Az Ibériai-félszigetet robusztus áramkimaradás sújtotta, amely érintette Spanyolország és Portugália teljes területét. A soha nem látott áramkiesés következményei ráirányítják a figyelmet a vészhelyzetekre való felkészülésre.  

Hétfőn, pár perccel fél egy után szinte egész Spanyolországban leállt az áramszolgáltatás, ami Portugália nagy részét, illetve időszakosan Franciaország egyes területeit is érintette. Spanyolországban csupán a Baleár- és a Kanári-szigetek, valamint az Afrika partjain fekvő Ceuta és Melilla autonóm városa „menekült meg, mivel az áramellátási rendszerük nem a spanyolhoz kapcsolódik. Ilyen széles körű szolgáltatási zavar Európában utoljára 2003-ban volt, ami akkor 12 órás áramkimaradást okozott az olasz félszigeten. 

Természetesen rögtön elindult a találgatás az okokról, a meteorológiai jelenségtől a kibertámadásokig.

Portugália azt sugallta, hogy a probléma Spanyolországból ered, Madrid pedig a Franciaországgal való összeköttetés megszakadására hivatkozott. 

Egyedül az biztos, hogy a valós időben frissülő grafikon szerint 12:30 körül a fogyasztás körülbelül 25 184 megawatt volt, ami hirtelen 12 425-re zuhant. A Franciaországgal meglévő összeköttetések megszakadtak, felborult a termelés és a kereslet közötti egyensúly, és ez a hirtelen csökkenés a rendszer összeomlásához vezetett. 

Az áramszünet okozta káosz szinte mindenhol érzékelhető volt. A helyzet kritikussá vált egyes kórházakban, emberek rekedtek a liftekben és szinte az összes tömegközlekedési eszköz leállt. Érintette a kommunikációt, a repülőtereket és a közlekedési hálózatokat, ideértve a nagy sebességű vasutat és a madridi metrót. Sok városban a közlekedési lámpák leálltak, néhány kiskereskedelmi lánc is bezárt mindkét országban, a nyitva maradtakat pedig kígyózó sorok és kiüresedett polcok jellemezték a pánikfelvásárlás miatt.    

A közlekedési lámpák és közlekedési kamerák nélkül az utakon a járműforgalom kaotikussá vált, és jelentős forgalmi dugók alakultak ki, bár súlyos balesetekről nem számoltak be. A hatóságok természetesen az javasolták, hogy akinek nem szükséges, az ne induljon útnak.  

A vasút felfüggesztette az összes szolgáltatását, ami érintette a metrót is. Ki kellett menekíteni a vonatokba rekedt mintegy 30-35 ezer embert, emellett számos város vasútállomását este is nyitva tartották, hogy az ott rekedt emberáradatot kezelni tudják.  

Az Aena repülőtér-üzemeltető vállalat részéről úgy nyilatkoztak, hogy a repterek a vészhelyzeti elektromos rendszereiknek köszönhetően továbbra is működnek, bár előfordultak incidensek. A légi forgalom továbbra is működött, bár korlátozottan, nagy késésekkel, ami annak is köszönhető volt, hogy mind az utasoknak, mind a kiszolgáló személyzetnek gond volt eljutni a repülőterekre. A kormány délután úgy döntött, hogy 20 százalékra korlátozza a járatok számát, ám a tervezett 6000-ből mindössze 300-at töröltek. 

A kórházakban az Egészségügyi Minisztérium tartalék áramfejlesztőkkel garantálta az áramellátást, de a nem sürgős műtéteket és rendeléseket elhalasztották, csökkentették a világításra és egyéb másodlagos célokra fordított áramfogyasztást. Komoly gondokat okozott az otthoni ellátásban részesülőknek, illetve azoknak a speciális igényű embereknek az ellátása, akik nem tudtak elutazni az egészségügyi központokba. 

A nagyobb spanyol bankok viszonylag megszokott módon működtek, bár néhányan korábban bezárták a fiókjaikat. A kártyás fizetéseknél azonban rögtön jelentkeztek az első problémák, amint az adatterminálok lemerültek vagy megszakadt a hozzáférésük a telefonhálózathoz. 

A spanyol Nemzetbiztonsági Tanács hétfő kora délután rendkívüli ülést tartott Pedro Sánchez miniszterelnök vezetésével, aki nem zárt ki semmilyen hipotézist a hatalmas áramszünet okával kapcsolatban, de úgy tájékoztatott, hogy a technikusok dolgoznak a megállapításán és a probléma mielőbbi megoldásán. A keddi munkanappal kapcsolatban a kormány hétfőn késő este nyilatkozott, biztosítva a munkavállalókat, hogy akik az utazási nehézségek miatt nem tudnak munkába menni, azoknak minden munkavállalói joguk biztosítva lesz, beleértve a bérüket is. 

Éjfélre az áramszolgáltatás csak részben állt helyre, a szokásos kereslet 61 százalékára emelkedett, az alállomásoknak pedig a 78 százaléka működött. A belügyminisztérium szerint ennek ellenére sikerült fenntartani a rendet, körülbelül 15 ezer rendőrt és ugyanennyi polgárőrt vetettek be a közrend és a forgalom biztosítása érdekében. Több régióban keddre iskolai szünetet rendeltek el. 

A lakosságnál a pánik, a káosz gyorsan eszkalálódott.

A bankautomaták leállása súlyosan érintett mindenkit, aki nem tartott magánál megfelelő mennyiségű készpénzt. Főleg az ingázókat, akik pénz és élelem nélkül ragadtak egy városban, teljes bizonytalanságban, nem tudva, mikor kerülhetnek haza.  

Akik otthon maradtak, azok is aggódhattak a hűtőszekrényük és a fagyasztójuk miatt, így ez a válság ismét ráirányította a figyelmet az otthoni készletezésre, az Európai Bizottság által nemrég javasolt 72 órás túlélőkészletre. Igaz, ennek összetételét sokan bírálják, mondván, azt mindenkinek magának kellene összeállítania. 

Kedd reggelre Spanyolország energiaigényének a 99,95 százaléka (25 794 megawatt) helyreállt, a vasút viszont csak az ingajáratok felét tudta elindítani. A madridi metró kedd reggel is zárva maradt, ezzel szemben a barcelonai egész éjszaka üzemelt. A kikötői forgalom már a félsziget egész területén zavartalanul működik.

Portugália körülbelül tíz órán át maradt áram nélkül, a lakosság többsége csak este 9 után „kapta vissza” azt. A helyi Gazeta kiemelte, hogy az áramszünet alatt a helyi falvakból az emberek elkezdtek vizet, kenyeret és gyümölcsöt szállítani a városokba, amiért senki sem kért pénzt. A Huffington Post pedig azt hangsúlyozta, hogy a káosz idején sem veszett ki a spanyolokból a szolidaritás, a tisztelet és az udvariasság, amely az ország minden szegletében megfigyelhető volt. Mindenki együttműködött, és segített megakadályozni a helyzet elmérgesedését. Emellett sikerült megőrizniük a spanyolok egyik fő ismertetőjegyét is: a humort és a szellemességet.