A brazil Camaçari városában, egy régi amerikai Ford-gyár helyén épül a kínai BYD hatalmas üzeme, miközben a Washington és Peking közötti harc a minél nagyobb befolyás megszerzéséért egyre inkább átírja Latin-Amerika gazdasági térképét.
A Ford Motor Co. 2021-ben végleg bezárta brazíliai gyárait, köztük a Camaçari városában található üzemét Bahia államban. Mindez hatalmas érvágást jelentett a régiónak, amely hosszú időn át támaszkodott a korábban viszonylag jól fizető autógyári munkahelyekre. A bezárás több ezer dolgozó egzisztenciáját sodorta veszélybe, ezért amikor a kínai BYD bejelentette, hogy megvásárolja és újraindítja a gyárat, sokan ezt a térség újjászületésének reményeként élték meg.
A BYD – azaz a Build Your Dreams – Kína egyik vezető elektromosjármű-gyártó cége, amely az utóbbi években globális szereplővé vált az alternatív meghajtású autók piacán. Tavaly például 107 milliárd dolláros rekordbevételt ért el, miközben az eladásai 40 százalékkal bővültek, és ezzel letaszította az amerikai Teslát a legnagyobb EV-gyártók trónjáról.
A BYD globális terjeszkedésének részeként a cég célja, hogy Brazíliában, a világ hatodik legnagyobb autópiacán 2026 végéig felépítse a Kínán kívüli legnagyobb gyártóbázisát.
Ez lenne az első olyan ekkora méretű kínai autógyár, amelyet teljes egészében Kínán kívül üzemeltetnek.
Az optimista várakozásokhoz képest a projekt hamar akadályokba ütközött. Tavaly decemberben a hatóságok rajtaütést tartottak a BYD-üzemnél, és 163 Kínából érkezett munkást mentettek ki, akiket a vádak szerint „rabszolgasághoz közeli” körülmények között dolgoztattak. A videófelvételeken olyan szállásokat és konyhai helyiségeket mutattak be, amelyekben matrac nélküli ágyakat és rögtönzött főzőalkalmatosságokat találtak. A botrány miatt a BYD felfüggesztette az eredeti ütemtervet, amely szerint 2024 márciusában már megindult volna a gyártás. A cég nem adott új időpontot az üzem beindítására, így a helyiek – köztük a korábbi Ford-dolgozók – helyzete ismét bizonytalan lett.
Eközben a BYD Kínában működő központi képviselete visszautasította a vádakat, és egy bejegyzésében „külföldi erők” általi lejárató kampánynak nevezte a történteket, míg a brazil közleményben arról írt, hogy „nem tolerálja a brazil törvények és az emberi méltóság megsértését”. A cég azonnali hatállyal felbontotta a szerződést az érintett kínai építőipari vállalattal (Jinjiang), de az ügy csak tovább növelte a helyi szakszervezetek és a közvélemény gyanakvását.
Brazília EV-piaca szárnyal
Brazília a világ egyik leggyorsabban bővülő autópiaca: tavaly az elektromos és hibrid járművek értékesítése 85 százalékkal ugrott meg, ami több mint 170 ezer eladott alternatív meghajtású gépkocsit jelentett. Ezzel az újautó-értékesítés 7 százalékát már az elektromos vagy hibrid modellek tették ki.
A BYD különösen erős pozícióban van: tavaly a szegmensben eladott járművek 70 százaléka már e kínai márka logóját viseli.
A robbanásszerű növekedést a tavaly életbe lépő, a környezetbarát járművekre irányuló ösztönzők is táplálják. A brazil kormány például adókedvezményeket vezetett be az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású autókra, és az országos levegőminőségi program révén extra támogatásokat nyújt az elektromobilitási fejlesztésekre. Bár Brazília a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 3 százalékáért felelős, az emissziója mintegy fele az erdőirtásokból, nem pedig az energia-előállításból származik. Meglepő lehet, de az ország áramellátásának a 85 százaléka megújuló forrásokból (víz-, szél- és napenergia) származik.
A BYD mellett más kínai szereplő is megvetette a lábát Dél-Amerikában.
A Great Wall Motors (GWM) például nemrég bejelentette, hogy egy egykori Mercedes-Benz-üzemet szerez meg Brazíliában, ezzel is tovább növelve a kínai jelenlétet a térség autóiparában.
A kínai vállalatok térnyerése évek óta töretlen, és ez már nem csak a személyautók piacán érezhető: elektromos buszok, akkumulátortechnológia és megújuló energetikai megoldások terén is erős jelenlétet mutatnak.
Borús égbolt a gyártósor fölött
Az említett decemberi hatósági razzia Camaçariban különösen érzékenyen érintette a helyi közösséget, mert sokan nagyon várták a BYD-állások megnyílását a Ford-idők eltűnése után. Az ügy a helyi szakszervezetek figyelmét is felkeltette:
a Fémmunkások Szakszervezetének elnöke, Júlio Bonfim egyértelműen kijelentette, hogy „nem tolerálják kínai munkások alkalmazását a szerelőszalagoknál”.
Szerinte technikusok, mérnökök és magasabb beosztású szakemberek jöhetnek Kínából, de a gyártósori munkát a helyi lakosság számára kell fenntartani. A BYD egyelőre visszafogott nyilatkozatokat tesz a helyi munkaerő arányáról és a lehetséges kínai dolgozók alkalmazásáról. A vállalat biztonsági okokra hivatkozva nem enged újságírókat a gyár területére, és még mindig nem közölte, hogy mikor indulhat a termelés. Camaçari környékén viszont már érezni az átrendeződést: a korábban amerikai márkáról elnevezett Indiana nevű Ford-kereskedés most a BYD-nek is helyet ad Mandarim néven, míg egy közeli szálloda külön felhívásokat helyezett ki a kínai vendégek számára.
Sőt, egy állami képviselő egy olyan törvényjavaslatot is benyújtott, hogy a város Henry Ford sugárútját nevezzék át BYD sugárútra.
Nagyhatalmi autóverseny
Miközben a kínai vállalatok lépésről lépésre foglalják el a dél-amerikai autópiacot és az infrastrukturális szektorokat, Donald Trump kemény hangot üt meg Kínával szemben. Az amerikai elnök ismét úgy véli, hogy Kína „kifosztja” az Egyesült Államokat, emiatt a térség országaiban is igyekszik visszaszorítani a kínai befolyást. A vádak szerint Kína „rapacious” – azaz kizsákmányoló – hitelügyletekbe kergeti a fejlődő országokat, cserébe bányászati jogokat és egyéb stratégiai előnyöket szerez. Példaként említi az afrikai kontinensen és az ázsiai országokban megkötött gigaprojekteket, ahol a jelentős kínai beruházások gyakran nagy adósságteherrel és politikai függőséggel párosulnak.
Az Egyesült Államok jelenleg arra fókuszál, hogy a régió hagyományos partnereit – mint például Panama, El Salvador vagy Mexikó – a saját oldalán tartsa, és ennek érdekében diplomáciai offenzívát indított: Pete Hegseth védelmi miniszter Panamába látogatott, Scott Bessent pénzügyminiszter Argentínában sürgette a kínai hitelkeretek felszámolását, és a fehér házi találkozókon is téma a „kínai terjeszkedés” megfékezése. Mindeközben az ázsiai nagyhatalom elsősorban további gazdasági előnyökkel, beruházásokkal és az Egy övezet, egy út új területeivel igyekszik magához édesgetni a dél- és a közép-amerikai országokat.
Az északabbra fekvő, az Egyesült Államokkal szorosabb gazdasági kapcsolatokat ápoló országok – például Mexikó vagy a közép-amerikai államok – számára az amerikai piac létfontosságú. Ezzel szemben Dél-Amerika legnagyobb államai, köztük Brazília és Argentína, már jóval stabilabb és kiterjedtebb kereskedelmi hálót építettek ki Kínával, főleg a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek terén.
Brazília és Kína között a kétoldalú kereskedelem értéke 158 milliárd dollárt ért el tavaly, ami majdnem kétszerese a Brazília–Egyesült Államok közötti volumennek. Az argentin vezetés is próbál lavírozni: Javier Milei elnök egykor ugyan keményen bírálta Pekinget, de hivatalba lépése után már a „nagy kereskedelmi partner” kifejezést használta Kínára, mert felismerte a gazdasági realitásokat.
Merre tovább Latin-Amerika?
A BYD-botrány rávilágít arra, hogy a hatalmas külföldi beruházások mögött sokszor húzódnak kockázatok: nincs garancia a megfelelő munkakörülményekre, ahogy a geopolitikai feszültségek is elbizonytalanítják a befektetőket. A brazil kormány ugyanakkor aligha akar lemondani az elektromosjármű-iparban rejlő potenciálról. Az ország hatalmas piacot biztosít, a gyártásba való bekapcsolódás pedig lendületet adhat a régió gazdasági szerkezetváltásának. Az EV-szektor fejlesztése hosszú távon csökkentheti az üzemanyagimport-függőséget és támogathatja a megújulóenergia-ágazatot.
Egyre inkább látszik, hogy Latin-Amerika országai történelmi fordulóponthoz érkeztek. Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, Trump retorikája és a „másodlagos szankciók” (például a venezuelai olaj vásárlásának megtiltása a térség országainak) összeütközik a kínai beruházások, hitelek és infrastrukturális megaprojektek vonzerejével.
Amennyiben a washingtoni adminisztráció kizárólag „korbáccsal” közelít a dél-amerikai országokhoz, könnyen előfordulhat, hogy azok inkább a kínai „kenyér” irányába húznak.
Egy ilyen folyamat felgyorsíthatja a Kína vezette technológiai és gazdasági együttműködések mélyülését a kontinensen.
A földrajzi és politikai helyzet egy olyan döntési kényszert ró a latin-amerikai vezetőkre, amire a szakértők szerint nem volt példa a kétezres évek elején megkezdődött kínai gazdasági térnyerés óta. Eddig inkább egyensúlyozni próbáltak Peking és Washington között, de Trump utóbbi időben tapasztalható keményebb hozzáállása miatt valószínűleg „hepehupásabb út” következik a következő években. Brazíliában Lula da Silva ugyan barátibb viszonyt ápol Pekinggel, de az ország hagyományosan az Egyesült Államokkal is jól együttműködött – a jövőben azonban elképzelhető, hogy sokkal élesebb különbségek lesznek a két fél között.
Camaçari városának sorsa sok tekintetben szimbolizálja a mai globalizált világ ellentmondásait: egy amerikai vállalat kivonul, helyére egy kínai multinacionális óriás lép, de a hirtelen jött reményeket munkaügyi botrányok és geopolitikai feszültségek árnyékolják be. A BYD esetének végkimenetele a brazil társadalom és a régió gazdasága számára is meghatározó lehet. A kérdés most az, hogy a szuperhatalmi rivalizálás és a helyi munkaügyi, politikai kihívások milyen irányba terelik ezt az új, „szambaritmusú elektromos forradalmat” Brazíliában – és egész Latin-Amerikában.
A tét nemcsak a gazdasági fejlődés, hanem a régió politikai mozgásterének és gazdasági semlegességének megőrzése is.
(Források: Bloomberg; AP News)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
