A Honda új üzemanyagcellás rendszert küld a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amely a jövőben kulcsszerepet játszhat az oxigén- és áramellátásban a Holdon vagy más égitesteken.
A Honda új üzemanyagcellás rendszert küld a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amely a cég hidrogénautóiban – például a Clarityben vagy a 2025-ös CR-V üzemanyagcellás SUV-ban – már alkalmazott körforgásos, megújuló energián alapuló technológiára épül. Az ISS-en végzett teszt célja, hogy ellenőrizzék, hogyan működik ez a megoldás mikrogravitációs környezetben. A Honda még április 4-én jelentette be a magas nyomáskülönbségen alapuló vízbontó rendszer tesztelését, noha a kilövés pontos dátumát még nem közölték.
Zárt rendszer a Holdon
A Honda technológiája az ISS napelemei által termelt áramot használja majd víz elektrolízisére, azaz a hidrogénre és oxigénre bontására, és a célja, hogy folyamatosan biztosítsa az elektromos áramot és a légzéshez szükséges oxigént. A Holdra szánt verzió napközben áramot termelne, éjszaka pedig oxigént állítana elő. A reakció egyetlen mellékterméke pedig a víz, amelyet újra visszavezetnek az elektrolízis folyamatába – vagyis létrejön egy tökéletesen zárt energiakörforgás.
Ez a működési elv hasonló a földi napelemes rendszerekhez, ahol a nappal termelt áramot akkumulátorokban tárolják, hogy azt éjszaka is lehessen használni. A Honda közleménye szerint
céljuk, hogy a Holdon kiépítendő infrastruktúra részévé váljon ez a rendszer,
amely a helyben elérhető napfényt és vizet használja.
Űrben és a Földön is
A Honda szerint a technológia fejlődése nemcsak az űriparban, hanem a mindennapi életünkben is változásokat hozhat. Az új üzemanyagcellák ugyanis könnyebbek, tartósabbak, az energiasűrűségük pedig magasabb, ami olcsóbbá és könnyebben szállíthatóvá teszi a kulcsfontosságú űrbeli fejlesztéseket. A kisebb méretű, nagy nyomású hidrogéntartályok révén pedig csökken a szükséges szállítmányok mennyisége. Marcos Frommer, a Honda szóvivője szerint az űrtechnológiában elvárt fejlesztések sok szempontból megegyeznek a földi felhasználás során elvártakéval.
A cég februárban Tokióban, a Nemzetközi Hidrogén- és Üzemanyagcella Expón mutatta be következő generációs üzemanyagcellás modulját, amely 0,5 kilowatt/literes térfogati sűrűséget kínál, így jelentősen kisebb helyet foglal el, mint elődei. A modul 150 kW teljesítmény leadására képes, és a General Motorsszal közösen fejlesztett előző verziót váltja le.
Emellett egy új, állandó telepítésű üzemanyagcellás áramfejlesztőt is bemutattak, amely négy, egyenként 250 kW-os egységet kombinálva akár 1000 kW áramot is képes előállítani (viszonyításképp: átlagosan egy magyar háztartás napi kb. 10-12 kWh-t fogyaszt naponta). Ezt a modult már a 51 395 dolláros CR-V Fuel Cell SUV is használja, és jövőre megkezdik a sorozatgyártását. Emellett gyárak vagy irodák tiszta tartalékáram-ellátására is szánják, és nagy előnye, hogy 10 másodpercen belül képes beindulni.
A hidrogén még mindig ígéretes
A hidrogén számos előnye ellenére – például háromszor akkora az energiasűrűsége, mint a benziné és 160-szoros a lítiumion-akkumulátorokhoz képest – a technológia térnyerése akadozik. Pedig egy kilogramm hidrogén 39,6 kWh energiát tárol, míg ugyanennyi súlyú lítiumion-akkumulátor csak 0,25 kWh-t. Ráadásul az újratöltési ideje is versenyképes: öt perc, annyi, mintha hagyományos üzemanyagot tennénk a kocsinkba.
Mégis, a Honda, a Toyota és a General Motors eddigi próbálkozásai nem vezettek áttöréshez. Az Egyesült Államokban alig több mint 50 nyilvános hidrogéntöltő állomás működik – szinte kizárólag Kaliforniában, az egyetlen államban, ahol egyáltalán lehet üzemanyagcellás autót vásárolni. Eközben az elektromos járművek és hibridek már dominálják az alternatív hajtásláncok piacát, és ehhez jól kiépült töltőhálózat társul.
Nem meglepő, hogy sok szakértő – a Nemzetközi Energiaügynökséget is beleértve – továbbra is hisz abban, hogy a megújuló forrásokból előállított hidrogén kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás mérséklésében.
A Honda azonban nem hátrál meg: idén körülbelül 300 hidrogénhajtású CR-V-t kínál majd, csatlakozva a Toyota Mirai és a Hyundai Nexo korlátozott kínálatához. Az új CR-V az első plug-in hibrid üzemanyagcellás autó, amely 46 kilométert képes megtenni a 17,7 kWh-s akkumulátorával, mielőtt áttérne a 4,3 kilogramm hidrogéntartály használatára, amely összesen 466 kilométeres hatótávot biztosít.
A vállalat szerint a hidrogén különösen hasznos lehet nagyobb járművek vagy ipari berendezések esetében, amelyek hosszú üzemidőt igényelnek. Ilyen célok esetén – mint az állandó energiaellátás vagy a nehézgépek működtetése – az infrastruktúra hiánya kevésbé jelent problémát.
