A szakok között megtalálhatók stratégiai célokat szolgáló képzések, mint például a régió- és országismeret, karbonsemlegességi tudományok és mérnöki ismeretek, tengertudomány és technológia, valamint egészség- és orvosbiztonság. 

Kína Oktatási Minisztériuma 29 új alapszakot vezetett be az egyetemi képzések között, amelyek az ország stratégiai céljaihoz, piaci igényeihez és technológiai fejlődési irányaihoz igazodnak – derült ki a tárca hivatalos közleményéből. A frissített szakjegyzék már az idei gaokaónak, azaz a nemzeti felvételi vizsgának is a része lesz. 

A változások a mesterséges intelligencia, az alacsony légteret érintő technológiák (low-altitude economy), valamint más feltörekvő szektorok köré szerveződnek. A minisztérium szerint ezek a szakok hatékonyabban segíthetik a kulcsfontosságú területekhez szükséges szakemberek képzését, erősítve az ország versenyképességét, ipari fejlődését és technológiai befolyását. 

A szakok között megtalálhatók olyan stratégiai célokat szolgáló képzések, mint például a régió- és országismeret, karbonsemlegességi tudományok és mérnöki ismeretek, tengertudomány és technológia, valamint egészség- és orvosbiztonság. Az iparági igényekhez igazodva olyan területeken is indulnak szakok, mint a nemzetközi hajóútmenedzsment vagy a repüléssel összefüggő sportok. 

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása különös figyelmet kap: újonnan induló szakok foglalkoznak például az MI oktatásban betöltött szerepével, az intelligens audiovizuális mérnöki ismeretekkel vagy a digitális színházzal. 

Peng Vang, a Pekingi Társadalomtudományi Akadémia kutatója szerint ezek az újítások hozzájárulnak ahhoz, hogy az oktatási rendszer gyorsabban reagáljon az ország stratégiai kihívásaira és időben kezelje a szakképzett munkaerő hiányát. 

Gyors engedélyezés a kiemelt szakterületeknek 

A minisztérium egy új engedélyezési mechanizmust is bevezetett, amely lehetővé teszi a stratégiai fontosságú szakok soron kívüli jóváhagyását. Az úgynevezett „zöld csatorna” révén ezek azonnal bekerülhetnek a képzési kínálatba, ha megfelelnek a kormányzati prioritásoknak vagy új, feltörekvő szektorokhoz kapcsolódnak. 

Erre jó példa az alacsony légteret érintő technológiák területének gyors fejlődése. Ennek érdekében hat egyetem – köztük a pekingi Pejhang – már megkapta az engedélyt az ezen technológiai és mérnöki képzések elindítására, megkerülve a szokásos központosított eljárásrendet. 

Vang szerint ezzel a rugalmassággal gyorsabban válaszolhatnak az országos stratégiai igényekre, miközben elősegítik az új gazdasági ágazatok, például a drónipar gyorsabb kiépülését. 

Átalakuló felsőoktatás, erősödő interdiszciplinaritás 

A mostani frissítéssel a képzési jegyzék immár 93 diszciplináris kategóriát és 845 alapszakot tartalmaz. Országszerte 62 800 különböző intézmény működik a felsőoktatásban. 

Vang úgy véli, hogy a tudományos és technológiai fejlődés, valamint a tudományterületek egyre szorosabb összefonódása miatt az interdiszciplináris képzések egyre hangsúlyosabbá válnak. Emellett különösen fontosnak tartja az ipar és az oktatás közötti együttműködés mélyítését, valamint a magas színvonalú nemzetközi oktatási források beemelését a kínai felsőoktatásba. 

A jövőben várhatóan új szakok indulnak a kvantuminformációs, az új energiahordozók és energiatárolási technológiák, valamint a biotechnológiai és biomérnöki tudományok területén. 

Ez a változtatás azért is igen sürgető, mert az ország jelenleg több mint 5 milliós munkaerőhiánnyal küzd az MI-szektorban, 2,3 millió szakember hiányzik az adatelemzés, több mint 1 millió az új energiával működő járművek és a drónkezelés területén – derül ki a Hszinhua hírügynökség statisztikáiból. 

Kapcsolódó: