Az amerikai távközlési hatóság vezetője szerint Európának döntenie kell: az USA vagy Kína technológiáját választja. 

Brendan Carr, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) elnöke figyelmeztette az európai szövetségeseket, hogy a kínai technológia térnyerésének a veszélye miatt eljött az idő a döntésre, hogy az Egyesült Államok vagy Kína mellett állnak a jövő távközlési infrastruktúrájában. 

Carr a Financial Timesnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a „nyugati szövetséges demokráciáknak” szem előtt kell tartaniuk a hosszú távú fenyegetést, amit szerinte a Kínai Kommunista Párt (KKP) jelent. 

Nem véletlen, hogy ez a figyelmeztetés épp most hangzott el, amikor több európai kormány és telekommunikációs cég mérlegeli, hogy együttműködjön-e Elon Musk űripari vállalatához, a SpaceX-hez tartozó Starlink műholdas széles sávú és korlátozott mobilszolgáltatásokat nyújtó cégével. 

Az európai kételyeket erősítette, hogy Washington korábban kilátásba helyezte a Starlink szolgáltatásainak lekapcsolását Ukrajnában. Ennek ellenére Carr, aki régóta Musk szövetségese, és Trump újraválasztása után került az FCC élére, úgy véli, a politikai szempontok indokolatlanul torzítják a hosszú távú döntéshozatalt. 

Szerinte „ha most aggódik valaki a Starlink miatt, várja csak meg a KKP saját verzióját – akkor lesz igazán oka aggodalomra”. 

A brit BT és a Virgin Media 02 is teszteli a Starlink technológiáját mobil- és széles sávú szolgáltatásaikhoz, bár egyelőre egyik sem írt alá végleges megállapodást a céggel. 

Carr úgy látja, Európa „csapdába esett” Washington és Peking között, és arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia és a műholdas technológia terén egyre nagyobb a szakadék a Kínához igazodó országok és a többiek között. 

A Trump-kormányzattal és Musk vállalkozásaival szimpatizáló Carr már korábban is azt állította, hogy Joe Biden kormánya „szabályozási zaklatásnak” vetette alá Musk cégeit, különösen azóta, hogy az amerikai milliárdos 2022-ben átvette a Twitter (ma X) irányítását. Az FCC elnöke többször is azt sugallta, hogy  

a Starlinket hátrányos megkülönböztetés érte, amikor nem kapott állami támogatást a vidéki széles sávú hálózatok fejlesztésére. 

Az interjúban a szabályozási környezet kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy az európai szabályozók „elfogultak” az amerikai technológiai cégekkel szemben. Mint mondta: „Ha Európának van saját műholdas rendszere, az nagyszerű, minél több, annál jobb. De összességében úgy gondolom, hogy itt az idő a választásra Kína és Amerika között.” 

Az Európai Bizottság közleményében hangsúlyozta, hogy „mindig is tisztességesen és diszkriminációmentesen alkalmazta a jogszabályokat minden, az EU-ban működő vállalattal szemben, teljes összhangban a globális szabályokkal”. 

Mindeközben az európai műholdszolgáltatók, például az Eutelsat és az SES részvényeinek az árfolyama az utóbbi hetekben meredeken emelkedett, annak ellenére, hogy ezek a cégek jelentős adósságot görgetnek maguk előtt. A befektetők bizakodását az erősítette, hogy Brüsszel jelezte: az EU-nak az ukránok részére katonai hozzáférést kellene biztosítania olyan szolgáltatásokhoz, amelyeket európai székhelyű cégek nyújtanak. Az iparági szakértők ugyanakkor figyelmeztettek:  

a lelkesedés ellenére jelenleg egyetlen európai hálózat sem képes felvenni a versenyt a Starlink szolgáltatásaival. 

Carr emellett azt is javasolta, hogy az olyan európai telekommunikációs cégek, mint a Nokia és az Ericsson telepítsenek több gyártókapacitást az Egyesült Államokba, mivel mindkettőjüknek számolnia kell Trump várható importvámjaival. 

Jelenleg ez a két cég a legnagyobb mobilhálózati infrastruktúra-szállító az Egyesült Államokban. Carr szerint az USA iparpolitikájában korábban komoly „hibát” követtek el, amikor hagyták, hogy ne legyen számottevő amerikai szereplő a távközlési eszközök piacán. 

„Nem rajongok a jelenlegi helyzetért” – mondta, majd hozzátette, hogy ha a Nokia és az Ericsson bővíti amerikai jelenlétét, a szabályozási és engedélyezési folyamatuk gyorsabb lehet. 

Az Ericsson vezérigazgatója, Börje Ekholm korábban a Financial Timesnak azt mondta: a cég fontolóra veszi az amerikai gyártás bővítését, attól függően, hogy a várható vámok hogyan érintik majd a működését. A svéd vállalat 2020-ban nyitott üzemet a texasi Lewisville-ben. 

„Már eddig is fokozatosan növeltük az amerikai gyártást, de hogy szükség van-e további jelentős lépésekre, azt majd meglátjuk” – tette hozzá. 

A Nokia közölte, az Egyesült Államokat a „második otthonának” tekinti. „Az USA-ban működő összes távközlési infrastruktúra 90 százaléka valamilyen formában a cégünk eszközeit használja. Öt gyártóhelyünk és öt kutatás-fejlesztési központunk működik itt, köztük a Nokia Bell Labs” – írták. 

Borítókép: Flickr