Egy brit energetikai kutatócég friss tanulmánya szerint az EU gázpiaci helyzete kedvező irányba változhat, így Magyarország számára is biztosítottá válhat az olcsóbb és diverzifikáltabb energiaellátás, ami közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
Az Európai Unió földgázpiaca az elmúlt években igen alapos átalakuláson ment keresztül, amelynek következményeként az energiaárak hullámvasútszerű ingadozása, illetve trendszerű drágulása, az orosz gázimport csökkenése és az LNG (cseppfolyósított földgáz) térnyerése átformálta a trendeket és a lehetőségeket – az árváltozási hullámok miatt így lényegében az európai gazdaságot is.
Az LNG új lehetőségeket teremtett a kontinens energiaellátásában, de ezzel potenciálisan magasabb költséggel lehet megoldani az energia- és a vegyipari ellátást. Továbbá a vezetékes orosz gázzal szemben előnybe kerültek a tengerparttal, LNG-kikötőkkel ellátott vagy ilyeneket építeni képes országok.
Az Ember nevű brit zöldthinktanknek a napokban közzétett tanulmánya szerint a következő években olcsó maradhat a földgáz az EU-ban, ami nyilván számos előnnyel járhat Magyarország számára is. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, miért fontos, hogy a földgáz ára kedvezően alakuljon, és miért jelent ez stratégiai biztonságot hazánknak.
Újra nő az orosz gáz aránya – de meddig?
A tavalyi évre vonatkozó legfrissebb becslések szerint
az orosz földgáz – amely egyáltalán nem esik szankciók alá – részesedése az EU-ban ismét növekedhetett, elérve akár a 18 százalékot. Ez évente körülbelül 45 milliárd köbméteres többlet, miközben az orosz gáz importja tavaly még csak 10 százalékot tett ki az EU-s fogyasztásból a 2022-es energiaválság következményeként.
Az Ember szakértői szerint az uniós gázpiacon zajló változások, különösen a már elkészült és a következő években erőltetett ütemben kiépülő vezetékes és LNG-kapacitások jelentősen lenyomják a gázárakat. Főként azért, mert egyre több és nagyobb mértékű alternatív beszerzési lehetőséget adnak, és éveken át nyomott árat biztosíthatnak az EU számára.
A friss, az alábbi ábrán is látható becslés szerint a várható gázkínálat 2030-ra akár 26 százalékkal (131 milliárd köbméterrel) meghaladhatja az akkorra várt keresletet.
Egy ilyen plusz kapacitásfelesleg már önmagában is képes a piaci árak lenyomására. A túlkínálat olyan mértékű, hogy megegyezik Németország, Franciaország és Lengyelország éves összesített gázkeresletével.
A megújulók és a gazdasági stagnálás is segít
Az Ember tanulmánya az EU gázellátásának diverzifikálódását és az LNG-terminálok kiépítését taglalja. Az infrastruktúra bővülése révén tehát az EU könnyebben hozzáférhet a globális gázellátáshoz, miközben nem csupán egyetlen forrásra támaszkodik. A következő években ezen túl a megújuló energiaforrások térnyerése is hozzájárulhat a nyomott árakhoz.
Arról nem is beszélve, hogy a lassuló EU-s GDP-növekedési ütem és a vámháború hatásai hozzájárulnak ahhoz, hogy a gázpiaci kereslet ne erősödjön, hiszen a földgáznak csupán a 40 százalékát használják közvetlenül a háztartások.
Az ipar 25, az energiatermelés (a gázerőművek) 15, a szolgáltatások és az egyéb (például a közlekedési) felhasználás aránya pedig 20 százalék körüli. Bár a földgáz az egyik „legzöldebb” fosszilis energiaforrás, a zöldátállás, a szénerőművek bezárása, illetve a megújulók miatt is szükséges gázerőművek stabil felvevőpiacok maradnak.
Mi a helyzet itthon?
A magyar energiaellátás szempontjából a földgáz szerepe különösen fontos, hiszen az áramigényünk közel harmadát (tavaly 28-30 százalékát) ebből fedeztük. Sőt,
a teljes magyar energiamixben a földgáz mintegy 31 százalékot tesz ki, ami a teljes energiaportfólióra vonatkozik, tehát nem csupán az áramtermelésre, hanem az ipari felhasználásra, a közlekedésre és a fűtésre is.
Mivel a megújulók szerepe nagyot nőtt, és az ipari termelés, valamint a közlekedés szerkezete is átalakult, hazánk gázfogyasztása az elmúlt években jelentős mértékben csökkent. A gazdasági és energiahatékonysági intézkedések eredményeként tavalyra a magyar fogyasztás az előzetes becslések szerint 8,5 milliárd köbméterre csökkent, ami a korábbi években jegyzett 10-11 milliárdhoz képest kedvező tendencia. A következő évtizedben azonban a fogyasztás várhatóan növekszik, különösen az új, hatékonyabb gázerőművek miatt, amelyekről az alábbiakban lesz szó.
2029-től újra megugrik a magyar fogyasztás
Négy év múlva, 2029-re a magyar gázfogyasztás ismét új növekedési lökést kaphat. Az ipar és a közlekedés mellett ugyan a háztartások gázigénye is csökken (a megújulók terjedése, az elektromos járművek, a hőszivattyúk, a szigetelési programok és hasonló trendek miatt), mégis évi 1,4-1,5 milliárd köbméterrel emelkedhet az összfogyasztás, hiszen várhatóan ennyit „égetnek” majd el az új, modern gázerőműveink.
A Tiszaújvárosban és Visontán épülő két Combined Cycle Gas Turbine (CCGT)-erőmű olyan modern technológiát használ, amely az energiatermelésre egyszerre vesz igénybe gáz- és gőzturbinát. A gázturbina által termelt hulladékhőt a gőzturbina segítségével további energia előállítására használják, így növelve a hatékonyságot.
A Tiszaújvárosban felépülő 2×500 MW és a visontai 1×500–650 MW közötti teljesítményű CCGT-erőmű várhatóan 2028 végére, 2029-re készül el, és az évente Magyarországon elhasznált földgáz mintegy 18-19 százalékát használhatják majd ezekben áramtermelésre. A visontai projekt célja a mátrai lignites szénerőmű kiváltása, Tiszaújvárosban pedig a Tisza II. Hőerőmű pótlása, amely 2012 tavaszán állt le. Az akkor 900 MW kapacitású gáz- és olajtüzelésű erőmű a bezárás előtt az ország villamosenergia-termelésének körülbelül 5 százalékát biztosította. A tiszaújvárosi beruházás nagy előnye, hogy a gáz- és az áramcsatlakozás is megvan, ezért ott sem kell a nulláról kezdeni az infrastruktúra kiépítését.
Miért jó a CCGT-erőmű?
Az új erőművek a rugalmas indíthatóságukkal jól kiegyensúlyozhatják a rendszerben hirtelen megugró, majd este, felhős időben vagy épp szélcsendben gyorsan eltűnő nap- és szélenergiát. Mi több, mintegy 30 százalékban akár nap- vagy szélenergiával előállított zöldhidrogén felhasználásával is működtethetők, így környezetkímélő módon biztosíthatják az áramellátást.
A két erőmű évente a hazai áramfogyasztás mintegy 20 százalékát fogja biztosítani, és lehetővé teszi Magyarország energiabiztonságának nagyobb függetlenedését.
Az olcsó energia a gazdasági növekedés motorja is
Érdekünk tehát, hogy a földgáz olcsó maradjon, hiszen az ára (és stabil elérhetősége) közvetlenül hatással van nemcsak az energiaellátás biztonságára, hanem a gazdasági teljesítményünkre is.
Csakhogy a következő években a gazdasági növekedés lassulása és a kereslet csökkenése várható, emiatt a földgáz iránti kereslet is mérséklődik.
Összességében tehát az uniós gázimport diverzifikálása, az adriai LNG szerepének erősítése, a kelet felől érkező energia-vezetékek bővítése, újak kiépítése, az új CCGT-erőművek, továbbá Paks II. révén Magyarország képes lesz úgy biztosítani a saját energiaellátását, hogy eközben csökkenti a külső gazdasági hatásoktól való függőségét. Jelenleg ugyanis – a múlt örökségeként – az áram mintegy 30 százalékát importálnunk kell. Továbbá, ahogy írtuk, a primer (teljes) energiafelhasználásunk közel harmada is földgázalapú, ami jelentős energiabiztonsági kockázat, különösen a mai és a következő években várható igen összetett, feszült geopolitikai helyzetben.
Kép: Freepik
Források:
The final push for EU Russian gas phase-out
Gyengülőben az EU gázpiaci zsarolhatósága
KAPCSOLÓDÓ:
