A világ első humanoid robot félmaratonja nemcsak látványosság volt: Kína ezzel demonstrálta, hogy számára a hasznosság az elsődleges szempont.
Április 19-én Peking adott otthont a világ első humanoid robot félmaratonjának, amely egyszerre volt szórakoztató látványosság és stratégiai demonstráció. Az esemény, amelyet a helyi önkormányzat több hivatala is támogatott, egyszerre zajlott le a hagyományos Jicsuang félmaratonnal. A versenyen 1200 emberi futó mellett 20 robotcsapat vett részt, köztük olyan vezető kínai gyártók termékei, mint az Unitree és az X-Humanoid. Bár az emberek és a robotok külön pályán futottak, mindkét kategóriában kiosztottak díjakat – ezzel is jelezve, hogy a cél a robotok hétköznapi életbe való integrálása.
A teljesítmények közötti különbség még jelentős. Míg az emberi férfi győztes 1:02:36, a női 1:11:07 alatt ért célba, a robotgyőztes Tiangong Ultra 2:40:27-et teljesített. Ennek ellenére a technológiai fejlődés kézzelfogható: a győztes robot 8,2 km/órás átlagsebességet ért el, 12 km/órás csúcstempóval – ezzel megelőzte a Tesla által bemutatott Optimus 8 km/órás maximumát. Bár a Boston Dynamics Atlas robotja gyorsabb, az akkumulátora sokkal rövidebb ideig bírja.
Vu Cung-cö, a Csinghua Egyetem mesterségesintelligencia-kutatója szerint ez egy „technológiai és mérnöki mérföldkő”. A közösségi médiában és a sajtóban széles körben visszhangzott az esemény: egy 16 éves, vuhani kommentelő szerint
ez „olyan, mintha az ipari forradalom kezdetének lennénk tanúi”.
Stratégia a színfalak mögött
A verseny nem öncélú látványosság volt: Kína már 2023 novemberében meghirdette a humanoid robotikai fejlesztési tervét, amely két fázist határoz meg. Az első szakasz 2025-re technológiai áttöréseket, ipari alkalmazásokat és globálisan versenyképes vállalatok létrehozását tűzte ki célul – ezek nagy része már teljesült. Létrejött például a Gewu nevű nyílt forráskódú platform, amely egyetlen kódbázissal több mint száz robotváltozatot képes kiképezni.
A Morgan Stanley idei Humanoid 100 jelentése szerint
a világ 100 vezető humanoid robotikai cégéből 35 kínai,
és a 22 olyan vállalat közül, amely teljesen integrált humanoid robotokat képes gyártani, 9 Kínában működik – az Egyesült Államokban csupán 5.
A második szakasz célja az ipari ellátási lánc biztonságos kiépítése és a robotika gazdaságba való mély integrációja. A CAICT tavalyi elemzése alapján
a kínai cégek már most lefedik az egész értékláncot – az alkatrészek gyártásától a rendszerszintű integrációig.
Regionális lendület
A nemzeti stratégia nyomán számos regionális program is beindult. Sencsen például 2027-ig 100 milliárd jüan feletti robotikai iparági beruházást irányozott elő, míg Peking egy speciális adatközpontot hozott létre a humanoidok képzésére, akár 24 millió jüanos támogatással egyes K+F-projektekhez. Tíz másik tartomány pedig gyorsan követte őket, a robotikát „a magas minőségű gazdasági növekedés kulcstényezőjeként” meghatározva.
Ez az összefogás jól tükrözi, hogy Kína a humanoidokat nemcsak technológiai látványosságnak tekinti, hanem stratégiai eszköznek is, amellyel olyan strukturális problémákra keres megoldást, mint a 17 százalékos fiatalkori munkanélküliség vagy a csökkenő munkaképes korú népesség. A robotika kettős célt szolgálhat: egyszerre modernizálja az ipart és enyhíti a munkaerőhiányt olyan kulcsfontosságú szektorokban, mint az idősgondozás, a logisztika, a gyártás vagy a szolgáltatások.
Három tényező, ami miatt Kína nyerhet
Hszü Hua-csö, a Csinghua Egyetem docense szerint Kína előnye nemcsak a technológiai, hanem a kivitelezési képességeiben rejlik. Először is az ottani ipari ökoszisztéma páratlan: a robotikai cégek olyan szektorokból merítenek, mint az akkumulátorgyártás (CATL) vagy a hőmenedzsment (Sanhua). A Unitree például már saját vezérlőegységeket, szervomotorokat és egyéb kritikus fontosságú alkatrészeket is gyárt – máshol ezek fejlesztése évekig tartana.
Másodszor: a kínai cégek óriási mennyiségű adathoz férnek hozzá. A kevésbé szigorú szabályozási környezet és az állam mint megrendelő, adatszolgáltató és finanszírozó egyszerre gyorsítja a fejlesztési ciklusokat.
Harmadszor pedig, a piaci igény is valós:
tavaly az idősgondozó robotok piaca elérte a 7,9 milliárd jüant, és évi 15 százalékos növekedést vetítenek előre.
Mindezek lehetővé teszik Kína számára, hogy a prototípustól a tömeggyártásig vezető utat lényegesen lerövidítse.
Több mint technológiai verseny
Az Egyesült Államok Kína robotikai fejlődését gyakran egyfajta „technológiai fegyverkezésként” értelmezi. A chipexport korlátozása és a befektetési tilalmak bár hatással vannak rá, nem lassították le érdemben a fejlesztéseket. Mivel a humanoid robotok elsősorban fizikai mérnöki tudást és terepi alkalmazást igényelnek, nem kizárólag számítási teljesítményt, az amerikai intézkedések hatása ebben a szektorban korlátozottabb.
Peking azonban nem a legfejlettebb robot megalkotására törekszik, hanem arra, hogy a technológiát gyakorlati problémák megoldására használja. Már most alkalmaznak humanoidokat recepciósként, idősgondozóként vagy egészségügyi asszisztensként. E pragmatikus szemlélet célja, hogy már létező technológiákat ültessenek át valós környezetbe.
Fontos eleme ennek a szabályozás is. Legalább kilenc különböző MI-fejlesztési keretrendszert vezettek be 2021 óta, ezzel a világ legátfogóbb autonóm szabályozási keretét hozva létre. Kína a nemzetközi színtéren is pozicionálja magát: saját biztonsági szabványai már befolyásolják az ISO és az IEC munkacsoportjait.
A robotmaraton egyértelmű üzenete, hogy az ázsiai nagyhatalom másként tekint a technológiai versenyre. Míg az Egyesült Államok elsősorban az élvonalbeli MI-kutatásban akar vezető lenni, Kína a társadalmi integrációt, a gyakorlati alkalmazást és a szabályozási dominanciát tűzte ki célul. A kérdés tehát nem az, ki építi meg az első szuperrobotot, hanem az, ki tudja hatékonyabban beépíteni ezeket a rendszereket a társadalomba, miközben etikus kereteket is kialakít. Ez a verseny – amely túlmutat bármilyen maratonon – csak most kezdődik igazán.
