Az azonnali fizetési rendszerek lényege, hogy a pénzmozgás gyakorlatilag valós időben történik: a tranzakciók a nap 24 órájában, az év minden napján, legfeljebb 9 másodpercen belül teljesülnek. Magyarország ebben a tekintetben élen jár: 2020 óta minden hazai bank képes erre a technológiára – ez ritkaság Európában. 

Mi is az azonnali fizetés? 

Egyszerű definícióval élve: olyan tranzakciós rendszer, amely lehetővé teszi a pénzátutalást bármikor, bármilyen napon, másodperceken belül. Pontosabban: maximum 9 másodperc alatt. Nem kell hétvégét vagy munkaszüneti napot várni, és nem szükséges kártyás fizetéshez folyamodni. Ez egy valódi „bank-to-bank”, vagy más néven account-to-account (A2A) megoldás, amelyben a pénz közvetlenül az egyik bankszámláról a másikra kerül, közvetítők nélkül. 

Ezek mellett létezik a peer-to-peer (P2P) is, amely két magánszemély közötti pénzmozgást jelent – tipikus példa erre a Revolut, amelynél a felhasználók egyszerűen, telefonszám alapján tudnak egymásnak utalni. 

Európa a szabályozás útján halad 

A beszélgetés során Stall Patrik kiemelte, hogy hazánk ebben a tekintetben igazi éllovas, de ez az előny hamarosan csökkenhet. Az Európai Unióban ugyanis egyre szigorúbb szabályozások lépnek életbe. Az Egységes Eurófizetési Övezet (SEPA) keretein belül 

az idén október 9-től minden eurózónatag köteles lesz az azonnali euróátutalások indítására és fogadására. 

2027-re ez már minden EU-tagállamra érvényes lesz, így Magyarországra is, függetlenül attól, hogy a forint a hivatalos fizetőeszköz. 

Az új szabályok nyomán a fizetések még gyorsabbak, egységesebbek és átláthatóbbak lesznek, miközben a kártyatársaságok egyre komolyabb konkurenciával néznek szembe. 

Inog a kártyák trónja 

Egy jelentés szerint az azonnali banki átutalások elterjedése akár 37 százalékkal is csökkentheti a kártyás tranzakciók számát 2027-ig. Ez nemcsak technológiai, hanem gazdasági forradalom is: az azonnali fizetések olcsóbbak, gyorsabbak, és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az elektronikus fizetési piacból. Nem véletlen, hogy a kártyatársaságok – mint például a Visa vagy a Mastercard – új megoldásokat keresnek, vagy fintechcégeket vásárolnak fel, hogy megőrizzék pozíciójukat. 

Európa új üdvöskéje: Wero 

A műsor egyik legérdekesebb pontja a Wero nevű új európai fizetési rendszer bemutatása volt. Ez egy digitális pénztárca, amelyet a European Payment Initiative hozott létre 16 európai bank és szolgáltató összefogásával. A Wero célja, hogy a felhasználók egyszerűen, akár egy telefonszám vagy e-mail-cím segítségével tudjanak egymásnak pénzt küldeni – IBAN nélkül. 

A szolgáltatás már elérhető Németországban, Belgiumban, Franciaországban, és 10 másodpercen belüli utalásokat biztosít. A jövőben a bolti fizetések, a hűségprogramok, sőt a „vásárolj most, fizess később” (BNPL) konstrukciók integrációját is tervezik. 

Mi várható a következő években? 

A fintechszakértők szerint a következő időszakban egyre több megoldás jelenik meg a piacon. Nem valószínű, hogy egyetlen szereplő veszi át az uralmat, de biztosan lesznek preferált megoldások. A győztes az lesz, amely a legtöbb elfogadóhelyen a legegyszerűbben és legbiztonságosabban tud fizetési szolgáltatást nyújtani – legyen az QR-kódos, mobilalkalmazás-alapú vagy egy új digitális pénztárca. 

A teljes adás az alábbi Spotify-linken visszahallgatható. 

 

Címlapfotó: Fintech Világ