Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.
Tovább robognak az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló tárgyalások. Korábban amerikai közvetítéssel szó esett egy 30 napos tűszünetről, ami alatt egyik fél sem támadja az energetikai infrastruktúrát – igaz, a felek most azzal vádolják egymást, hogy a másik megszegte a feltételeket –, és szóban mindketten rábólintottak arra is, hogy a Fekete-tengeren zajló akciókat beszüntetik, de ezt nem követte írásbeli kötelezettségvállalás. A török védelmi minisztérium és több ukrán médium is megerősítette, hogy Ankarában, egészen pontosan a Török Haditengerészet parancsnokságán közvetlen tárgyalásokra kerül sor az orosz és az ukrán delegáció között (igaz, végül az orosz delegáció nem vett részt a találkozón).
Az előzetes információk szerint a találkozó fókuszában – amelyen más országok katonai képviselői (britek, franciák) is jelen lesznek – a Fekete-tenger stabilitása lesz, ami egyébként török geopolitikai érdek is a szállítmányozás miatt, de terítékre kerülhet a potenciális tűzszünetet követő katonai koordináció is.
A Fekete-tenger a háború kezdete óta kényes kérdés a nemzetközi szállítmányozásban betöltött szerepe miatt. A török védelmi minisztérium e tekintetben egy hivatalos tájékoztatást adott ki, amely szerint a találkozó célja, hogy egy potenciális tűzszünetet követően miként tartsák fenn a békét és stabilitást a térségben: a katonai együttműködés tengeri aspektusai, a hadihajók mozgása és a kereskedelmi útvonalak védelme kulcstéma lehet. A megbeszélések időzítése is figyelemre méltó, mivel a március végi, Szaúd-Arábiában szaúdi közvetítéssel zajlott amerikai–orosz tárgyalások során az amerikaiak előterjesztettek egy 30 napos tűzszünetet, és bár a javaslatot elutasították, a fekete-tengeri fegyvernyugvás elfogadása reális.
Az amerikai tűzszüneti kezdeményezéssel szemben március 11-én az oroszok több feltételt is támasztottak, többek között a mezőgazdasági szektorra vonatkozó szankciók enyhítését. Washington nyitott erre, de az Európai Unió Ukrajnával együtt hallani sem akar róla.
Április 11-én Trump különmegbízottja, Steve Witkoff Moszkvában több mint négy órát tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről. Witkoff jelezte, hogy ha Ukrajna lemondana négy megyéjéről Oroszország javára, az jelentősen gyorsítaná a megbeszélések előrehaladását, ám erre a nemzetközi partnerek feszülten reagáltak.
Az elkövetkező órákban kiderül, hogy a felek mire jutottak Ankarában. Az, hogy Törökország közvetítőként lép fel, nem új keletű: a konfliktus elején is a törökök közvetítettek az oroszok és az ukránok között a gabonaszállítási, valamint a tűzszüneti megállapodások kapcsán – utóbbit az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson rúgta fel, mivel országa egyike azon keveseknek, amelyek mindkét háborúzó fél felé nyitva tartották a kommunikációs csatornáikat. A találkozót azért érdemes különös figyelemmel kísérni, mert a haditengerészeti műveletek koordinációja szinte biztos napirendre kerül, ez pedig kulcseleme lehet a későbbi tűzszüneti tárgyalásoknak.
Időközben a törökök kiadtak egy tájékoztatót, hogy az orosz delegáció mégsem lesz jelen Ankarában.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
