Új élelmiszer-piramis egy anyagcserezavarban szenvedő nemzet számára

Mivel az Egyesült Államokban egyre szaporodnak a túlsúly miatti krónikus betegségek, az orvosok és a táplálkozáskutatók egy csoportja szerint ideje újragondolni az amerikai étkezési szokások alapjait. Egy új, alacsony szénhidráttartalmú élelmiszer-piramist javasolnak.

A Nutrients folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt állítják, hogy a hagyományos, szénhidrátban gazdag étrend hozzájárulhat az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség növekvő arányához. Éppen ezért egy új, alacsony szénhidráttartalmú élelmiszer-piramist javasolnak, amelyet a metabolikus diszfunkció jeleit mutató amerikai felnőttek túlnyomó többsége számára terveztek.

A fehérjékre, a teljes zsírtartalmú tejtermékekre és az egészséges zsírokra épülő modelljük szinte megfordítja a világban eddig elfogadott élelmiszer-piramist, és vélhetően új vitákat gerjeszthet az étrendi zsíroknak a krónikus betegségekben betöltött szerepéről.

Az eredeti, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által 1992-ben elfogadott élelmiszer-piramis alját a gabonák, a közepét a zöldségek és a gyümölcsök, a tetejét pedig a zsírok és az olajok alkották. Bár ezen 2011-ben változtattak, és bekerültek a fehérjetartalmú élelmiszerek és tejtermékek, a gabonák alkotta széles talapzat viszont megmaradt.

A tanulmány 24 szerzője, köztük orvosok, dietetikusok és anyagcsere-kutatók ezt a keretet nevezik elavultnak és potenciálisan károsnak, azt állítva, hogy a hagyományos modell nem veszi figyelembe azokat az új bizonyítékokat, amelyek összefüggésbe hozzák a magas szénhidrátbevitelt az elhízással, a cukorbetegséggel és más krónikus betegségekkel.

Ezért javasolják az új, alacsony szénhidráttartalmú élelmiszer-piramisuk alapjaként a húst, a tojást, a teljes zsírtartalmú tejtermékeket és az egészséges olajokat. A keményítőt nem tartalmazó zöldségek és az alacsony cukortartalmú gyümölcsök a középső szintet foglalják el, a piramis tetején pedig a keményítőtartalmú zöldségek, a magasabb cukortartalmú gyümölcsök és a diófélék találhatók, amelyek csak korlátozott mennyiségben ajánlottak. A magas szénhidráttartalmú élelmiszerek – mint például a gabonafélék, a rizs, a bab és a hozzáadott cukrok – teljes mértékben kizárták.

A szerzők a modellt alacsony szénhidráttartalmúnak és ketogénnek írták le. A ketogén diéta általában napi 20–50 grammra korlátozza a szénhidrátbevitelt, így a szervezet abba a zsírégető állapotba kerül, amit ketózisnak neveznek.

Az alacsony szénhidráttartalmú élelmiszer-piramis az anyagcserezavarosok számára javasolt Forrás: Teicholz et al., Nutrients (2025)

Az új modell támogatói azzal érvelnek, hogy a legtöbb amerikainál már mutatkoznak az anyagcserezavar jelei, és szükségük lenne olyan étrendi útmutatásra, ami segíthet rajtuk. A szerzők szerint ez a piramis jó lenne azon felnőttek 88 százalékának, akik anyagcsere-betegségben szenvednek, mivel szerintük az alacsony szénhidráttartalmú modell jobban illeszkedik a mai tudományhoz, és jobban megfelel a legtöbb amerikai táplálkozási igényeinek.

A modell mély gyökerei

Ez az alacsony szénhidráttartalmú megoldás nem új keletű, korábban már számos terápiás diétát alkalmaztak. A nyugati orvoslásnak nagy hagyományai vannak abban, hogy olyan neurológiai állapotokat, mint az epilepszia vagy az 1700-as évek vége óta az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, sikeresen kezeltek gyógyszerek nélkül, ketogén diétával. A történelemben is voltak időszakok, amikor az emberek nemzedékeken keresztül húst és halat fogyasztottak, mivel például az utolsó jégkorszakban nem jutottak hozzá növényi alapú szénhidrátokhoz.

A tanulmányban több ezer klinikai vizsgálatra hivatkoznak, amelyek arra utalnak, hogy az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéták javíthatják az inzulinérzékenységet, visszafordíthatják a 2-es típusú cukorbetegséget és csökkenthetik a gyógyszerfüggőséget.

A véleményük biológiai alapjai jól ismertek: a szénhidrátok csökkentése a szervezetben zsírégetést vált ki, és – mint említettük – ezt a folyamatot nevezik ketózisnak. Ez a metabolikus állapot a fogyást is támogatja, mivel a zsír és a fehérje növeli a jóllakottságot, és gyakran csökkenti a teljes kalóriabevitelt.

Míg a tanulmány határozottan alátámasztja az alacsony szénhidráttartalmú étkezést, egyes szakértők óva intenek attól, hogy ezt mindenki számára egyforma megoldásként tálalják. Szerintük ugyanis a táplálkozási tanulmányok gyakran idealizált étkezési szokásokat tükröznek. Valójában kevés amerikai követi a táplálkozási piramist, és a legtöbb diétát az ultrafeldolgozott, magas hozzáadott cukrot, finomított gabonát és ipari zsírokat tartalmazó élelmiszerek uralják.

Mások megkérdőjelezik a szénhidrátcsökkentés hosszú távú hatásait. Az alacsony szénhidráttartalmú piramisból ugyanis hiányzik a rost, amely az emésztés, a testsúly és a vércukorszint szabályozása szempontjából kulcsfontosságú tápanyag. A javasolt élelmiszerek többségének magas a telített zsír- és koleszterintartalma, amelyek kapcsolódhatnak a szív- és a cukorbetegséghez, a demenciához vagy a szélütéshez.

Míg az alacsony szénhidráttartalmú diéták segíthetnek a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, egyes szakértők azzal érvelnek, hogy az igazi hajtóerő a fogyás – nem pedig önmagában a szénhidrát-korlátozás.

Vannak, akik a fordított élelmiszer-piramissal kapcsolatban környezeti aggályokat is felvetnek, mivel az alacsony szénhidráttartalmú étrendek gyakran az állati eredetű élelmiszerekre helyezik a hangsúlyt. Persze ittszoktak azzal érvelni, hogy az állattenyésztés mennyivel járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, de a komolyabb érv inkább az, hogy az ilyen étrend jóval több hektár termőföldet igényel.

Az élelmiszer-piramisnak az is aktualitást ad, hogy a krónikus betegségek arányának növekedésével nő a nyomás a régóta fennálló táplálkozási szokások felülvizsgálatára. Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi és humán szolgáltatásokért felelős államtitkár felügyeli az amerikai szövetségi étrendi felülvizsgálatot, és majd kiderül, hogy változnak-e az ajánlások.