A bodyoidok, ezek az érzésre és gondolkodásra képtelen emberi testek etikai vitákat szítanak a szervadományozás területén. A MIT Technology Review szerint a biotechnológia hamarosan lehetővé teheti ilyen emberi „póttestek” létrehozását, amelyek szerveket biztosíthatnak az átültetésekhez. A fejlesztések azonban megosztják a szakértőket és a közvéleményt. 

Tudósok olyan élő testeket terveznek létrehozni, amelyek nem képesek gondolkodni és nem éreznek fájdalmat. A szakértők szerint a biotechnológia fejlődése hamarosan lehetővé teszi ezen „póttestek” létrehozását, amelyeket kutatásokra vagy szervdonorként használhatnának. 

Bár az ötlet elsőre hátborzongató, van benne logika, hiszen nemes célt szolgál. A bodyoidot ismertető szakértők, Carsten T. Charleswort, Henry T. Greely és Hiromitsu Nakauchi szerint aggályosnak tűnik az emberi testeket árucikként felhasználni, azonban a valóság az, hogy az emberi biológiai anyagok az orvostudomány számára alapvetően annak tekinthetők, a hiányuk pedig lassítja a kutatásokat. 

A szakértők elmondták, hogy a szervhiány alapvető oka a kereslet és a kínálat közötti egyensúlytalanság: csak az Egyesült Államokban jelenleg több mint 100 ezer beteg vár szervátültetésre, ami arra kényszeríti őket, hogy állatkísérletekre támaszkodjanak, amellyel érző lényeknek okoznak kárt. Ezenkívül minden kísérleti gyógyszer biztonságosságát és hatékonyságát élő emberi testeken végzett klinikai vizsgálatokkal kell megerősíteni. Ezekkel a költséges kísérletekkel a betegek állapotát kockáztatják, ugyanis a kísérletezések akár egyévtizedig is eltarthatnak, és az esetek kevesebb mint 15 százalékában jutnak el a jóváhagyásig. 

Azonban talán van kiút ebből az erkölcsi és tudományos zsákutcából. A biotechnológia ugyanis ma már lehetővé teheti, hogy élő emberi testeket állítsanak elő a gondolkodást, a tudatosságot vagy a fájdalomérzetet lehetővé tevő idegrendszeri komponensek nélkül. Hozzátették: biztosan sokan idegenkednek ettől a lehetőségtől, de ha a kutatók és a politikai döntéshozók ezeket a technológiákat jóváhagyják, akkor „egy nap talán képesek leszünk »tartalék testeket« létrehozni, emberi és nem emberi szervezeteket egyaránt”. 

Ezek pedig forradalmasíthatják az orvosi kutatást és a gyógyszerfejlesztést, nagymértékben csökkentve az állatkísérletek szükségességét, a szervátültetésre várók számát, lehetővé téve, hogy hatékonyabb gyógyszereket és kezeléseket alkalmazzanak náluk anélkül, hogy az általánosan elfogadott etikai határokat átlépnék. 

A „korlátlan szervek gyáráról” álmodozó vállalkozó, Martine Rothblatt úgy látja, eljön az a nap, amikor a transzplantálható és a 3D-nyomtatott szervek könnyen hozzáférhetők lesznek, és számtalan életet menthetnek meg. 

Más megoldásokon is dolgoznak 

 Jessica Hamzelou, a MIT Technology Review biotechnilógiai szakértője elmondta, hogy más szervpótló módszereken is dolgoznak. Ezek közül az egyik a génszerkesztett állati szervek használata, hiszen a normál állati szervek nem maradnak életben az emberi testben, mivel az immunrendszerünk kilöki azokat. Éppen ezért vannak cégek, amelyek génszerkesztett sertéseket hoznak létre, amelyeknek a szerveit az emberi test befogadja. 

David Bennett Sr. volt az első, aki 2022-ben ilyen génszerkesztett sertésszívet, míg Richard Slayman 2024 elején szintén sertéstől származó vesét kapott. Sajnos mindketten körülbelül két hónappal a műtét után meghaltak. Towana Looney – aki sertésvesét kapott – azonban túlélte, és remek egészségnek örvend. 

Szintetikus embriók és a határok elmosódása 

Van más cég is, amely a bodyoidhoz hasonló megoldást alkalmaz. Az izraeli székhelyű Renewal Bio biotechnológiai vállalat embrionális szakaszban lévő embereket szeretne létrehozni pótszervek növesztéséhez. 

Megközelítésük a „szintetikus embriók” fejlődésén alapul. Bár a magzatok élete természetes módon egy pete- és egy hímivarsejt egyesülésével kezdődik, a tudósok most olyan módszereken dolgoznak, amelyek segítségével őssejtekből hozhatnak létre embriókat. Megfelelő körülmények között ezek olyan struktúrákká osztódhatnak, amelyek nagyon hasonlítanak egy „hagyományos” embrióra. 

Hamzelou szerint a tudósok egyelőre nem tudják, hogy meddig fejlődhetnek ezek az „embriószerű struktúrák”, de már folynak kísérletek tehenek és majmok efféle vemhesítésére. 

A szakember kiemelte, sokan nem tudják, hogyan gondolkodjanak a szintetikus emberi embriókról – a tudósok még nem jutottak el odáig, hogy miként nevezzék el őket. A jogszabályok szerint a tipikus emberi embriók legfeljebb 14 napig növeszthetők laboratóriumban, de azt nem tudják, hogy vajon a szintetikusra is ezek a szabályozók érvényesek-e. 

A kutatás és az elfogadhatóság határai 

Mindenesetre a bodyoidok segíthetnének felgyorsítani a tudományos és orvosi kutatásokat is. Bár állatokon tudnak kísérletezni, azok nem feltétlenül reagálnak ugyanúgy, és az egereken elvégzett rendkívül ígéretesnek tűnő kezelések túlnyomó többsége kudarcot vall az embereken. 

A tudósok dolgoznak e problémák megoldásán. Egyesek úgynevezett „szervchipet” állítanak elő: ezek miniatűr sejtgyűjtemények egy kis polimeren, amelyek hasonlíthatnak a teljes méretű szervekre, és gyógyszerek hatásainak tesztelésére használhatók. Mások pedig digitális reprezentációkat hoznak létre emberi szervekről ugyanerre a célra. 

Hamzelou hozzátette, hogy amikor a biotechnológiáról van szó, annak eredményeit sokszor nagyon nehéz elfogadtatni az emberekkel. A mesterséges megtermékenyítés kifejlesztésekor annak ellenzői azzal érveltek, hogy az természetellenes. Azóta azonban becslések szerint több mint 12 millió ember született ennek segítségével. 

Kapcsolódó: