A dél-koreai elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, a demokrata párt színeiben induló Li Dzsemjong jelezte: a félvezetőipar, amely az ország gazdaságának motorja, sokkal több befektetést és fejlesztést igényel, ha meg szeretnék őrizni az ágazat szerepét. Ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén akár 10 százalékos adókedvezményt biztosítana a belföldön gyártott és értékesített chipekre. 

Az elnökjelölt azt írta, célja, hogy Dél-Koreát a világ legnagyobb félvezetőhatalmává tegye, ennek érdekében győzelme esetén új törvényt fogadtatna el az ágazat támogatásának és fejlesztésének megkönnyítése érdekében. Emellett adókedvezménnyel, a chipipar fenntarthatóságának erősítésével és a szakmai utánpótlás kinevelésére fordított fokozott figyelemmel biztosítaná, hogy országa megtartsa helyét a technológia élvonalában. 

Hosszú távon lemaradásba kerülhet a virágzó ágazat 

Tavaly Dél-Korea exportja a belső politikai és gazdasági bizonytalanságok ellenére rekordot, 683,8 milliárd dollárt ért el, ami 8,2 százalékos növekedés 2023-hoz képest.  

Ennek a teljesítménynek az ország félvezetőipara volt a motorja: a chipek a teljes export 20,8 százalékához járultak hozzá.  

Különösen a nagy sávszélességű memóriachipek (HBM) értékesítésének ugrásszerű növekedése volt kulcsfontosságú. A látványos számok ellenére ez a virágzó ágazat azonban most olyan külső és belső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek alááshatják a jövőbeli kilátásait, ezáltal lemaradásba kerülhet riválisaival szemben.  

Miközben a technológiai versenyben központi szerepet kapnak a félvezetők és a geopolitikai feszültségek is nyomást helyeznek a szektorra, a dél-koreai gyártás ösztönzése és fejlesztése elmarad más országokétól. A globális színtéren az ország chipipara kiszolgáltatott mind a külső, mind a belső fenyegetéseknek – különösen a protekcionista kereskedelmi politikáknak, amelyek Donald Trump visszatérésével világszerte felerősödtek. Dél-Korea az Egyesült Államok egyik fő exportőre, így – az autóipara mellett – a félvezetőipar is megszenvedheti a 25 százalékos vámokat. 

Belpolitikai nehézségek is nehezítik a gazdaság és a vállalatok helyzetét. Az instabilitás, amelyet az eredményezett, hogy Jun Szogjol elnök tavaly ellentmondásos körülmények között hadiállapot hirdetett, növekvő bizonytalansághoz vezetett. Mindez a piacokon is érződött: a koreai von az 1997-es ázsiai pénzügyi válság óta nem látott szintre gyengült, a tőzsde pedig a globális trendek ellenére lassult. Eközben az ágazat szabályozási akadályoktól, valamint az együttműködés és a kormányzati támogatások hiányától is szenved.  

Jó példa az SK Hynix 2019 óta építés alatt lévő gyártó- és kutatóközpontja, amelynek a megnyitását nemrég elhalasztották. A projekt a helyi és központi kormányzat közötti koordináció hiányosságai miatt késik, miközben a szabályozások szintén nehezítik a megvalósítását.  

Ráadásul az országgyűlés nem fogadott el egy, a félvezetőipart érintő kulcsfontoságú törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy a szektorban dolgozó kutatási és fejlesztési alkalmazottak heti 52 óránál többet dolgozzanak. Ezt – ironikus módon – éppen a fő ellenzéki Koreai Demokrata Párt, Li Dzsemjong pártja akadályozta leginkább. 

Az SK Hynix a világ második legnagyobb memóriachip-gyártója a szintén dél-koreai Samsung mögött, emellett a nagy sávszélességű memóriachipek piacának ura, illetve az Nvidia kulcsfontosságú beszállítója. A cég az idei év első negyedévében 5,19 milliárd dolláros profitot könyvelhetett el, ami közel 158 százalékos növekedés éves alapon. 

A vállalat bejelentette, hogy HBM-eladásaik várhatóan megduplázódnak az előző évhez képest. 

A vázolt politikai feszültségek és körülmények aláássák a chipipar előmozdítására irányuló erőfeszítéseket, miközben a versenytársak egyre nagyobb támogatást nyújtanak a saját ágazatuknak. Japán például 6,8 milliárd dollárt csoportosított át a Lapidu számára, miközben a tajvani TSMC is rohamosan terjeszkedik az országban. 

Az agyelszívás mértéke szintén hozzájárul Dél-Korea chipiparának nehézségeihez. Míg az olyan országok, mint az Egyesült Államok, okos vízumpolitikát folytatnak annak érdekében, hogy bevonzzák a szakképzett munkavállalókat a csúcstechnológiás iparágakba,  

Dél-Korea azt kockáztatja, hogy elveszíti versenyelőnyét a globális versenyben, ha nem sikerül megtartania a tehetségeit.  

A vezető cégek, például a Samsung Electronics és az SK Hynix mérnökeinek jelentős részét kínai vállalatok csábították el, így például a CXMT, ahol a mérnökök körülbelül 35 százaléka dél-koreai.  

Hangzatos ígéretek 

Az elnökségért folyó verseny várható befutója, Li Dzsemjong ezeknek a problémáknak az orvoslását tűzte ki célul. Először is ígéretet tett, hogy elfogadtatja a korábban megakadályozott kutatás-fejlesztést megerősítő törvénytervezetet. Az adókedvezményeket úgy kommentálta:  

a félvezetőipar jellemzően tőkeigényes iparág. Óriási befektetési költségekkel jár, és ha egyszer lemaradunk, nagyon nehéz visszakapaszkodni”  

– ezért fontos, hogy az ilyen támogatásokkal erősítsék cégeik versenyképességét.  

Ezeken túlmenően ígéretet tett az elakadt SK Hynix-projekt befejezésére és arra, hogy győzelme esetén a kormány „teljes körű támogatást nyújt a félvezetőipar kutatás-fejlesztésére és a tehetségek képzésére” annak érdekében, hogy a dél-koreai vállalatok képesek legyenek megtartani technológiai előnyeiket. Facebook-posztját Andy Grove, az Intel magyar származású társalapítójának idézetével zárta: „Válságok idején a rossz vállalatok tönkremennek, a jó vállalatok túlélnek, a nagyszerű vállalatok pedig még jobban fejlődnek.” 

A választásokra június 3-án kerül sor, és jelenleg Li Dzsemjong 48,5 százalékkal áll az élen, maga mögé utasítva a Néphatalom Pártjának jelöltjét, a mindössze 13,4 százalékos támogatottságot élvező Kim Munszut. A nyáron kiderül, hogy a mérések pontosak-e, illetve Li Dzsemjong győzelme esetén az is, hogy a demokrataaspiráns megtartja-e az ígéretét, és a dél-koreai félvezetőipar hosszú távon is megőrzi-e vezető szerepét. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun