Donald Trump április elején bejelentett vámpolitikája példátlan kihívások elé állítja a technológiai szektort.
Az Egyesült Államok által bevezetett, minden importra kivetett minimum 10 százalékos vám, illetve a Kínára (34%), Tajvanra (32%) és Dél-Koreára (25%), valamint az Európai Unióra (20%) szabott magasabb tarifák alapjaiban rengetik meg a globális ellátási láncokat, amelyekre a technológiai ipar évtizedek óta támaszkodik. Az intézkedések célja az amerikai ipar védelme és a külkereskedelmi deficit csökkentése, ám a technológiai szektor – amely erősen függ a nemzetközi beszállítóktól és piacoktól – különösen sérülékenynek bizonyulhat.
Rövid távú hatások: piaci sokk és költségnövekedés
A vámok azonnali hatása a technológiai szektorban a költségek drámai emelkedése. A vezető amerikai technológiai cégek, mint az Apple, a Nvidia vagy a Tesla, jelentős mértékben támaszkodnak az ázsiai – különösen kínai – gyártási kapacitásokra. Az alkatrészek, például mikrochipek, kijelzők és akkumulátorok importja mostantól 34 százalékos vámteher alá esik, ami közvetlenül növeli a gyártási költségeket. Az Apple például, amelynek a termékei nagyrészt Kínában készülnek, már most jelezte, hogy a vámok miatt az iPhone-ok és MacBookok ára emelkedhet az amerikai piacon – ha a cég mindent áthárít, akár 30-40 százalékkal.
A tőzsdei reakció sem maradt el: a Nasdaq 100 index, amely a technológiai szektor legnagyobb szereplőit tömöríti, a vámbejelentést követő napokban 6-7 százalékos esést mutatott. Az AMD, a Broadcom, valamint az Nvidia (amelynek a gyártása nagyrészt a tajvani Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyre [TSMC] támaszkodik) 7 és 10 százalék közötti csökkenést könyvelhetett el, a TSMC amerikai tőzsdén jegyzett részvényei pedig 7,6 százalékkal zártak alacsonyabban múlt csütörtökön.
A költségnövekedés másik oldala az inflációs nyomás. A technológiai termékek árának emelkedése a fogyasztókra hárulhat, ami csökkentheti a keresletet. Ez különösen aggasztó a cégek számára egy olyan időszakban, amikor a globális gazdaság amúgy is lassul, és a fogyasztói bizalom ingatag. A technológiai szektor vezetői már most arra figyelmeztetnek, hogy a profitmarzsok szűkülése elkerülhetetlenné válhat, hacsak nem találnak gyorsan alternatív beszállítói láncokat.
Az ellátási láncok átrendeződése
A vámok hosszabb távú hatása az ellátási láncok átrendeződését hozhatja. Bár a techcégek évtizedek óta Kínát használták gyártási központként az alacsony költségek és a jól kiépített infrastruktúra miatt, a 34 százalékos vám arra kényszeríti az olyan vállalatokat, mint az Apple vagy a Dell, hogy felgyorsítsák a termelés diverzifikálását. Vietnám, India és Mexikó már most is egyre népszerűbb alternatíva, de ezekben az országokban még nincsenek meg a Kínára jellemző kapacitások vagy a szakértelem. Az átállás pedig időigényes és költséges: az új gyárak építése, a munkaerő kiképzése és a logisztikai hálózatok kiépítése évekig is eltarthat.
Például az Apple már 2023-ban megkezdte a gyártása egy részének Indiába költöztetését, de a teljes kapacitása még mindig Kínához kötött. A vámok hatására ez a folyamat felgyorsulhat, ám elemzők szerint
az átállás költségei az idén és jövőre milliárdos nagyságrendűek lehetnek.
Ehhez hasonlatosan a félvezetőiparban a TSMC kulcsszereplő maradhat, de az Egyesült Államok nyomást gyakorolhat a hazai chipgyártás fejlesztésére – amit a 2022-es CHIPS Act már megalapozott. Azonban a teljes önellátás elérése még évtizedes távlatban is kétséges.
Innováció és kutatás-fejlesztés
A vámok kettős hatást gyakorolhatnak a techszektor innovációira. Egyrészt a költségnövekedés miatt a cégek kénytelenek lehetnek visszafogni a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásaikat, ami lassíthatja az olyan területek fejlődését, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás vagy az 5G-technológia. Az Nvidia például, amelynek az MI-chipjei a globális technológiai verseny legjobbjai, a profitcsökkenés miatt kevesebb forrást szánhat új generációs fejlesztésekre.
Másrészt a vámok által teremtett nyomás új megoldások keresésére ösztönözheti a szektort. Az Egyesült Államokban gyártott technológiák előtérbe kerülhetnek, ezáltal az ottani innováció fellendülhet. Trump azt állítja, hogy a vámok célja éppen ez: az amerikai technológiai ipar megerősítése. Azonban a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. A globális technológiai ökoszisztéma összefonódása miatt az izoláció hosszú távon inkább hátrányt jelenthet, különösen, ha a viszontvámok miatt az amerikai cégek exportpiacai is beszűkülnek.
Viszontvámok és a globális verseny
A technológiai szektor nemcsak az amerikai vámoktól szenvedhet, hanem a többi országok válaszlépéseitől is. Az Európai Unió és Kína már jelezte, hogy nem hagyja szó nélkül az intézkedéseket. Az EU például fontolgatja az amerikai technológiai óriások termékeire és szolgáltatásaira kivetett viszontvámokat, illetve digitális adók bevezetését. Ez különösen a felhőszolgáltatásokat és a szoftverpiacot érintheti, ahol az amerikai cégek dominálnak.
Kína szintén kemény ellenlépésekre készülhet, például az amerikai technológiai termékek bojkottjával vagy a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával, amelyek nélkülözhetetlenek az elektronikai eszközök gyártásához. Sőt, Peking múlt pénteken jelezte is, hogy 34 százalékos vámokat fog kivetni az USA-ból érkező termékekre. Erre válaszul Trump jelezte, hogy ha ez valóban megtörténik, további 50 százalékkal sújtja a kínai árucikkeket.
Ha ezek az ellenlépések megvalósulnak, az amerikai technológiai cégek globális piaci részesedése csökkenhet, miközben ázsiai versenytársaik – például a dél-koreai Samsung vagy a kínai Huawei – előnybe kerülhetnek.
Ki fizeti meg az árát?
Végül, de nem utolsósorban, a technológiai szektor a fogyasztói oldalon is érezni fogja a vámok hatását. Az Egyesült Államokban az új laptopok, okostelefonok és játékkonzolok ára emelkedhet, ami visszavetheti a keresletet egy olyan piacon, amely már most telítődni látszik. A kisebb startupok, amelyek nem olyan tőkeerősek, mint a nagyvállalatok, különösen kiszolgáltatottá válhatnak, hiszen nehezebben tudják áthárítani a költségeiket vagy átalakítani az ellátási láncaikat.
A globális piacon az áremelkedések a fejlődő országokban csökkenthetik a digitalizáció ütemét, ez pedig hosszú távon lassíthatja a technológia és az innováció terjedését.
Összességében Trump új vámpolitikája lavinaszerű következményeket indíthat el a globális technológiai szektorban. Miközben a cél az amerikai gyártás és innováció megerősítése, a lépések rövid távon épp a leginnovatívabb cégeket sodorhatják veszélybe, hosszú távon pedig alááshatják az amerikai technológiai dominanciát. A piacok, a fogyasztók és a geopolitikai szereplők már most reagálnak, és a következő hónapok kulcsfontosságúak lehetnek annak megítéléséhez, hogy a vámháború új fejezete épít vagy rombol-e.
Kapcsolódó:
