Ahogy Kína erősödik, úgy változik az az eszköztára is, amivel ki tudja kényszeríteni kereskedelmi és befektetési céljainak előmozdítását. A második Trump-kormányzat elején minden jel arra mutat, hogy Kína még nagyobb mértékben fog támaszkodni az új gazdasági fegyvereire. 

Az ázsiai ország többnyire olyan hagyományos kényszerítő eszközöket alkalmazott, mint az áruk és szolgáltatások (pl. áruk és turizmus) vásárlásának leállítása, a befektetések visszatartása, a külföldi vállalatok Kínában való működésének korlátozása vagy a „spontán” fogyasztói bojkott. 2018 óta azonban ebben is fejlődött, főképp a kényszerítő eszközei bővültek, új jogi és szabályozási eszköztárat fejlesztett ki, tesztel és alkalmaz. Az első Trump-adminisztráció ekkor indított kereskedelmi háborút az ázsiai nagyhatalom ellen, amire a kínai döntéshozóknak is reagálniuk kellett. Az általuk kidolgozott új jogi mechanizmus gyakran tükrözi az Egyesült Államok exportellenőrzési szabályait, szankcióit és befektetési korlátozásait. De Peking csak fokozatosan veti be ezeket, tesztelve annak hatásait.  

A második Trump-kormányzat elején minden jel arra mutat, hogy Kínának még nagyobb mértékben kell támaszkodnia az új gazdasági fegyvereire. Trump intézkedéseire adott válasz gyakran aszimmetrikus, amivel arra törekednek, hogy összezavarják az amerikai döntéshozókat, hogy meddig mehetnek el a kínai export- és technológiai szektorra helyezett nyomásgyakorlásban. 

Ezeket az eszközöket azonban a nemzetgazdasági céljai elérésére is használja, nem csak arra, hogy befolyást szerezzen az Egyesült Államokkal való tárgyalásai során. Úgy tűnik, Kína ezzel oly módon igyekszik erősíteni központi szerepét a globális ellátási láncokban, hogy megerősíti az egyes technológiáitól való globális függőséget és elősegíti a hazai technológiai innovációját. 

Az eredettörténet 

Kína az új gazdasági fegyvereinek fejlesztésével 2019 és 2022 közötti négy eseményre reagált.  

Az első, amikor az első Trump-kormányzat 2019. május 16-án felvette a Huaweit a kereskedelmi korlátozási listára. Az amerikai vámok első köre 2018 nyarán lépett életbe, és bár hónapokig folytattak konzultációkat a kereskedelmi háború befejezése érdekében, 2019 tavaszára a tárgyalások megszakadtak, és május 10-én a Trump-kormányzat a 200 milliárd dollár értékű kínai import vámját 10-ről 20 százalékra emelte, amit Kína vámemeléssel viszonzott. Erre három napon belül jött az amerikai válasz, és az USA Kereskedelmi Minisztériuma felvette a Huaweit azon entitások (személyek és vállalatok) listájára, akikkel, illetve amelyekkel szemben nemzetbiztonsági aggályok merülnek fel, és exportkorlátozásokat vagy engedélyezési követelményeket alkalmaznak velük szemben. Kína ezt jelentős eszkalációnak tekintette, viszont nem voltak meg a jogi mechanizmusai egy ezzel egyenértékű megtorlásra. Csak két héttel később jelentette be a saját listájának létrehozását a megbízhatatlan entitásokról (UEL). 

Második mérföldkőnek vehetjük az Egyesült Államok és az EU Hongkonggal és Hszincsianggal kapcsolatos intézkedéseit 2020–21-ból. A 2020 júniusában meghozott intézkedésekre válaszul a kínai kereskedelmi minisztérium szeptemberben pontosította a megbízhatatlan szervezetek listájára vonatkozó rendelkezéseket, majd 2021 januárjában a bevezették Kína „blokkoló szabályait” a külföldi extraterritoriális jogszabályokkal szemben. Emellett jóváhagyták azt a törvényt, amely a Kína elleni szankciók megfogalmazásában és végrehajtásában közvetlenül és közvetve részt vevő személyeket célozza meg (AFSL). Valójában Kína – jogalap nélkül – már 2021 első felében legalább hatvanegy embert és tíz szervezetet sújtott szankciókkal az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, az EU-ból és Kanadából. 

Harmadik kiváltó oknak vehetjük a 2022. februári ukrajnai orosz invázióra válaszul adott összehangolt nyugati szankciókat. A büntetőintézkedések tömkelege arra késztette Kínát, hogy több és jobb eszközt fejlesszen ki a gazdasági és technológiai versenyhez. Reagálniuk kellett, hiszen a Biden-kormányzat szorosan figyelemmel kísérte, hogy Peking betartja-e az Oroszországgal szembeni szankciókat, és hajlandó-e másodlagos büntetőintézkedéseket kiróni. Válaszul Peking jelezte, hogy kész reagálni, ha az Oroszországgal kapcsolatos szankciók célpontjai lesznek. 

Negyedik ok a 2022 októberében elindított fejlett félvezetők és a kapcsolódó gyártóberendezések exportjának amerikai kontrollja, ami Kínát arra késztette, hogy módosítsa és kiterjessze a saját exportellenőrzési rendszerét.

Az ázsiai nagyhatalom ezzel elmozdult az exportellenőrzés pusztán reaktív eszközként való használatától egy proaktívabb álláspont felé. 

A megbízhatatlan entitások listája (UEL) 

Ezt az egyik legnagyobb horderejű „fegyvert” 2019 májusában hozták létre, miután a Huawei felkerült az amerikai kereskedelmi korlátozási listára. Több mint egy évig a kínai tisztviselők homályosan nyilatkoztak a lista felhasználásának módjáról, és csak 2020 szeptemberében közölték, hogy azok a külföldi vállalatok vehetők fel rá, amelyek veszélyeztetik Kína nemzeti szuverenitását, biztonságát és fejlesztési érdekeit, illetve olyan döntések meghozatalában vettek részt, amelyek sértik a piaci elveket, vagy diszkriminálták a kínai szervezeteket vagy személyeket.  

A listára felvett vállalatoknak korlátozzák vagy megtiltják a Kínával folytatott kereskedelmét és/vagy befektetéseit. Beutazási tilalmat szabhatnak ki a kulcsfontosságú tisztviselőik számára, visszavonhatják a munkavállalási vagy tartózkodási engedélyeket, illetve pénzbírsággal és „egyéb szükséges intézkedésekkel” kell szembenézniük.  

Ezek alkalmazása terén azonban Kína lassú és óvatos volt. Csak négy évvel a lista létrehozása után, 2023 februárjában vették fel a Lockheed Martin Corporationt és a Raytheon Missiles & Defense-t az UEL-re, mivel mindkét cég részt vett a Tajvanra irányuló fegyvereladásokban. A kirótt bírságot a Tajvannal kötött fegyvereladási szerződéseik értékének duplájában határozták meg.  

Egy évvel később további három amerikai védelmi vállalattal bővítették a listát, közvetlenül Tajvan új elnöke, Laj Csing-tö beiktatása nyomán. Viszont ekkor Peking már nyilvánosan figyelmeztette azokat az amerikai védelmialkatrész-beszállítókat, amelyeknek Kínában vannak gyártóüzemeik, és kapcsolatban állnak a listán lévő cégekkel. 

Ugyanezt alkalmazták a textiliparban is, amikor vizsgálatot indítottak a PVH Group, a Calvin Klein és a Tommy Hilfiger amerikai anyavállalata ellen, mivel azok az ujgur kényszermunka védelméről szóló amerikai törvénynek való megfelelés érdekében eltávolította a hszincsiangi gyapotot az ellátási láncból.  

Idén a kínai kereskedelmi minisztérium egyre gyakrabban nyúlt ezekhez az intékedésekhez. Január közepéig három listázást is bejelentettek, ami 22 vállalatot érintett, majd a hónap végén a PVH Groupot is felvették a lajstromra. Február elején további két amerikai cég került bele, közvetlenül azután, hogy a Trump-kormányzat 10 százalékos vámot vetett ki a kínai exportra. Az egyik az Illumina biotechnológiai cég volt, amely állítólag agresszíven lobbizott azért, hogy egyes kínai biotechnológiai versenytársakat bevonják a Biosecure törvénybe, amely kizárná a területen tevékenykedő kínai cégek egy részét az amerikai piacról. Az Illuminát eltiltották genetikai szekvenáló berendezéseinek Kínába történő exportálásától. 

Trump második 10 százalékos vámjának megtorlásaként további tíz amerikai céget is felvettek a listára, amelyek mindegyike részt vett a Tajvannal folytatott védelmi kereskedelemben.  

Korábban a kínai döntéshozók főként vámokkal küzdöttek a vámok ellen, de most egy szélesebb körű gazdasági eszköztárhoz nyúltak: ezek a februári és márciusi listák már az amerikai vámok közvetlen megtorlásai.  

Az UEL-nek a vámok kivetésére adott válaszként történő alkalmazása, a kettős felhasználású termékek és a kritikus ásványok trösztellenes vizsgálatai, valamint exportellenőrzése további változást jelez Kína gazdasági versenyhez való hozzáállásában.  

A listázás azért óvatos: általában egy nagyobb cég leányvállalatát sújtják, gondosan ügyelve arra, hogy ne sértsék a kínai érdekeket. Például több Boeing és Raytheon védelmi leánycéget vettek fel a listára, de ügyeltek arra, hogy ne sértsék meg a Boeing kínai polgári légi közlekedési üzletága vagy a Raytheonhoz kapcsolódó kínai kereskedelmi leányvállalatok kereskedelmi tevékenységét. Ugyanígy a PVH és az Illumina ottani cégei ellen nem alkalmaznak olyan korlátozásokat, amelyek jelentősen befolyásolnák a helyi üzleti tevékenységüket. 

Vagyis az UEL-listák közül sok csak szimbolikus volt, inkább csak üzenetet közvetítettek.  

Peking visszavág, de óvatosan kezeli az eszkalációs kockázatokat. 

Blokkolási szabályok  

Kína 2021 januárjában európai mintára létrehozta a blokkolás saját változatát, amivel védenék a helyi vállalatokat a harmadik országbeli törvények területen kívüli alkalmazásától. Az Államtanács utasíthatja a kínai szervezeteket, hogy „ne ismerjék el, ne hajtsák végre vagy ne tartsák be” az extraterritoriális külföldi szankciókat, és kártérítési pert indíthassanak a kínai bíróságokon az ilyen intézkedésekből eredő veszteségek megtérítéséért. Ennek a mai napig nincsenek egyértelmű végrehajtási részletei, és Peking még nem lépett fel vele a külföldi üzleti partnerekkel szemben.  

Külföldi szankciók elleni törvény (AFSL) 

Miután 2021 júniusában szokatlanul gyorsan elfogadták, az AFSL Kína egyik legnépszerűbb gazdasági fegyvere lett. A többi törvénytől eltérően ez csak általános elveket tartalmaz – teret engedve a kormánynak, hogy a jövőben részletesebb szabályokkal bővítse és finomítsa. 

Az AFSL széles mérlegelési jogkört biztosít a kormánynak, hogy magánszemélyeket és szervezeteket a családjukkal és a felső vezetőikkel együtt szankciós listára helyezzen. Ezek közé tartozik a vízumkorlátozás, a vagyonlefoglalás, valamint a tranzakciók blokkolása. Illetve jogalapot biztosít a külföldi szankciókkal sújtott kínai vállalatoknak és jogi személyeknek, hogy külföldi vállalatokat és magánszemélyeket pereljenek be e büntetőintézkedések betartása miatt. 

Ezt a törvényt az után hozták létre, hogy a kínai kormány szankciókkal sújtotta az Európai Parlament tagjait, valamint számos más európai szervezetet és magánszemélyt, megtorlásul a Hongkonggal, Tibettel és Hszincsianggal kapcsolatos álláspontjaik miatt (tulajdonképp jogalap nélkül). Emellett szankcionáltak korábbi amerikai tisztviselőket, valamint kutatási és érdekvédelmi szervezeteket is.  

Az ASFL használata tavaly felgyorsult, a hatóköre a tajvani fegyvereladások elleni tiltakozásra összpontosult.

A kérdés az, hogy a szankciók kiterjednek-e a védelmi szektoron túli vállalkozásokra is, mivel Kína jelezte, hogy szélesebb gazdasági eszköztárral válaszol majd az Egyesült Államok vámjaira és egyéb gazdasági cselekményeire. Várható, hogy az ASFL-t a belföldi kínai technológiai cégek is alkalmazzák, hogy az USA exportellenőrzési törvényeit betartó amerikai vállalatokat kártérítésért pereljék a kínai bíróságokon. 

A tarifatörvény 

Csak tavaly teremtette meg a jogalapot az Államtanács által a 2018–2019-es amerikai–kínai kereskedelmi háború során kivetett vámokra. Elméletileg a jogalkotó kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az adózás felett, viszont a gyakorlatban az Államtanács több területen is szabályozta a tarifákat. 

A jogalkotó a meglévő adózási gyakorlatok törvénybe foglalásával visszakövetelte az adóztatási jogkört az Államtanácstól, viszont a törvény új felhatalmazást ad a testületnek, hogy „viszonossági elveken” alapuló vámokat vessen ki.  

Kiberbiztonsági felülvizsgálatok 

Kína megerősítette, hogy kiberbiztonsági felülvizsgálatokat kezdeményez és megbünteti az amerikai vállalatokat. 

A kínai chipipar amerikai exportellenőrzésének megtorlásaként vizsgálatot indítottak a Micron amerikai félvezetőgyártó ellen. A kiberbiztonsági szabályozó azt állította, hogy a cég termékei olyan biztonsági kockázatokat hordoznak, amelyek veszélyeztethetik az ország kritikus információs infrastruktúráját. Azóta a Micron termékeit nem használhatják a távközlési óriások és a bankok. A cég egyébként lobbizott az Egyesült Államok kormányánál, hogy vizsgálja ki a Fujian Jinhua Integrated Circuit kínai félvezető-előállító céget, mivel az szerintük üzleti titkokat lopott el. Hasonló eljárás indult az Intel ellen is. Bár ez a vizsgálat még nem zárult le, komoly figyelmeztetés Washington számára, hogy ne vezessen be további exportkorlátozásokat a Kínába irányuló chipexportra. 

Trösztellenes egyesülések és felvásárlások (M&A) felülvizsgálata 

Pekingnek megvan az eszköze arra, hogy jóváhagyja vagy blokkolja a globálisan jelentős egyesülési és felvásárlási (M&A) ügyleteket, látszólag trösztellenes okokból, de gyakran az amerikai–kínai kapcsolatokhoz kapcsolódó politikai célok érdekében. A felelős kínai szabályozó testületet, az Állami Piacszabályozási Hatóságot (SAMR) 2018 márciusában hozták létre. Négy hónappal később, amikor a kereskedelmi háború elkezdődött, a Qualcomm kénytelen volt kilépni az NXP Semiconductors 44 milliárd dolláros felvásárlásából, miután az újonnan megalakult hatóság elfektette az ügyet, és hagyta, hogy lejárjon a megállapodás jóváhagyásának ideje. De hasonló taktikát alkalmazott az Intellel, amikor az felvásárolta volna az izraeli Tower Semiconductor chipöntödét. Ez a felvásárlás segített volna az Intelnek a TSMC-vel és a Samsunggal szembeni versenyben.  

A hivatal tavaly decemberben trösztellenes okokból eljárást indított a Mellanox 2019-es, Nvidia általi felvásárlásával kapcsolatban. A SAMR korábban feltételesen jóváhagyta azt, de most azzal érvelt, hogy az Nvidia nem tartotta be az üzlet feltételeit. Ez volt az első alkalom, hogy a hatóság fegyverként használta a befejezett M&A-kat amerikai cégek ellen. 

Azaz a kínai hatóságok nemcsak a jelenleg függőben lévő ügyletek jóváhagyását vizsgálhatják felül, hanem minden korábbi jelentős egyesülést vagy felvásárlást.  

Az idei év elején ismét a trösztellenesség eszközéhez nyúlt, válaszul a Trump-kormányzat által kivetett további vámokra. Kína bejelentette, hogy újraéleszti a Google elleni trösztellenes lépéseket, amely a vállalat Android operációs rendszerére és a szoftvert használó kínai okostelefon-gyártókra gyakorolt lehetséges negatív hatásokra összpontosít. Az eredetileg 2019-ben indított vizsgálatot állítólag 2023 decemberében újra alkalmazták, bár az idei vámok hatálybalépéséig nem jelentették be nyilvánosan. Médiajelentések szerint fontolgatják hasonló eljárás indítását az Intel és az Apple ellen, bár ezeket a lépéseket szintén nem jelentették be hivatalosan.  

Exportellenőrzési törvények és ellenőrzési listák 

Kína exportellenőrzési rendszere nem új, de a gazdasági és technológiai versenyben való közelmúltbeli alkalmazása igen. Az exportellenőrzési rendszert az 1990-es évek elején fejlesztették ki Kína nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, majd a 2000-es években kibővítették és korszerűsítették. Ekkor dolgozták ki a kettős felhasználású berendezések, anyagok és technológiák exportjának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat, amelyek nagyrészt a hagyományos, nukleáris, vegyi és biológiai fegyverekhez kapcsolódnak. A 2020-as törvény területen kívüli joghatóságot követel meg, akárcsak az Egyesült Államoké.  

Az utóbbi években az exportellenőrzési rendszer a gazdasági versenystratégiájuk része lett,

2023 júliusa óta kiterjesztették a galliumra, a germániumra, a kulcsfontosságú grafitvegyületekre és az antimonra – vagyis a félvezetők, az akkumulátorok és más stratégiai ágazatok szempontjából kritikus ásványokra.  

Tavaly októberben Peking kiadta a kettős felhasználású termékek exportellenőrzési rendeletét, és egy egységes ellenőrzési listát hozott létre, hivatalosan egyesítve Kína mintegy 700 meglévő kettős felhasználású termékét. Ezzel a kettős felhasználású termékek szabályozását arra használta, hogy betiltsa – és ne csak ellenőrizze – a gallium, a germánium, az antimon és a „szuperkemény anyagok” exportját az Egyesült Államokba, miközben tovább korlátozta a grafitkivitelt. E tilalmak bejelentése a harmadik országokból az USA-ba irányuló exportra is vonatkozott, ami precedenst teremtett Kína 2020-as exportellenőrzési törvény szerinti extraterritoriális joghatóságra vonatkozó igényére. 

Peking az idén januárban felvette a listájára a lítium-vas-foszfátot (LFP), majd az új vámokra válaszul további öt ásványt. A korábbi lépésekkel ellentétben ez minden országra vonatkozik, nem csak az Egyesült Államokra, és azonnal hatályba lépett, ami újabb változás a korábbi ellenőrzésekhez képest.  

Március elején pedig tizenöt amerikai védelmi céget vett fel az exportellenőrzési listájára. Közös bennük, hogy mindannyian részt vesznek a Tajvannal folytatott védelmi kereskedelemben.   

A gazdasági „elköteleződési szabályok” 

Az új kínai hozzáállás megértésének fontos része, hogy Peking hogyan használja ezeket a fegyvereket, hiszen megújultak a hadviselés szabályai.  

1. Nagyrészt fokozatosan és arányosan alkalmazta ezeket, de ez folyamatosan változik. A kezdeti óvatos használat azzal magyarázható, hogy az még a fejlesztési fázis volt, és kérdéses volt, miképp veti be ezeket. A jogi mechanizmusok közül sok nem volt teljes, a kapcsolódó bürokráciáknak kevés tapasztalatuk volt ezen eszközök használatában, illetve nem voltak biztosak a Kínára gyakorolt gazdasági és politikai következményekkel. Az elmúlt két évben azonban már gyakrabban nyúlt hozzájuk.  

Tavaly december óta azonnal bevetik az exportellenőrzési intézkedéseket, szemben a korábbi gyakorlatukkal, amikor azokat körülbelül egy hónappal a bejelentést követően hajtották végre. Utóbbiak egy részét ma már az országon kívül is alkalmazzák – vélhetően ez a tendencia felgyorsul.  

Kína gazdaságifegyver-használati akciói, évenként 

2. A gazdasági fegyvereik korlátozták az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és politikai kapcsolatokra gyakorolt hatást. Peking jelentős mozgásteret hagyott magának, amikor ezeket az eljárásokat használta. Ez látható a szervezetek listázásánál (ne sérüljenek a kínai érdekek), míg a személyek ellen kivetett szankcióknál is a legtöbb elsősorban korábbi amerikai tisztviselőkre vonatkozott. Például Marco Rubio amerikai külügyminiszter, akit még szenátorként tettek oda, eltűnt a listáról.  

3. Rugalmasan használják a figyelmeztetéseket és fenyegetéseket, hogy mozgásteret biztosítsanak a lehetséges büntetésekkel kapcsolatban. Az egyes akciókat több lépésre osztják fel, hogy maximalizálják a lehetőségeket a büntetés alkalmazásának ellenőrzésére, és teret hagyjanak a tárgyalásoknak. Ezt tették a PVH Group felülvizsgálatakor, amely hónapokig tartott. Majd miután megállapították, hogy a cég jogellenes lépéseket tett, Kína „konzultációkat” kért az után is, amikor már hivatalosan is felvette a PVH Groupot az UEL-be. De ebbe a csoportba tartoznak a különféle kiberbiztonsági felülvizsgálatok, például a CAC Micronnal szembeni és az Intel ellen javasoltak.  

Peking lassan halad, csak korlátozott információkat ad a tervezett döntéséről, vagy jóváhagyja, vagy az utolsó pillanatban nem tesz semmit.

Hasonlóképp jár el a trösztellenes felülvizsgálatoknál is, például – ahogy említettük – a Google elleni esetben.  

4. A reaktív használatról proaktívra váltott. Kína 2025 tavaszától nemcsak arra készül, hogy gyakrabban vágjon vissza ezekkel az eszközökkel, hanem a globális érdekeinek érvényesítésére is felhasználja őket. Prioritásként kezeli az exportellenőrzések fejlesztését és alkalmazását, különösen az új, kettős felhasználású termékek esetében. Ezen ellenőrzések mérete és hatóköre azt sugallja, hogy Peking politikai célokra készül használni őket – például a kulcsfontosságú technológiák és ellátási láncok védelmére, vagy harmadik országok belpolitikájába való beavatkozásképp. Az a 2024. decemberi döntés, hogy betiltja – és nem csak korlátozza – a kettős felhasználású termékek exportját az Egyesült Államokba, figyelemre méltó elmozdulás volt, csakúgy, mint az utóbbi harmadik országokra vonatkozó alkalmazása, amire első ízben került sor. A volfrám, a tellúr, a bizmut, a molibdén és az indium kivitelének az idén februári ellenőrzése minden országra vonatkozik, nem csak az Egyesült Államokra. 

5. Úgy tűnik, hogy hatékonyabb lesz a munkamegosztás, Kína ugyanis egyre gyakrabban használja együtt az exportellenőrzést és a kormányzati felülvizsgálatokat (kiberbiztonság és M&A) az amerikai vállalatok anyagi megbüntetése során. Az idén februári és márciusi akciók azt mutatják, hogy ezen eszközök gyakoribb és szélesebb körű használatára kell számítani.  

Ezzel szemben a külföldi szankciók elleni törvényt arra használja, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be olyan személyekre és szervezetekre, akik, illetve amelyek szerinte megsértették szuverenitását. A megbízhatatlan entitások listáját túlnyomórészt a Tajvannal katonai kereskedelmet folytató vállalatok megbüntetésére használják, de ezeknek szinte semmilyen lényeges hatása nincs a megcélzott cégekre. Míg korábban az UEL-t és az AFSL-t elsősorban az elégedetlensége kifejezésére használta, anélkül, hogy megzavarná az üzleti működést, a jövőben az előbbi egyre inkább büntető szerepet játszhat.  

6. Úgy tűnik, hogy Peking precedenst teremt a különböző szankciók extraterritoriális alkalmazására. Tavaly májusban még csak megrovásban részesítette, de nem büntette meg a Caplugst, amiért a kínai létesítményeiben gyártott termékeket az UEL-listán szereplő védelmi vállalatoknak adott át. Decemberben azonban először érvényesítette extraterritoriális joghatóságát, amikor kijelentette, hogy a kettős felhasználású kritikus ásványok amerikai vállalatoknak történő kivitelére vonatkozó teljes tilalma harmadik országokra is vonatkozik. Ez a lépés nemcsak az USA büntetésére szolgál, hanem segítheti Kínát abban, hogy nagyobb ellenőrzést szerezzen a globális ásványellátási láncok felett. 

Következmények 

A második generációs gazdasági fegyverek már szélesebb körű gazdasági, technológiai és geopolitikai célokra használhatók, Peking magabiztosabbá vált abban, hogy célzott és messzebbre ható károkat okozzon a megbüntetendő cégeknek. Ennek eredményeként az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és technológiai verseny egyre konfrontatívabbá és költségesebbé válik, ahogy az eszközök és technikák egyre kifinomultabbak lesznek. Hszi Csin-ping kockázat- és konfliktustűrő képessége nőtt, aminek Trump nemcsak hajlandó megfelelni, hanem igyekszik meg is haladni azt. 

Bármennyire is károsak és eszkalálók ezek az új eszközök, Kína szándékosan és diszkréten használja őket az elszigetelés és a járulékos károk korlátozására. Pekingnek az új gazdasági fegyverek bevetésével kapcsolatos döntéseit továbbra is befolyásolják, ha nem korlátozzák az ország gazdasági érdekeivel kapcsolatos visszatartó tényezők. 

Peking reakciója Trump két 10 százalékos vámjára jól mutatja, hogyan fejlődik a kínai hozzáállás, mennyivel jobban felkészültek a kereskedelmi és technológiai háborúra, mint hat évvel ezelőtt. B

ár az új gazdasági fegyvereit továbbra is fokozatosan veti be, egyértelmű elmozdulás tapasztalható az aszimmetrikusabb válaszok felé, szemben a 2018–2019-ben alkalmazott, tökéletesen arányos megközelítéssel.  

A tarifák egyformán érintik az adott joghatóságon belüli vállalkozásokat, széles körű és egyenletes gazdasági fájdalmat okozva. Kína, úgy tűnik, helyesen állapította meg, hogy többnyire nem az ellenvámok jelentik a praktikus választ az Egyesült Államok lépéseire. 

A pontosabb eszközök használata fokozott kockázatot jelent az amerikai vállalatok számára, mivel a fent felvázolt megoldások mindegyike jelentős, de célzott fájdalmat okoz, például hirtelen elvágja a kulcsfontosságú inputokhoz való hozzáférést, vagy más módon korlátozza a kínai partnerekkel folytatott kereskedelmi tevékenységet. Kérdés, hogy az USA miképp válaszol erre az aszimmetrikus gazdasági harcmodorra. 

(Forrás: Taylor and Francis) 

Kapcsolódó: