Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
A világ tavaly az elektromos energia több mint 40,9 százalékát alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból állította elő – derül ki az Ember új elemzéséből. Ez éves alapon 1,5 százalékos növekedés, ráadásul az 1940-es évek óta először sikerült elérni ezt az értéket– akkoriban azonban a globális villamosenergia-rendszer még 50-szer kisebb volt, mint ma, és a tisztaenergia-termelés jelentős részéért a vízenergia felelt.
Továbbra is a víz és az EU az úr a tisztaenergia-átmenetben
A tisztaenergia-források közül a legnagyobb arányban tavaly is a vízenergia járult hozzá a globális energiatermeléshez, 14,3 százalékkal. A második legjelentősebb a nukleáris energia volt 9 százalékkal. Ezeknél ugyanakkor megjegyzendő, hogy részesedésük nem növekszik a termelésben, sőt a nukleáris energiáé 45 éves mélypontra csökkent. A szél- 8,1, a napenergia pedig 6,9 százalékban fedezte az energiatermelést, és e két tiszta forrásnak növekszik leggyorsabban a kapacitása. A globális napenergia-termelés már olyan mértékű, hogy képes lenne fedezni India teljes energiaigényét.
Tavaly a megújuló energiaforrások rekordmennyiségű, 858 TWh-val járultak hozzá a globális energiatermeléshez,
ami 49 százalékos növekedést jelent a 2022-es 577 TWh-s csúcshoz képest.
Ugyanakkor a villamosenergia-ágazat károsanyag-kibocsátása szintén rekordot döntött 2024-ben: 14,6 milliárd tonna szén-dioxid keletkezett a termelés során. Ezt főként a hűtéstechnológia iránti igény okozta a nagy hőhullámok időszakában. Nem csoda, hiszen a tavalyi a valaha mért legmelegebb év lett.
Az Európai Unió az energiaátmenet vitathatatlan bajnoka: tavaly az elektromosenergia-termelésének a 71 százaléka származott megújulókból
– ideértve a nukleáris energiát is, amelyet az unió tisztaenergia-forrásként tart számon.
„Európa bebetonozta globális vezető szerepét a tiszta energia területén” – mondta az Ember energetikai agytröszt szenior elemzője, Beatrice Petrovich, példaként kiemelve, hogy tavaly az EU energiamixének a 47 százaléka, nap-, szél- és vízenergiából származott. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Ember az említettek mellett egyéb megújulóenergia-forrásokat is megnevez, amely kategória a geotermikus energiát, valamint az árapály- és a hullámtermelést is magában foglalja, emellett a bio- és a nukleáris forrásokat is tiszta energiának tekinti.
Nem csak az EU, hazánk is napenergia-nagyhatalom
A napenergia-termelés a teljes EU-ban majdnem a kétszeresére nőtt a 2021 és 2024 közötti időszakban, ezzel már a EU villamosenergia-termelésének a 11 százalékához járul hozzá, és tavaly először haladta meg a széntermelés mértékét is. A tagállamok közül 7 is azon 15 ország között van, amelyben világszinten a legmagasabb a szolártermelés aránya, így kijelenthető, hogy az EU egy „napenergia-nagyhatalom” – fogalmazott.
Az egyes országok érdemeinek kiemelését rögtön hazánkkal is lehet kezdeni,
ugyanis Magyarországon a világon a legmagasabb a napenergia részaránya a villamosenergia-mixben, mégpedig 25 százalék.
Ez a lakossági napenergia-rendszerekhez kapcsolódó nagyvonalú ösztönző projekteknek köszönhető, amelyek segítették a kapacitás növekedését.
A másik nagy eredmény, hogy abszolút értékben kifejezve Németország tavaly 71 TWh napenergiát termelt, amivel világviszonylatban a hatodik – úgy, hogy Kína 834 TWh-s teljesítménye mellett minden állam jócskán eltörpül.
A legnagyobb növekedést a napenergia-termelésben 10 TWh-val Spanyolország könyvelhette el tavaly, igaz, Kína 250 TWh-s bővüléséhez képest ez is jóval elmarad.
Fontos a hálózatfejlesztés – Kaliforniától tanulhatunk
Petrovich rámutat: „a széles körű növekedés valóban arról árulkodik, hogy ezek a tisztaenergia-technológiák mennyire rugalmasak és skálázhatók”. Még a 2023-hoz képest kevésbé optimális időjárási viszonyok mellett is a panelek számának növekedése – többek között a háztetőkre telepítve – több villamos energiát eredményezett. Az EU napenergia-kapacitásának a növekedése egyelőre a magas penetrációs ráta ellenére sem lassul.
Európának tovább kell haladnia a megkezdett úton, és bővíteni a nap- és szélenergia-kapacitásokat, valamint rugalmasan kihasználni ezeket.
Az utóbbi igen fontos, idetartozik az energia tárolása, az elektromos átmenet megvalósítása a közlekedésben, az épületeknél és az iparban, valamint egy olyan továbbfejlesztett hálózat kiépítése, amely lehetővé teszi a villamos energia regionális elosztását. „Nekünk van a világon a legnagyobb hálózatunk, már csak okosabbá kell tennünk” – mondta, kiemelve, hogy ezt leginkább a fennálló akadályok lebontásával lehet megvalósítani.
Azok a megoldások is segíthetnek, amelyek jutalmazás útján ösztönzik a fogyasztás átterelését olyan időpontokra, amikor a megújuló energiaforrások bőségesek – például árkedvezmények, amelyek arra késztetik a járművezetőket, hogy az elektromos járműveket éjszaka helyett nappal töltsék.
Az ehhez szükséges technológia már létezik, méghozzá Kalifornia. Tavaly az amerikai államban a napenergia-kapacitásnak és az energiatárolók rendszerének köszönhetőn az esti csúcsáramigény egyötödét a dél körül feltöltött akkumulátorok fedezték. Három évvel ezelőtt ez az arány még csak két százalék volt – amennyi jelenleg néhány európai kulcspiacon, például az akkumulátortechnológia területére belépő Írországban. Mindenesetre azt mondhatnánk, vigyázó szemeinket érdemes Kaliforniára vetni, hogy Európa tanuljon az ottani megoldásokból, és ezzel gyorsítsa villamosenergia-hálózatának fejlesztését.
A jövőben érdemes odafigyelni a hőhullámokra, és felkészíteni rájuk a hálózatot
Azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő, és hogyan alakulnak az energiatrendek idén, még sok a bizonytalanság. A jelentés szerint az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), az adatközpontok, az elektromos járművek és a hőszivattyúk már most is hozzájárulnak a globális kereslet növekedéséhez.
Az előbbi kettő különösen kiszámíthatatlan, de az Ember előrejelzése szerint a tisztaenergia-kapacitások növekedése elég gyors ahhoz, hogy támogassa a megszaporodott villamosenergia-igényt.
A globális energiaigény tavaly 4 százalékkal nőtt, meghaladva a 30 ezer TWh-t. A hőmérsékletnek a villamosenergia-keresletre gyakorolt hatását elemezve az Ember becslése szerint
a 2024-es keresletnövekedés közel egyötöde a hőmérséklethez köthető.
Ebben döntő fontosságú volt, hogy a nagy gazdaságok, különösen Kína, az USA és India legsűrűbben lakott területein különösen magas hőmérsékleteket mértek.
A gyakori kánikula egyrészt 2023-hoz képest 238 TWh-val növelte a hűtési, másrészt az enyhébb telek 29 TWh-val csökkentették a fűtési igényt. A nettó eredmény 208 TWh hőmérsékletfüggő növekedés volt. Ha tavaly ugyanazok a hőmérsékleti viszonyok uralkodtak volna, mint tavalyelőtt, a teljes villamosenergia-igény bővülése 4 helyett csak 3,3 százalék lett volna.
A fosszilis energiahordozókból előállított villamosenergia-termelés kismértékű emelkedésének fő hajtóerői szintén a hőhullámok voltak. Az éghajlati válság elmélyülésével ezek gyakorisága valószínűleg tovább növekszik, emiatt azonban nem kellene visszatérni a fosszilis tüzelőanyagokhoz, hiszen minden ország képes lehet arra, hogy a megemelkedett igényeket tiszta energiából fedezze.
A fosszilisekkel szemben a tiszta kapacitások tovább bővülnek
A tisztaenergia-források globális részarányának növekedésével párhuzamosan
a fosszilis tüzelőanyagok részaránya a villamosenergia-mixben a 2023-as 60,6 százalékról 2024-re 59,1-re csökkent, így az 1940-es évek óta először esett 60 százalék alá.
Szénnel a globális villamosenergia-készlet 34,4 százalékát állították elő, földgázzal a 22, az egyéb fosszilis tüzelőanyagokkal pedig a 2,8 százalékát.
Európa az Ukrajna elleni orosz invázió óta megtanulta az energiabiztonságról szóló leckét, és azóta is fokozza a megújuló energiaforrások használatát. „Most, hogy a helyzet feszültebb Oroszországgal, úgy gondolom, hogy a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak valóban lényegesebbek, mint korábban, és a megújuló energiaforrásokra úgy tekintenek, mint a védelmi stratégia egyik alapjára” – vélekedik Petrovich.
A gyorsabb engedélyezésnek és a remélhetőleg kedvezőbb feltételeknek köszönhetően a szélerőművek telepítése, amelyek az EU villamos energiájának a 18 százalékát termelték tavaly, az idén felgyorsulhat – tette hozzá.
Az Ember teljes jelentése itt olvasható.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Varga György
