Az orosz közvélemény egyre pozitívabban viszonyul Kínához, de továbbra is elutasító az EU-val, az USA-val és Ukrajnával szemben. A Kínával való kapcsolatok megítélése 12 év alatt bődületes változáson ment keresztül. Ez a fordulat megváltoztathatja Közép-Európa, így Magyarország mozgásterét is.
A Levada Központ minden évben többször megvizsgálja, hogy az orosz közvélemény miképp viszonyul Fehéroroszországhoz, az USA-hoz, Németországhoz, az EU-hoz és Ukrajnához. A legfrissebb publikált mérés szerint az oroszok 93 százaléka van pozitív véleménnyel Fehéroroszországról, míg Kínáról 88 vélekedik hasonlóan. Az orosz közvélemény 30 százaléka gondol pozitívan az USA-ra, Németországra már csak 28, az EU-ra 21, végül Ukrajnára már csak 16.
Nézzük részletesebben!
Fehéroroszország – elsöprő pozitív vélekedés
A válaszadók túlnyomó többsége – 93 százaléka – pozitívan gondol Fehéroroszországra, ezen belül 61 százalék nagyon, 32 pedig többnyire pozitívnak véli. A válaszadók mindössze 2 százaléka viszonyul negatívan szomszédjához. Ha folyamatában nézzük a mostani eredményt, akkor azt lehet mondani, hogy a Fehéroroszországhoz való pozitív hozzáállás továbbra is magas szintű, sőt 2022 eleje óta némileg nőtt az ilyen értékelések aránya.
Ha kategorizálva nézzük a pozitív említéseket, kirajzolódik, hogy az 55 év felettiek (96 százalék), a tehetősebb oroszok (95) és a Moszkvában élők (99) körében a legmagasabb ezek aránya, emellett pozitívan tekintenek Fehéroroszországra azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (96 százalék), akik helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (94), valamint akik megbíznak az online médiában mint információforrásban (96).
Kína – bődületes közeledés
Tavaly ősz óta 7 százalékponttal javult a Kínához való hozzáállás és immár 88 százalék vélekedik róla pozitívan. Ezen belül is 38 százalék nagyon, 50 pedig többnyire pozitívan tekint Pekingre. A válaszadók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy negatívan viszonyul Kínához.
A legpozitívabban azok viszonyulnak az ázsiai nagyhatalomhoz, akik jobban élnek (89 százalék), akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (93), akik helyeslik Putyin elnöki teljesítményét (91) és akik megbíznak a televízióban, a közösségi hálózatokban és a Telegram-csatornákban mint információforrásokban (92).
Washington – javuló hozzáállás
Az orosz–ukrán háború rendezéséről szóló tárgyalások megkezdésének hátterében (amelyhez az oroszok többsége pozitívan viszonyul) az Egyesült Államokkal szembeni hozzáállás meredeken javult: immár 30 százalékuk tekint pozitívan Washingtonra, ami 14 százalékpontos növekedés tavaly szeptember óta. A megkérdezettek 51 százaléka azonban még mindig negatívan ítéli meg az USA-t: 21 nagyon, 30 százalék pedig többnyire negatív szereplőként értékeli.
A leginkább azok viszonyulnak Amerikához pozitívan, akik 24 év alattiak (40 százalék), akik nem helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (38) és azok, akik megbíznak a YouTube-csatornákban mint információforrásban (54).
A legrosszabb a viszonyulás viszont az 55 év felettiek körében (52 százalék), de a moszkvaiak (63), a hivatalban lévő elnök tevékenységét helyeslők (52), valamint azok, akik megbíznak a televízióban mint információforrásban (54) mind negatív szereplőnek tekintik az USA-t.
Németország – negatív megítélés
Az oroszok Németországgal kapcsolatos attitűdjében a negatív értékelések dominálnak, de arányuk 2022 eleje óta csökken (2022 májusa óta 10 százalékponttal). A pozitívaké tavaly nyár óta változatlan, 28 százalék.
A Németországgal kapcsolatos negatív értékelések aránya magasabb az 55 év feletti válaszadók (67 százalék), a moszkvai lakosok (68) és azok körében, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (62), de azoknál is, akik helyeslik Putyin elnöki teljesítményét (59), illetve akik bíznak a televízióban mint információforrásban (66).
A pozitív értékelések aránya magasabb a fiatalok (45 százalék), a tehetősebb válaszadók (31) és azok körében, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (37), de azoknál is, akik helytelenítik Putyin elnöki tevékenységét (40), illetve akik megbíznak a YouTube-csatornákban mint információforrásban (53).
EU – csökkenő negatív megítélés
Az oroszok hozzáállása az Európai Unióhoz némileg javult: az EU-hoz pozitívan viszonyuló válaszadók aránya 21 százalékra nőtt, ami 5 százalékponttal magasabb a tavalyi év szeptemberéhez képest, míg az EU-hoz negatívan hozzáállóké 10 százalékponttal, 61 százalékra csökkent.
Leginkább az 55 év feletti korosztály (72 százalék), a felsőfokú végzettségűek (64), a moszkvaiak (76), valamint azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (67), azok, akik helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (64), illetve azok viszonyulnak negatívan az EU-hoz, akik megbíznak a televízióban mint információforrásban (68).
Mások gyakrabban mondják, hogy az Európai Unióval kapcsolatban pozitív a hozzáállásuk, így a 24 év alattiak (36 százalék), a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek (24), a tehetősebbek (24), a vidéki lakosok (25), azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (31), azok, akik nem helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (32) és azok, akik bíznak a televízióban mint információforrásban (38).
Ukrajna – a legnegatívabb
A megkérdezettek 68 százaléka negatívan viszonyul Ukrajnához, de ezek aránya az utolsó mérés óta kissé csökkent (tavaly szeptember óta 6 százalékponttal). A pozitív értékelések hányada 16 százalék, akárcsak azoké, akik nehezen tudtak válaszolni.
Az 55 év feletti válaszadók (74 százalék), a moszkvai lakosok (76), azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (72), akik helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (72) és akik megbíznak a televízióban mint információforrásban (77) negatívan viszonyulnak Ukrajnához.
Viszont 24 év alattiak (20 százalék), azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (26), akik nem helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (37) és azok, akik megbíznak a YouTube-csatornákban mint információforrásban (77), ők mind pozitív véleménnyel vannak Ukrajnáról.
Ukrajna esetében az arányokból az következtethető ki, hogy az a 16 százalék, amely pozitívan vélekedik az országól, vélhetően megegyezik azok arányával, akik hibás döntésnek ítélik meg a háború elindítását.
Konklúzió: 12 év alatt 33 százalékkal nőtt Kína pozitív megítélése
Az adatokból úgy tűnik, hogy az elmúlt évek orosz–kínai közeledése tetőzött, és immár Kína az egyik legfontosabb baráti ország. Ez abból a szempontból meghökkentő, hogy a 2000-es években az ázsiai nagyhatalom felemelkedését az orosz közvélemény jelentős hányada kihívásként élte meg, mint ami veszélyt jelent az orosz nemzeti érdekekre. 2013-ban még csak 55 százalék tekintett pozitívan Kínára, 32 százalék pedig negatívan, sőt még 2020-ban is „csupán” 65 százalékos volt a pozitív értékelések aránya.
Az adatokból az is kiderül, hogy mintha az oroszok megelőlegezték volna Trumpnak a kapcsolatok felmelegítését: tavaly szeptemberben 72 százalék negatívan tekintett az USA-ra, az idén februárban ez 51-re esett.
Ez abból a szempontból fontos, hogy az Európai Unió és Németország is sokkal negatívabban értékelt, mint az Egyesült Államok, pedig az orosz narratíva szerint valójában Washington vívja a háborút Ukrajnában.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
