A Trump-vámok hirtelen fordulatot eredményeztek az EU és Kína kereskedelmi konfliktusában: a felek azonnali hatállyal újra elkezdtek tárgyalni az ázsiai országból érkező elektromos autók brüsszeli büntetővámjairól. Az enyhülés megkezdődött.
Miután Trump elnök április 2-án kihirdette brutális vámjait (az Európai Unió 20, míg Kína a meglévőkön felül további 34 százalékos tarifákat kapott termékeire, utóbbi ezzel már bőven 50 százalék felett jár), Peking és az EU-s kereskedelemért felelős Brüsszel váratlan fordulattal bejelentették, hogy azonnal tárgyalóasztalhoz ülnek.
A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint a felek újranyitják az elektromos járművekre kivetett európai büntetővámokról szóló megbeszéléseket, vagyis éppen abban az ügyben folytatják a tárgyalásokat, amely a kereskedelmi konfliktus alapvető kiindulópontja volt. Az Európai Bizottság alapos szubvencióellenes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy a Kínában gyártott elektromos járművek csak tetemes, versenyszabályt sértő állami támogatás segítségével tudják nyomott áron, dömpingszerűen elárasztani az európai piacot, ezért tavaly differenciált importvámokat vezetett be azokra (az alap 10 százalékos vámon felül a BYD 17, a Geely 18,8, míg a SAIC 35,3 százalékos tarifát kapott).
Bár a felek hónapokig tárgyaltak, minden egyeztetés eredménytelennek bizonyult. Brüsszel álláspontja egyértelmű volt: a vámokat csak abban az esetben fogja eltörölni, ha a kínai gyártók vagy maguk emelnek az exportáraikon, vagy beállítanak egy elfogadható limitet az Európába irányuló szállítmányok mennyiségét illetően, vagyis csak annyi elektromos autót raknak hajóra egy évben, amennyi eloszlatja a dömpingről szóló aggodalmakat az EU-ban. Az eredménytelen megbeszélések egy pontján Pekingnek elfogyott a türelme, és azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy valójában semmilyen megállapodást nem akar, abban a pillanatban ugyanis, hogy valamelyik követelése kapcsán már-már konszenzus alakulna ki, azonnal egy újabb, még lehetetlenebbel áll elő. Konkrétan: Kína hajlandó volt belemenni egy olyan árhatárba, amely alatt nem szállítana Európába elektromos autókat. Javaslata szerint ez 30 ezer euró lett volna, ám a brüsszeli testület ezt határozottan visszautasította. Abban a pillanatban ugyanis, hogy a pekingi fél megtette ezt a lépést, az Európai Bizottság már differenciált alsó árhatárt kezdett követelni, vagyis minden márka minden modelljének esetében külön tarifa megállapítását kérte. Az EB tehát először kategorizálná a kínai elektromos autókat (hogy mi alapján, azt nem tudni), majd külön-külön árazott volna be minden modellt. Ez az ötlet annyira abszurd volt, hogy a tárgyalások csendben megszakadtak – egészen Trump vámbejelentéséig, amely egyébként tartalmazza az összes külföldről érkező személyautó 25 százalékos importtarifáját is.
Kényszerbarátság
A hirtelen bejelentett tárgyalások pozitív előjelként tekinthetők az Európai Unió Brüsszel-vezérelt külkereskedelmének változásait illetően. Európa egy eszkalálódó kereskedelmi háborúra készül az Egyesült Államokkal, így logikus, hogy a Kínával fennállót igyekszik hatásaiban minél inkább mérsékelni.
A kockázat nagy. A Kínára kivetett vámok nagysága mindenkit meglepett. Azokat látva egyértelmű, hogy az Egyesült Államok be akarja zárni a piacát Peking előtt. Az emiatt kialakuló túltermelés és az exportra épülő kínai kereskedelem egyértelműen az Európai Uniót fenyegeti leginkább a várható dömpinggel. Kikerülésére közeli történelmi példa van: 2018-ban, az első Trump-ciklusban Brüsszel 25 százalékos védővámot vetett ki az akkori tarifák miatt a kvótán felüli acélimportra, így védve az uniót attól, hogy az exportfelesleget Kína és más államok felé irányítsa. A kialakult helyzet paradox módon ugyanezt fogja megkövetelni itt is: amennyiben Peking ezzel próbálkozna, az EU-nak nincs más választása, mint lezárni a sorompókat a kínai export bizonyos mennyisége előtt – miközben erősítenie kell a kapcsolatait Kínával.
A kínai kereskedelmi minisztérium a Maroš Šefčovič EU-s kereskedelmi biztos és kollégája, Vang Ven-tao közötti megbeszélés pragmatikus jellegét emelte ki: közleményében, már a jövőbe tekintve, a kínai és európai vállalati beruházásokhoz kialakítandó megfelelő környezet megteremtéséről mint közös szándékról beszélt. Vagyis egyértelművé tette, hogy a kereskedelmi háború csillapítása a kezdő lépés lehet egy sokkal szélesebb együttműködés és újjászületett partnerség felé.
Az elektromos járművekkel kapcsolatban a tárgyalások ott folytatódnak, ahol megszakadtak: az áremelésnél. Az azonban, hogy az Európai Unió újra a tárgyalóasztalnál ül Pekinggel, a Trump-vámok árnyékában szinte biztosan a konszenzusos megállapodás előjelének tekinthető. Az EU–Kína közötti kereskedelemben tavaly az EU 213,3 milliárd euró értékben exportált árut Kínába, ugyanakkor mindössze 517,8 milliárdért importált, ami 304,5 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett. Ez lesz Brüsszel leginkább megoldandó problémája, ám a tárgyalásképtelenség hibáját, amit Brüsszel az Egyesült Államokkal szemben elkövetett, Pekinggel kapcsolatban nem engedheti meg magának.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
