illetve a fő kérdés az: mire kell felkészülni, milyen hatások várhatók a következő egy-két évben. Ez utóbbira a rövid és őszinte válasz az lenne, hogy nem nagyon tudjuk. Ám ilyet – kiváltképp az előrejelzésekkel foglalkozó közgazdászok és más szakértők – nem mondhatnak, így hát az elmúlt napok szorgos számolgatásokkal teltek. El is indult a ködszurkálás és a számháború.
Mielőtt ennek taglalásába belekezdünk, azt azért jegyezzük meg: nem, pontosabban nem elsősorban a vámokról szól ez a történet, hanem arról, hogy az USA stratégiát vált, valójában egyfajta felszabadulás irányába mozdul.
Az új amerikai vezetés ugyanis nem óhajtja a jövőben újabb éveken, évtizedeken át a költségvetési és a kereskedelmi hiányát a végtelenségig, azaz a teljes finanszírozhatatlanságig növelni. Ehelyett a gazdaságpolitika hangsúlyát arra helyezik, hogy az USA egyre nagyobb arányban maga és szövetségesei által akarja megtermelni azokat a javakat, amelyeket elfogyaszt.
A világkereskedelem nyilvánvalóan nem omlik össze, és az is egyértelmű, hogy egyik napról a másikra nem erősödik érdemben az Egyesült Államok önellátási képessége. Az is triviális, hogy a vámháború Amerikában és világszerte feszültségekkel, sok termékkör esetén várhatóan áremelésekkel jár. Ám ne feledjük: az USA mezőgazdasága, bányászata, energiatermelési képessége és a mai napig meglévő ipara révén hosszabb távon képes az önellátási potenciáljának erősítésére. Másképpen: ami rövid távon fájhat az USA-nak, az hosszabb, többéves időtávon az előnyére lehet.
Ebben a megközelítésben jól látható, hogy Trump
az amerikai gazdaság egészének védelme érdekében hozhatta meg ezt a döntést, különös figyelemmel a hosszabb távú pénzügyi egyensúly javítására is. Ha ez megvalósul, akkor a dollár elmúlt években megkérdőjelezett világpénzszerepe talán kevésbé sérül.
Az elsődleges hatások
Térjünk azonban vissza a jelen állapotra, a rövid távú hatásokra. Számítottak ugyan vámokra, a bejelentés mégis sokkolta a szakmai közvéleményt, mivel Trump az elemzők előrejelzéseinél nagyobb mértékű emeléseket jelentett be.
Így például az Európai Unió átfogó, 20 százalékos tarifát kapott az exportjára, de az autóipart különösen érzékenyen érinti a 25 százalékos – globálisan kivetett – autóipari vám, amely a legnagyobb változást hozza. A Portfolio.hu által április 7-én közölt nagy anyag hét magyar elemző frissített becsléseit, meglátásait tartalmazza, kifejezetten a hazai hatásokra összpontosítva.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője a portálnak nyilatkozva kifejtette: az amerikai GDP mintegy egy százalékkal is csökkenhet az első évben, ha a vámtermelés valós mértéke 10 százalék körül emelkedik. Ez azt jelenti, hogyha a jelenleg javasolt vámtarifák hatályban maradnak, és az átlagos vám 20 százalék körülire emelkedik, akkor az USA GDP-je akár 2 százalékkal is visszaeshet egy év alatt. Ezt követően a negatív hatások akár 2-3 százalékra is növekedhetnek, ahogy az olyan kereskedelmi partnerek, mint Kína vagy Kanada válaszlépéseket hoznak.
A vámok emelése ugyanis közvetlenül rontja az Egyesült Államok cserearányát, ami további károkat okozhat. Az EU-ban egy év leforgása alatt e hatás körülbelül feleakkora lesz, tehát a gazdasági növekedés az EU-ban fél-egy százalékponttal csökkenhet.
A szakértők többsége szerint Magyarország különösen érzékeny a vámemelésekre, mivel kis nyitott gazdaságról van szó. Igaz, a közvetlen magyar exportnak tavaly csak a 4,1 százaléka irányult az Egyesült Államokba, főként az autó- és a gépipari ágazatainkból. Ám még fontosabbak lehetnek a közvetett hatások.
Erről Varga Zoltán, az Equilor elemzője beszélt, aki szerint az export visszaesése közvetlenül a magyar–amerikai kereskedelemben érezhető, de ne feledjük, hogy
a német gazdaságba, főként a jármű- és a gépiparba irányuló beszállítások csökkentése is rontja a magyar gazdaság teljesítményét.
Ugyanis tavaly Németország 3,4 millió új autót exportált, amelyek 13,1 százaléka az Egyesült Államokba irányult.
Mennyi az annyi?
A portfolio.hu természetesen átlagot számolt:
e szerint a megkérdezett elemzők az idei magyar GDP-növekedési kilátásokat az átlagos 2,3-ról 1,7 százalékra csökkentették.
Fontos, hogy a kormányzat pár hete közzétett 2,5 százalékos növekedési várakozásai a még nem számolhattak az április 2-án bejelentett vámemelésekkel.
Közvetett hatások: a gyengülő kereslet és a termelés csökkenése
A vámok hatásai nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is éreztetik a hatásukat: Koncz Péter a Századvég Gazdaságkutató elemzője szerint a legnagyobb problémát éppen ezek a már jelzett közvetett hatások jelenthetik, amelyek különösen az európai és a német exporttermékek keresletének csökkenéséből fakadnak.
Az amerikai kereslet visszaesése miatt ráadásul a termelőknek új piacokat kell keresniük, miközben az európai kereslet is jelentősen csökkenhet. Ezért
a magyar jármű-, gép-, illetve az elektronikai gyártás számára az a nagy kérdés, hogy az európai uniós vagy más piaci kereslet miképpen lesz képes pótolni az amerikai visszaesését.
Kamatpolitika és a forintárfolyam
A forint–euró árfolyam alakulása eközben alapvető Magyarország számára. Ugyanis amennyiben az 410 fölé gyengül, akkor az infláció felfelé tolódik el, ami erősíti gazdasági növekedés ütemének a mérséklődését. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint az MNB mozgástere a kamatcsökkentés terén korlátozott, különösen figyelembe véve azt, hogy a piaci percepció szerint a magyar gazdaság a régióban az egyik leginkább kitett a vámháború negatív hatásainak. Az inflációs kockázatok miatt ezért valószínű, hogy az MNB nem fog kamatot csökkenteni a következő hónapokban, erre inkább az év vége felé lehet reális esély.
Az elemzői nyilatkozatok és a táblázat forrása: Portfolio.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Erik S. Lesser
