Az Egyesült Államok és Kína között kirobbant politikai csatározások és a kereskedelmi háború zajában halkan húzódik meg egy olyan tény, amely nem kis mértékben változtatja meg a vámcsaták mögöttes értelmét: Amerika fegyveripara óriási mértékben függ a Peking által biztosított kritikus ásványoktól. A csúcstechnológiás fegyverzetek legfontosabb alkatrészei alapvetően antimon, germánium, gallium, volfrám vagy tellúr felhasználásával készülnek, ezeknek a kritikus anyagoknak pedig nemcsak az előállításában, de a feldolgozásában és az exportjában is globális hegemón hatalomnak számít Kína.  

A Govini információs védelmi vállalat új tanulmányában 1900 amerikai fegyverben és fegyverrendszerben nem kevesebb mint 80 ezer olyan alkatrészt azonosított, amely az említett öt elem felhasználásával készült. Ez azt is jelenti, hogy az összes amerikai fegyver 78 százalékában használnak azokból az anyagokból, amelyeknek biztosításáért elsősorban Kína felel. Igazi mélyütést kapott tehát az Egyesült Államok, amikor a Trump-vámokra válaszul Peking a legszigorúbb exportkorlátozást vezette be a kritikus ásványokra vonatkozóan, egyben jól megvilágította kiszolgáltatottságát annak a Pekingnek, amelynek szerepét a globális kereskedelemben éppen készül tönkretenni.  

Megkerülhetetlen szereplő 

Kína kimutatta már a foga fehérjét, amikor 2023 nyarán a galliumra és germániumra, tavaly februárban a volfrámra, a tellúrra, a bizmutra, a molibdénre és az indiumra, majd pár hónappal később az antimonra is bevezette az exportellenőrzést. Bár ez elméletileg nem jelent tilalmat, a gyakorlatban állami engedély szükséges minden ilyen jellegű exporthoz – ez pedig egyenlő a kereskedelem leállításával.  

Óriási a kár, amit a kínai export befagyasztása okozhat az amerikai hadiiparnak. Az elmúlt 15 évben az öt kritikus elem amerikai fegyverekben való felhasználása évente átlagosan 23,2 százalékkal nőtt. A Govini-jelentésben megnevezett kulcsfontosságú elemek közül az antimon például az F–35 rakétaelhárító rendszerének nélkülözhetetlen összetevője, a galliumot a fejlett radarokban, a germániumot a nukleáris érzékelő rendszerekben vagy az ukrajnai háború egyik slágerfegyvere, a Javelin rakéta optikájában, a volfrámot a páncéltörőkben, míg a tellúrt a támadó drónokban használják.  

Bár az Egyesült Államok törekszik a diverzifikációra, a jelentésben említett 1900 fegyverrendszer teljes gyártási folyamatát vizsgálva Kína az ellátási láncok kulcsszereplője: a germánium 82,4 százalékától a tellúr 91,2 százalékáig. A finomított antimon esetében az amerikai fegyveriparnak csupán 19 százalék áll rendelkezésre Kínán kívüli forrásból. Ha Peking elzárja a csapot (márpedig éppen azt teszi), az  

az ellátási láncok súlyos sérülésével a költségeket is emelni fogja és a gyártást is jelentősen lelassítja az Egyesült Államokban.  

Hogy a lista bővüljön, Kína a tizenöt, szintén nélkülözhetetlen ritkaföldfém globális gyártásának és feldolgozói kapacitásának több mint 90 százalékát birtokolja. Amikor tehát e hónapban hét ritkaföldfémre vetett ki exporttilalmat a Trump-vámokra adott válaszként, egyértelmű jelzést küldött Washingtonnak, hogy mi fog történni, ha az amerikai elnök nem enyhít a vámokon, és továbbra sem hajlandó konstruktív, az egész világkereskedelem szempontjából létfontosságú megállapodást kötni.  

*** 

Kapcsolódó: 

Fotó: Dreamstime