A Trump-féle vámháború miatt az Apple azt tervezi, hogy 2026 végére az Egyesült Államokban eddig évente 60 milliós nagyságrendben értékesített iPhone-jai teljes mennyiségét Indiából szerzi be.
Donald Trump második ciklusában igen agresszív vámokat vezetett be, hogy ösztönözze a hazai gyártást és csökkentse az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjét. Kína, amely az Apple gyártási bázisa, a vámok legfőbb célpontja lett. A 20 százalékos „fentanilvámot” február 4-én vezették be, amit március 4-én további 10, majd április 9-én 125 százalékkal emeltek a Kínával szembeni kereskedelmi mérleg kiegyenlítése érdekében, így a vám mértéke összesen145 százalékra emelkedett – amely az elektronikai alkatrészeket és a késztermékeket is érintette – különösen nagy nyomást helyeztek a techóriásokra.
Ezen vámok hatására a Kínából importált iPhone-ok és azok alkatrészeinek költsége jelentősen megnőtt, ami az Apple piaci értékét 700 milliárd dollárral csökkentette. Fennáll a fogyasztói árak emelkedésének kockázata is, mivel az Egyesült Államok az Apple globális iPhone-eladásainak a 28 százalékát adja, a vásárlók pedig érzékenyek az árváltozásokra. Washington az okostelefonokra a vállalatok lobbizása után az általános vámot 20 százalékra csökkentette, ezzel Trump átmeneti mentességet adott a fogyasztói elektronikáknak, hogy elkerülje a drasztikus áremelkedéseket. Indiára 26 százalékos vámot rótt, de azt később felfüggesztette, miközben Újdelhi kétoldalú kereskedelmi megállapodást szorgalmazott, amit J. D. Vance alelnök idei indiai látogatása során előrelépésként értékelt.
Az Apple válasza a vámháborúra gyors és ambiciózus: a vállalat azt tervezi, hogy
2026 végére az Egyesült Államokban eddig évente 60 milliós nagyságrendben eladott iPhone teljes mennyiségét Indiából szerzi be.
(Ez azonban még mindig nem olyan nagy szám az éves globális eladáshoz képest, amely 2023-ban 231.8 millióra rúgott, és amelynek oroszlánrészét Kínában szerelik össze).
Ez az ütem gyorsabb, mint amire a befektetők számítottak. A cél eléréséhez az iPhone-gyártást meg kell duplázni Indiában, miután az Apple közel két évtizeden át hatalmas összegeket fektetett egy világszínvonalú kínai gyártósor létrehozásába, amelynek köszönhetően 3 ezermilliárd dolláros technológiai óriássá nőtte ki magát.
Ez a lépés a 20 százalékos vámok elkerülését célozza, miközben csökkenti a geopolitikai függőséget.
Az Apple már évek óta dolgozik az ellátási láncának diverzifikálásán, így a vámháború csak felgyorsította ezt a folyamatot.
A Tata Electronics és a Foxconn indiai üzemei kulcsszerepet játszanak a gyártás bővítésében, bár egyelőre sok alkatrészt még Kínából importálnak.
Az indiai gyártás felfuttatása azonban nem mentes a kihívásoktól. India infrastruktúrája elmarad Kínáé mögött, különösen a precíziós alkatrészek előállításában, de a helyi munkaerő képzettsége is korlátozottabb. Az Apple ezért jelentős beruházásokat eszközöl az indiai beszállítók képzésébe és a gyártósorok korszerűsítésébe. A logisztikai költségek is nőnek, mivel az alkatrészek Kínából Indiába szállítása bonyolultabb és drágább. Mindazonáltal az új helyszínen való gyártás előnyei egyértelműek: a vámmentesség, a geopolitikai stabilitás és India gyorsan növekvő okostelefon-piaca mind erősíti az Apple pozícióját.
Szektorális hatások és a globális ellátási lánc átrendeződése
A vámháború nemcsak az Apple-t, hanem a technológiai szektort, más iparágakat is átalakított. A vámok globális ellátási láncokat rendeztek át, felgyorsítva a Kínától való elmozdulást. India és Vietnám a technológiai gyártás új központjaivá váltak, de a kínai beszállítók, mint a BOE vagy a Luxshare, továbbra is kulcsfontosságúak maradnak. Az Apple helyzete egyedi, mivel globális mérete és Kína-függősége miatt a vámok különösen nagy nyomást helyeztek rá, de az erőforrásai lehetővé teszik számára a gyors alkalmazkodást. Daniel Newman, a Futurum Group vezérigazgatója szerint az Apple „fénysebességgel” reagál a tarifakockázatokra, amit az indiai gyártás felfuttatása is bizonyít.
Hosszú távú kilátások és stratégiai következmények
Az Apple Indiába költözése nem csupán a vámháborúra adott válasz, hanem egy hosszú távú stratégia része, amely a geopolitikai kockázatok csökkentésére és a globális piacokon való rugalmasság növelésére is irányul. A vállalatnak biztosítania kell, hogy az iPhone-ok árai versenyképesek maradjanak, különösen az amerikai piacon, ahol a prémium-okostelefonok vásárlói igencsak árérzékenyek. Amennyiben az iPhone gyártását teljes mértékben átvinnék az USA-ba a munkaerőköltségek, a drágább alapanyagok és a gyártás áthelyezésének költségei miatt, úgy a szakértők szerint a termékeknél ez minimálisan 20-30 százalékos áremelkedést eredményezhetne.
Az ellátási lánc átalakítása során az Apple csökkenti a kínai beszállítóitól való függőségét, és olyan partnerekkel bővíti az együttműködését, mint a tajvani TSMC. Tim Cook vezérigazgató rendszeres kapcsolattartása a Trump-kormányzattal lehetőséget adhat kedvezőbb feltételek kiharcolására, például vámmentességekre vagy támogatásokra az indiai gyártás bővítéséhez.
Az indiai gyártás sikere kulcsfontosságú lesz az Apple növekedési ütemének fenntartásához. Ha a vállalat képes ugyanazt a minőséget és hatékonyságot biztosítani ott, mint Kínában, akkor nemcsak a vámkockázatokat csökkentheti, hanem új piacokat is meghódíthat. India mint a világ egyik leggyorsabban növekvő okostelefon-piaca további növekedési lehetőségeket kínál. Az Apple példája azt mutatja, hogy a globális techóriások képesek alkalmazkodni a kereskedelmi és geopolitikai kihívásokhoz, de ez jelentős költségekkel és stratégiai átalakításokkal jár. A vámháború hosszú távú hatásai még nem teljesen láthatók, de az Apple indiai lépése egy új korszak kezdetét jelzi a globális gyártásban.
