A program három vizsgált időszaka alapján világosan látható, hogy a csökkenő kamatszintek érdemben ösztönözték a kölcsönigényléseket mind a beruházási, mind a likviditási célú hiteltermékek esetében.
Igenis van érdemi vállalkozói hitelkereslet, ha a cégek számára vonzó kamatozású kölcsönt tudnak kínálni a hitelintézetek – kommentálta az állami kamattámogatás mellett elérhető Széchenyi-kártya Hitelprogram legfrissebb adatait Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár.
Amikor tavaly novemberben a kormány döntése értelmében a beruházási típusú Széchenyi-kártya-termékek kamatszintje a korábbi 5-ről 3,5 százalékra csökkent, megugrott a kereslet az érintett hiteltermékek iránt:
az idén február közepéig az ügyfelek összesített havi hitelkérelmeinek átlagos darabszáma 46, az igényelt átlagos havi összeg pedig 40 százalékkal emelkedett a megelőző 3 hónaphoz képest.
Az érintett időszakban 4549 hitelkérelmet regisztráltak, ami 70 százalékkal több, mint tavaly augusztus–októberben, míg az ügyfelek által igényelt 132,6 milliárd forintos összeg 62 százalékkal volt magasabb az előző 3 hónap 81,7 milliárdos értékénél.
Február 17-től a bankok és a Kavosz Zrt. önkéntes felajánlásának köszönhetően további 50 bázisponttal, 3 százalékra csökkent a Széchenyi-kártya beruházási hiteleinek kamatszintje, ami a hitelkereslet további élénkülését hozta magával. Az ügyfelek által beadott kölcsönigénylési kérelmek havi átlagos darabszáma a november–február közepe közötti időszakhoz képest több mint a harmadával nőtt, de még plasztikusabb az összevetés 2024 nyarához viszonyítva, amikor átlagosan 892 jelentkező volt, hiszen ehhez képest idén tavasszal havonta átlagosan 1749-en kértek Széchenyi-kártya beruházási hitelt. Az ügyfelek február és április közepe között havi átlagban 53,5 milliárd forintot igényeltek beruházási célra a bankoktól, szemben a november–februári időszak 37,9 milliárdjával, miközben tavaly augusztus és október között az átlagos havi kölcsönösszeg alig 27,2 milliárd forint volt.
Az államtitkár szerint arra, hogy a kamatcsökkentés nagymértékben hat a keresletre, a likviditási típusú Széchenyi-kártya-termékek adatai szolgáltatnak kiváló példát. A folyószámla- és likviditási Széchenyi-kártya-hitelek kimaradtak a novemberi kamatcsökkentésből, ennek köszönhetően tavaly november és idén február között a megelőző 3 hónap adataival összehasonlítva a havi átlagos hiteligény darabszáma 12, a kért összeg pedig 46 százalékkal csökkent. Az ügyfelek olyannyira elfordultak a likviditási kölcsönöktől, hogy az ilyen termékek részaránya az összes Széchenyi-kártya-folyósításból történelmi mélypontra süllyedt: nem volt még példa arra, hogy egy adott időszakban az igénylések alig 50 százalékát adják a Széchenyi-folyószámlahitelek, mint ahogy arra sem, hogy a kért összeg tekintetében az ügyfelek által igényelt forrásnak kevesebb mint a 40 százaléka legyen az, amelyet a vállalkozások a napi működésük biztosítására igényeltek.
A február 17-i kamatcsökkentés keretében a likvidtípusú hitelek kamata 5-ről 4,5 százalékra csökkent, ami berobbantotta a folyószámla-jellegű Széchenyi-kártya-termékek piacát.
A kamatcsökkentést követő két hónapban havonta átlagosan 2800 finanszírozási igény érkezett, ami 112 százalékkal magasabb az év eleji időszak átlagánál, és 87 százalékkal haladja meg a tavaly őszi adatokat. A havi átlagban igényelt 133,1 milliárdos összeg közel négyszerese a tavaly november és idén február közti időszak átlagának, de kétszer nagyobb annál a 66,4 milliárdos átlagos havi összegnél, amennyi kölcsönre tavaly nyáron jelentkeztek az ügyfelek.
Szabados Richárd szerint a Széchenyi-kártya Program célzott kamatcsökkentései hatékony eszköznek bizonyultak a vállalkozói hitelkereslet élénkítésére. A kedvezőbb feltételek fokozott beruházási és működési hajlandóságot váltottak ki a hazai kkv-k körében, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi stabilitáshoz.
Az államtitkár hangsúlyozta: a következő hónapokban a Széchenyi-kártya továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási terméke maradhat, a kedvező kondícióknak köszönhetően pedig a nagyvállalatok mellett immár a kkv-szektorba is visszatérhet a hiteldinamika.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd