A Trump-kormányzat 2,2 milliárd dollár értékben többévnyi támogatást fagyaszt be, illetve 60 millió dollár értékben függeszt fel szerződéseket a Harvard Egyetemen, mivel az intézmény elutasította a Fehér Ház politikai követeléseit. Az egyetem alapítványi tőkéje a tavalyi pénzügyi jelentés szerint 53,2 milliárd dollár volt. 

A bejelentés napokkal az után érkezett, hogy az oktatási, az egészségügyi és emberi szolgáltatások minisztériuma, valamint az USA általános szolgáltatási igazgatósága jelezte, felülvizsgálják a Harvard és az egyetem leányvállalatai számára biztosított 8,7 milliárd dollár értékű szövetségi támogatásokat és a több mint 255 millió dollár értékű szerződéseket. 

A követelések között – hasonlóan az amerikai és európai vállalatokhoz intézettekhez – a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás elveire épülő (azaz DEI-) programok felfüggesztése, az egyetemi tüntetéseken való maszkviselés betiltása, az érdemalapú munkaerő-felvétel, a felvételi reformok és a kari adminisztráció – amely „inkább elkötelezett az aktivizmus, mint a tudományosság mellett” – hatalmának csökkentése szerepel. Ezek az igények többek között a campusokon az utóbbi időkben megjelenő antiszemitizmussal szembeni fellépés elemei, Izraelnek a Hamász elleni gázai háborúja óta ugyanis országszerte megnövekedett az ilyen esetek száma. 

Ahogyan a Fehér Ház egyik szóvivője fogalmazott: Donald Trump célja, hogy „véget vessen az ellenőrizetlen antiszemitizmusnak, és biztosítsa, hogy az adófizetők pénzéből ne finanszírozzák a Harvard etnikai megkülönböztetést vagy faji indíttatású erőszakot támogató veszélyes intézményeit”. Hozzátette, hogy szerintük

az olyan egyetemek, „amelyek sértik az etnikai, nemzeti és bőrszín szerinti megkülönböztetést tiltó törvényeket”, nem érdemelnek szövetségi támogatást.  

A Harvard perre megy a szövetségi kormányzattal 

Az egyetem elmondása szerint a jogi képviselőjükön keresztül tájékoztatták a kormányzatot arról, hogy a feltételeiket nem fogadják el. Alan M. Garber, a Harvard elnöke hozzátette: „Ha a kormányzat most visszalép az ilyen jellegű egyetemi partnerségektől, az nemcsak milliók egészségét és jólétét, hanem az amerikai nemzet gazdasági biztonságát és életképességét is veszélyezteti”. Szerinte ezekkel az intézkedésekkel az intézmény szellemi szféráját kívánják befolyásolni, de „mindegy, melyik párt van hatalmon, egyetlen kormány sem mondhatja meg, hogy egy magánegyetem mit tanítson, kit alkalmazzon, milyen tanulmányi és kutatási területekkel foglalkozzon”. 

A jogi kar professzora szerint alkotmányellenes intézkedésekről van szó. „A kormányzat megsérti az egyetemek és az oktatók első alkotmánymódosításban foglalt jogait azzal, hogy korlátozni akarja az egyetemi szólásszabadságot, és bele akar avatkozni abba, hogy mit és hogyan tanítsanak – különben az intézmény elveszíti a támogatást” – mondta Nikolas Bowie. 

Ezt a véleményt hangoztatva az egyetemi professzorok szövetségének harvardi kari tagozata a szervezet támogatásával pert nyújtott be a Trump-kormányzattal szemben, és a professzorok azonnali végzést kértek annak érdekében, hogy a kormányzat ne tudja megvonni a szövetségi támogatásokat. 

Nem a Harvard az első 

A Trump-kormányzat intézkedéseinek és a politikai irányváltásnak elsőként a Columbia Egyetem esett áldozatul, márciusban ugyanis 400 millió dollár szövetségi támogatástól esett el az intézmény. Eleinte úgy tűnt, hogy a Columbia enged Trump követeléseinek, mivel több politikai változtatást is bevezettek, amit a szövetségi ügynökségek pozitívan fogadtak. 

A Harvarddal szembeni intézkedések után viszont a New York-i egyetem is határozottabb álláspontra helyezkedett. Továbbra is „jóhiszemű tárgyalásokat” folytat a kormányzattal a munkakapcsolat helyreállítása érdekében, és elutasít minden olyan „kifogásolható kormányzati lépést, amely potenciálisan kárt okozhat intézménynek, és alááshatja a diákok és a közösség érdekeit szolgáló hasznos reformokat” – jelezte Claire Shipman ügyvivő elnök. Egyelőre nincs eredménye a támogatások visszaszerzéséről szóló tárgyalásoknak. 

A Princeton Egyetem, ahol antiszemita incidensek vádja miatt 210 millió dollárnyi szövetségi támogatást függesztettek fel, kifejezte a szolidaritását. A megvont pénzek a NASA-tól, a védelmi és az energiaügyi minisztériumtól érkeztek, a kereskedelmi tárca pedig szintén jelezte, hogy a Princeton további közel 4 millió dollárt veszíthet az éghajlatkutatási programok alapjaiból. Az egyetem elnöke a döntésekkel kapcsolatban értetlenségének és aggodalmának adott hangot, jelezve, hogy szerinte „alapvető fontosságú az akadémiai szabadság védelme”. 

A New York-i Cornell Egyetemen 1 milliárd, míg a Chicago közelében található Northwestern esetében 790 millió dollár szövetségi támogatást fagyasztottak be

– közölte a Fehér Ház a CNN-nel. Ezeknél szintén etnikai, nemzeti és bőrszínalapú megkülönböztetéshez kötődő aggályokra hivatkoztak. A Cornell megosztotta, hogy több mint 75 munkabeszüntetési utasítást kaptak a védelmi minisztériumtól, és e döntések okairól már érdeklődtek a hivatalos tisztviselőknél. Az egyetem azt is bejelentette, hogy csatlakozik egy perhez, amely az energiaügyi minisztérium által javasolt, a közvetett költségekre, például a létesítményekre és a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó összegek csökkentését támadja meg, – ezeket a pénzeket a befagyasztott finanszírozástól elkülönülten adminisztrálták. 

A Northwestern a kongresszus és az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint együttműködő volt a vizsgálatok során. Az egyetem viszont közleményben jelezte, hogy „innovatív és életmentő kutatótevékenységük, például az Alzheimer-kór elleni küzdelem területén, veszélybe került”, mivel ezek jelentős finanszírozást kaptak a szövetségi alapoktól. 

A kaliforniai Stanford esetében az oktatási tárca szintén vizsgálatokat folytat, hogy feltárja, történt-e „antiszemita diszkrimináció és zaklatás”. Az intézmény támogatását fejezte ki a Harvard mellett. 

Veszélybe kerülhet az amerikai dominancia 

Egy stanfordi akadémikus, Steve Blank, a Nature-ben megjelent tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy Trump hatalomra kerülése óta az akadémiai szférát érintő széles körű megszorítások „veszélyeztetik az egész amerikai kutatási tevékenységet”. Az Egyesült Államok a második világháború óta „páratlanul vezető szerepet tölt be a tudományos felfedezések terén”, ami részben a kormány és az egyetemek közötti kapcsolatnak köszönhető, de ahogyan az Egyesült Királyság elvesztette a korábbi kutatási elsőségét, úgy az amerikai dominancia is megroppanhat. 

Az amerikai egyetemek együttesen évente több mint 1100 tudományos startupcég alapításához járulnak hozzá, amelyek számtalan olyan terméket fejlesztenek, amelyek milliók életét mentették meg és javították, beleértve a szív- és rákgyógyszereket, valamint az mRNS-alapú vakcinákat, amelyek segítettek legyőzni a Covid–19-világjárványt. 

Az amerikai innováció gerincét a kormányzat, az egyetemek és az ipar közötti szoros partnerség adja. Ez egy jól kalibrált ökoszisztéma: az egyetemeken folyó szövetségi finanszírozású kutatások elősegítik a tudományos fejlődést, ami technológiai innovációt és szabadalmakat eredményez, valamint ösztönzi a vállalatalapításokat. Ez a rendszer a második világháborút követően alakult ki, és Vannevar Bush amerikai elnöki tudományos tanácsadó és a kongresszus előrelátó elképzelésén alapult, aki felismerte, hogy az USA gazdasági és katonai ereje a tudományba való befektetésen múlik. 

Az Egyesült Államok kormányzata továbbra is az akadémiai kutatás-fejlesztés legnagyobb finanszírozója a világon. Az idei szövetségi K+F-re szánt költségvetés 201,9 milliárd dollár. Ebből több mint két tucat kutatási ügynökségen keresztül érkeznek támogatások az egyetemeknek, ez az összeg 59,7 milliárd dollárt tett ki 2023-ban. 

Az ügynökségek célja, hogy az egyetemi kutatásokat az ő javukra, az ő projektjeikben végezzék, mivel az egyetemekkel való partnerség révén olcsóbb és gyorsabb lehet az innováció, mint ha minden kutatást maguk végeznének. 

Az egyetemek a szövetségi támogatásokat más, általuk bevont pénzekkel is kiegészíthetik. 2023-ban például 27,7 milliárd dollárt kaptak jótékonysági adományokból, 6,2 milliárdot ipari együttműködésekből, 6,7 milliárdot nonprofit szervezetektől, 5,4 milliárdot az állami és helyi önkormányzatoktól, míg 3,1 milliárdot egyéb forrásokból – ezzel 108,8 milliárd dollárra növelve az 59,7 milliárdos szövetségi támogatást.

Forrás: Nature 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime