A Világbank szakértői szerint a következő két évben a gazdaság stagnálása várható a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia vidékén a globális piacokat övező bizonytalanság miatt. 

A bank legfrissebb európai és közép-ázsiai gazdasági helyzetjelentése szerint a régió döntéshozói előtt álló legsúlyosabb kihívások: 

• a vártnál gyengébb kereskedelem,  

• kiszámíthatatlan politikai változások,  

• csökkenő nyersanyagárak.  

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az inflációs nyomás az emelkedő élelmiszerárak, a szűkös munkaerő és a „kínálati oldal potenciális sokkjai” miatt továbbra is fennállhat. 

„A kockázatok nagyon negatív irányba mutatnak. A globálisan fokozódó politikai bizonytalanság, a kereskedelem töredezettsége és akadályainak növekedése, a geopolitikai feszültségek és a pénzügyi piacok volatilitása beárnyékolja a világgazdaságot” – mutat rá a tanulmány. 

Tendenciák Közép-Ázsiában és a Kaukázusban 

A dél-kaukázusi és a közép-ázsiai országok növekedési rátája a következő két évben várhatóan enyhén csökken. A Kaukázuson belül az előrejelzések szerint Grúziában lesz a legnagyobb visszaesés a gazdasági teljesítményben, bár a jövőre prognosztizált 5 százalékos növekedési ráta még mindig magasabb, mint a többi regionális államé. Ugyanakkor aggasztó, hogy bár tavaly az ország 9,4 százalékos bővülést könyvelhetett el – ehhez képest már az idei évre is csak 5,5 százalékos emelkedést várnak. 

A Világbank szerint Örményországban viszont enyhe növekedés várható, az idei évre jósolt 4 százalékos ütem a következő évre 4,2-re emelkedhet. Azerbajdzsánban eközben csökkenésre számítanak az idei 2,6 százalékos bővülési ütem helyett – ami elmarad a tavalyi 4 százalék körüli aránytól – jövőre csak 2,4 százalékos lehet annak mértéke. Ezekben a folyamatokban az ország mérséklődő olajkitermelése is szerepet játszott. Ugyanakkor Azerbajdzsánnak jó a hitelminősítése, ami vonzhatja a beruházásokat, és magas a devizatartaléka, így nagyobb mozgástere lehet, mint a környező országoknak. Ezt erősíti, hogy jelenleg az infláció is a meghatározott célon belül mozog, az idei évre pedig a mostaninál alacsonyabb pénzromlást vár a Világbank. 

Közép-Ázsiában Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban lesz a legjelentősebb a gazdasági teljesítmény visszaesése a következő két évet tekintve. Míg Kirgizisztánban 2023-ban és 2024-ben 9 százalék körül maradt a növekedés, addig idén már csak 6,8, jövőre pedig 5,5 százalékos erősödést mérnek. Tádzsikisztánban idén 8,4-ről 6,5 százalékra esik vissza a növekedés mértéke, jövőre pedig már csak 4,9 körül várható.  

Eközben Kazahsztánban a Világbank becslései szerint a lassulás kevésbé lesz markáns: a 2023-as 5,1 százalékos bővüléshez képest 0,3 százalékkal volt alacsonyabb a gazdasági növekedés mértéke tavaly, egyebek mellett a kőolaj-kitermelés visszaesése miatt. A szolidabb gyengülés többek között a kormány intézkedéseinek köszönhető – például a szigorúbb monetáris politikának vagy az élelmiszerárak megfékezésére tett törekvéseknek. Jelen állás szerint azonban jövőre továbbra is gyengül az ország gazdasági növekedése, és 3,6 százalék körüli bővülés várható. 

Üzbegisztán növekedési üteme 2025–26 folyamán várhatóan 5,9 százalék körül marad.  

A magánszféra ösztönzése segíthet a megerősödésben 

A politikai bizonytalanság, amit a vámokra épített kereskedelmi háború is erősít, aláássa a közép-ázsiai államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését, amelyeket a kereskedelmi akadályok enyhítésével lenne lehetőség előmozdítani. Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán tavaly már tett lépéseket a fennálló határviták rendezésére és a vámeljárások egyszerűsítésére, de a kereskedelmi forgalom növekedésének megtérülése épp a vámok miatt elmaradhat. 

A Világbank szerint a közepes jövedelmű országokban – beleértve a dél-kaukázusi és közép-ázsiai államokat is – a meglévő gazdasági kockázatok kezelésének legjobb módja a magánvállalkozásokat és a vállalkozói szellemet ösztönző szerkezeti átalakítások felgyorsítása. 

„Az országok számára előnyös a strukturális reformok fokozása, különösen a magánszektor élénkítését, az innovációt és a versenyt elősegítő intézkedések területén. A sikeres gazdasági átmeneteket az egész régióban a magánszektor átalakulása hajtotta, a politikai döntéshozók pedig a hagyományos szereplők védelméről az üzleti dinamizmus előmozdítására és az érdemek jutalmazására tértek át” – áll a jelentésben. 

Megemlítik továbbá a háztartások hitelfelvételének megugrását mindkét térségben mint olyan tendenciát, amely potenciálisan gátolhatja a növekedést. Az intézmény kiemeli Kirgizisztánt, ahol az idei év elején „a fogyasztói hitelek éves bővülése nominálisan meghaladta a 85 százalékot, és ez lett a bankok hitelportfóliójának legnagyobb arányú összetevője”. 

A banki jelentés nem részletezi, hogy mire használják fel ezeket a hiteleket, vagy hogy milyen feltételekkel folyósítják azokat. Más gazdasági adatok arra utalnak, hogy a háztartások jövedelmei Közép-Ázsiában nehezen tartanak lépést az inflációval, ami felveti annak a lehetőségét, hogy a polgárok a havi megélhetési költségeiket szeretnék ilyen módon fedezni. Ha ez a helyzet, akkor a háztartások hitelfelvételének megugrása egy esetlegesen bekövetkező fogyasztói válságra utaló jel lehet Kirgizisztánban. Ez azért is lehetséges, mivel tavaly – Európához hasonlóan – Közép-Ázsiában is a belső kereslet hajtotta a növekedést. 

A Világbank tanulmánya emellett kiemeli, hogy Oroszországban a szigorodó korlátozások és a közép-ázsiai munkavállalókkal szembeni elutasítás ellenére a vendégmunkások által Kirgizisztánba és Üzbegisztánba hazautalt összegek 2023-hoz képest tavaly megugrottak, amikor az üzbég dolgozók közel 15 milliárd dollárt küldtek haza, és ennek a nagy része Oroszországból érkezett. Eközben a grúzok esetében – bár Tbiliszi az elmúlt években egyre közelebb került Moszkvához – ugyanebben az időszakban jelentősen csökkent a hazautalások összege. 

A oroszországi pénzhazautalások továbbra is fontosak Közép-Ázsia számára, de ez a trend az elmúlt évek alapján csökken. Moszkva szerepét a térségben Ankara veheti át: a török export és pénzügyi befolyás növekszik a banki és infrastrukturális projektek tekintetében is. 

(Források: Oilprice; World Bank) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: X/Organization of Turkic States