A frissen közzétett KSH-adatok szerint az idén márciusban 4,7 százalékra lassult az éves inflációs ráta Magyarországon. Ez érdemi mérséklődés a februári 5,6 százalékhoz képest, és az első csökkenés 2024 szeptembere óta. Ekkor az infláció 3 százalékos mélypontra süllyedt, azóta azonban fél évig tartó emelkedő trend volt megfigyelhető, amely most szerencsére megtört.
A Világgazdaság által összegzett
elemzői konszenzus 5,0 százalékos éves, illetve 0,2 százalékos havi inflációt jelzett előre, így a tényleges adatok meglepetést hoztak.
Havi összevetésben ugyanis a fogyasztói árak egyáltalán nem változtak. A maginfláció – amely kiszűri az egyszeri és a szezonális hatásokat – 5,7 százalékra mérséklődött.
A fordulat központi eleme feltehetően a március 17-től bevezetett árrésstop lehetett, amely 30 alapvető élelmiszer kiskereskedelmi árrését 10 százalékban maximalizálta.
Bár a KSH inflációs adatfelvétele minden hónap 20-áig tart, vagyis az intézkedés csak négy nap erejéig befolyásolta a márciusi számokat, a hatása máris érzékelhető – írja a vg.hu gyorselemzése.
Élelmiszerárak: már elindult a drágulás csökkenése
Az élelmiszerek éves drágulása 7,0 százalékos volt idén márciusban, enyhén alacsonyabb a februári 7,1 százaléknál. Havi alapon ugyanakkor az árak stagnáltak, ami – a megkérdezett szakértők szerint is – részben az árrésstopnak tulajdonítható. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március elején 9–10 százalékos élelmiszer-inflációt valószínűsített, a tényleges adat ennél kedvezőbb lett.
Az élelmiszer-termékcsoporton belül ugyanakkor érdemi eltérések figyelhetők meg. A KSH adatai szerint alábbiak drágultak leginkább éves alapon:
- liszt: +42,2 százalék,
- étolaj: +32,7 százalék,
- tojás: +26,1 százalék,
- kávé: +18,6 százalék.
Ugyanakkor néhány terméknél némi árcsökkenés is megfigyelhető volt:
- párizsi, kolbász: –1,4 százalék,
- száraztészta: – 0,8 százalék.
Az árrésstop hatása a havi adatokban
Az árrésstop hatása a friss, havi élelmiszerár-adatokon keresztül is kiolvasható:
- margarin: –9,9 százalék,
- tej, tejtermékek: –5,4 százalék,
- vaj, vajkrém: –5,1 százalék,
- liszt: –2 százalék,
- cukor: –1,9 százalék,
- sertéshús: –1,5 százalék.
Szolgáltatások, tartós termékek, energia
A szolgáltatások inflációja 7,5 százalékra csökkent a februári 9,2-ről, ami szintén érdemi fékeződés. A tartós fogyasztási cikkek ára ugyanakkor 2,1 százalékkal emelkedett éves szinten, azon belül például az ékszerek: 21, az új személygépkocsik 6,1 százalékkal drágultak. Eközben a háztartási energia ára 2,7 százalékkal csökkent éves szinten, ezen belül a vezetékes gáz 5,5, a tűzifa pedig 5,1 százalékkal lett olcsóbb, míg a palackos gáz ára 10,2 százalékkal nőtt. De a járműüzemanyagok ára is mérséklődött éves szinten 2,5 százalékkal.
Mi várható a jövőben?
A jövőbeni inflációs pálya azonban továbbra is bizonytalan – írja a vg.hu. A május végéig érvényben lévő árrésstop sorsa például egyelőre nyitott kérdés. Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is jelezte, hogy a kormány hosszabb távon is fenntartaná az intézkedést, amennyiben az élelmiszer-infláció nem esik 4–5 százalék alá. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint az árrésstop kivezetése esetén gyors korrekció következhet, különösen, ha más termékköröket is érint a változás.
Kockázati tényezőként jelenik meg a forint gyengülése is, amely Donald Trump április eleji újabb vámintézkedéseinek bejelentése óta tart, és az elmúlt egy hétben 6-7 forintot gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Erre jön az élelmiszerárakat fenyegető, egyelőre bizonytalan hatású száj- és körömfájásjárvány.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán
