A dán védelmi miniszter nem tudja elképzelni, hogy a katonái ne mennének szívesen a háborús országba tapasztalatot szerezni. Az oroszok azonnal jelezték: legitim célpontnak tekintik őket. 

Dánia militarista lelkesedése nem ismer határokat. Legalábbis ami a kormányt illeti. Jövőre már a nőkre is vonatkozik a hadkötelezettség, miközben a kabinet folyamatos háborús kommunikációt folytat, az európai háborúpárti országok pániknarratíváját hangoztatva egy közelgő európai–orosz fegyveres konfliktusról. Lehetőségeihez képest kiemelkedő szorgalommal támogatja Ukrajnát, ennek köszönhetően haditechnikai eszközeinek zömét nagylelkűen összecsomagolta és postázta Kijevnek – Trump Grönlandot érintő fenyegetéseinél aztán igyekezett érdemben nem reagálni az emiatt záporozó kritikákra. 

Most újabb dobásra készül az egyébként is kis létszámú dán hadsereg. Peter Boysen altábornagy, főparancsnok fegyvertelen katonákat akar útnak indítani Ukrajnába, hogy azok testközelből és a lehető legjobb szakemberek segítségével tanulmányozhassák a drónhadviselést. Mint mondta, emberei nem mennének a front közelébe, szigorúan Nyugat-Ukrajnában állomásoznának. „Nem azért mennének, hogy aktívan részt vegyenek a háborúban” – mondta, rámutatva, hogy a katonák egy-két hétig tartó intenzív operátori és oktatói tanfolyamokon vennének részt. 

A hadsereg parancsnoka szerint Ukrajna világelsővé vált a drónhadviselés terén, ráadásul villámgyorsan fejleszt ki nemcsak új taktikákat, de új dróntípusokat is. „Sokat tanulhatunk a harci tapasztalataikból. Ettől egyértelműen jobbá válhatunk egy háborúban” – mondta, majd azt is elárulta, hogy  

az ötlet valójában nem is az övé, hanem ukrán kollégájáé, Olekszandr Szirszkij tábornoké volt. 

A dán katonák átcsoportosítása már a nyáron elkezdődne, arról azonban nincsenek megerősített információk, hogy hány embert érintene összesen a tanfolyamnak nevezett művelet.  

Jók a bunkerek, nem kell aggódni 

Vlagyimir Barbin, Oroszország dániai nagykövete a bejelentést a Dániát az ukrajnai háborúba egyre mélyebbre húzó provokációnak minősítette, és kijelentette: mind a frontvonalon, mind Ukrajna belső részein a kiképző és oktatási központokat az orosz hadsereg legitim célpontnak tekinti, a területükön lévő katonai személyzettel együtt. 

Dánia azonban igyekszik elbagatellizálni a veszélyt. Boysen azzal hárítja el a figyelmeztetést, hogy Ukrajnának remek óvóhelyei vannak, amelyeket maga is kipróbált kijevi látogatása alatt, szerinte tehát nincs miért aggódni – másfelől az oroszok máskor is fenyegetőztek már a legitim célpontokra hivatkozva, mégsem mértek csapást külföldi érdekeltségű területekre. 

Tény, hogy Ukrajnában többet használják a drónokat, mint bármely más konfliktusban a háborút megelőzően vagy azzal párhuzamosan. Számítások szerint az oroszok emberveszteségének 70-75 százalékáért a drónok a felelősek. Ugyanakkor Boysen általános következtetést igyekszik levonni egy speciális, kifejezetten Ukrajnára érvényes konfliktus megoldási kísérleteiből. Egy esetleges Oroszország–NATO vagy Oroszország–Nyugat konfliktus merőben másképpen zajlana, mint az ukrajnai. Kijev a drónokat kiegészítésként használja, a légvédelmi és támadórakéták, valamint az egyre fogyatkozó személyi állomány hiányának ellensúlyozására. Bár a drónok nagy szerepet fognak játszani a jövő konfliktusaiban, a több ezer kilométeres távolságot felölelő konfliktusokban a hagyományos, nagy hatótávolságú rakéták és változatlanul a tüzérség játszák majd a főszerepet. 

Ami a dán katonákat illeti, őket senki nem kérdezi meg, hogy kívánják-e Ukrajnában szolgálni hazájukat. Főparancsnokuk elképzelhetetlennek tartja, hogy ne vennének szívesen részt egy háborús országban a kiképzésen – ha azonban mégis ellenkeznének, mondta, akkor kérés helyett egyszerűen parancsba adja nekik az indulást. 

***  

Kapcsolódó: 

Fotó: dán hadsereg