Tíz év után először nem Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem: az idei év első negyedévében Franciaország volt az első számú célpont. A kérelmek száma uniós szinten is csökkent, miközben Magyarország továbbra is a lista végén szerepel a szigorú határvédelmi intézkedések hatékonysága miatt.
Tíz év után először fordult elő, hogy már nem Németország a legnépszerűbb ország az EU-ban a menedékkérelmek tekintetében. Az Európai Bizottság új felmérése egyértelmű változásokat mutat, különösen a védelmet kérő szírek számát tekintve. A jelentés szerint az idei első negyedévben a kérelmek száma Németországban 41 százalékkal, 37 387-re csökkent az előző esztendő azonos időszakához képest. Most Franciaország vezet 40 871-gyel, majd Spanyolország következik, ahol 39 318-an kértek védelmet. Németország a harmadik helyen áll.
Magyarország (22 kérelem) és Szlovákia (37) a lista végén található, annak köszönhetően, hogy mindkét ország különösen kemény migrációs politikát folytat. A jelentésben közzétett adatok szerint az idei év első három hónapjában 210 641 ember nyújtott be menedékkérelmet az EU-ban, Norvégiában és Svájcban, ami 19 százalékos csökkenés.
A közel-keleti bizonytalanság aggasztja az EU-t
Ekrem Imamoğlu isztambuli főpolgármester letartóztatását követően az Európai Bizottság aggódik a törökországi fejlemények miatt, mivel a politikai üldöztetés és a gazdasági hanyatlás a török migráció fő okai közé tartozik. A helyzet eszkalálódása a menedékkérelmek és/vagy a pozitív elbírálások emelkedéséhez vezethet az EU-ban.
A jelentésében a Bizottság kritikusan szemléli a közel-keleti instabil helyzetet, és annak az EU-ba irányuló migrációra gyakorolt hatását. Különösen Szíriában a Latakia, Tartúsz és Homsz térségében zajló fejlemények aggasztók, ahol a volt diktátor, Bassár el-Aszad feltételezett támogatói és az új kormány képviselői közt gyakoriak az összecsapások.
A menekültek számának növekedéséhez hozzájárulhat, hogy a szíriai parti őrség az Aszad-rezsim bukása óta meggyengült, és felszerelésének egy része, például a csónakok megsemmisültek. Emellett a csempészhálózatok is újraszerveződhetnek azok után, hogy Aszad bukása után ezek egy része összeomlott.
Mindenesetre a menekült- és migrációs politika tavaly nyár elején elfogadott reformjával az EU nagy erőfeszítéseket tesz az illegális bevándorlás megfékezésére, és ezeknek az intézkedéseknek legkésőbb 2026 júniusáig kell hatályba lépniük. Hogy ez sikerül-e, az kérdéses.
Egyelőre problémát jelent az új be- és kiléptető rendszer, az EES (Entry-Exit-System), amely a határellenőrzési eljárásokat hivatott automatizálni. A be- és kilépések elektronikus nyilvántartása ugyanis minden olyan tartózkodási engedély nélküli harmadik országbeli állampolgárt érint, aki belép az EU-Schengen övezetbe. A rendszerben 24 uniós és négy harmadik ország (Svájc, Norvégia, Liechtenstein és Izland) vesz részt.
Az új ellenőrzési eljárást valójában már tavaly be kellett volna vezetni, azonban számos informatikai probléma miatt csak októberben indul, és fokozatosan léptetik életbe. Addig is a harmadik országok állampolgárainak az útlevelét a legtöbb esetben kézzel kell lepecsételni.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
