Megőrizte hatalmát az 1959 óta regnáló Népi Akciópárt (PAP) Szingapúrban. A Lawrence Vong vezette formáció 65,6 százalékot szerzett a szombati választásokon, ezzel 4,2 százalékot javított a 2020-as eredményén. Mellettük csak a Munkáspárt jutott be a parlamentbe, 10 helyet megszerezve a 97-ből. 

A PAP győzelme várható volt, a támogatási arány emelkedése pedig egy fontos üzenetet tükröz, amit az elmúlt időszakban több választáson is megtapasztalhattunk: a turbulens és bizonytalan geopolitikai és világgazdasági körülmények között a választók a jól bevált kormányzatnak vagy a határozott, biztos és erős fellépést tanúsító formációknak szavaznak bizalmat. A PAP már 2020-ban is ezt a képet mutatta, amikor a Covid-járvány elleni küzdelmet kellett menedzselni. 

Akkor azonban a párt közel rekordalacsony szavazati arányt könyvelhetett el 61,2 százalékkal – viszonyításként: 2015-ben 70 százalékos támogatottságot tudott maga mögé állítani. A mostani választások a formáció mandátumának megerősítése mellett a népszerűség tesztjeként is szolgáltak. Egyes szakértők szerint a régi-új kormánypárt közkedveltségének csökkenése többek között arra is utalt, hogy a választók erősebb parlamentarizmust és egy kiegyenlítettebb politikai rendszert szeretnének. Ezzel kapcsolatban a megválasztott miniszterelnök, Vong jelezte, tiszteletben tartja ezt az akaratot, ezért további két helyet ajánlanak fel a Munkáspárt számára.  

A belpolitikai elégedetlenség ellenére nőtt a választók bizalma a kormánypártban 

Az egyik legnagyobb kihívás a kampány során az volt, hogy a PAP válaszokat kínáljon a különböző megélhetési és szociális problémákra. Sok szingapúri úgy érzi, a jólét időszaka véget ért, miközben a jövedelmi különbségek növekednek. A városállamban már több milliomos él, mint Londonban, ugyanakkor míg az átlagvagyon értéke megduplázódott, addig annak mediánértéke 1,8 százalékkal csökkent 2008 és 2023 között. 

Ezeket a problémákat a kormánypárt igyekezett orvosolni 2020 óta: növelték a szociális kiadásokat, ideiglenes pénzügyi támogatásokat nyújtottak az elbocsátott munkavállalóknak és különböző utalványokat biztosítottak a napi kiadások fedezésének könnyítése érdekében. Az elégedetlenség azonban megmaradt a növekvő adók és a lakhatás egyre nehezebb megfizethetősége miatt, illetve sokan egyre tűrhetetlenebbnek érzik a kormányzat körüli korrupciót. Szakértők rámutatnak: az, hogy a PAP támogatottságának a növekedése mellett a Munkáspárt meg tudta őrizni a mandátumainak számát, ezeket a véleményeket tükrözi, és megerősíti az utóbbit mint a legnagyobb ellenzéki tömörülést. 

Szingapúrban a világon a legrövidebb a kampányidőszak, mindössze 9 nap, emellett a gyülekezési jog is szigorúan szabályozott. Az ellenzéki pártok eközben kevés forrást kapnak és önkéntesekben sem dúskálnak. Azokat a választókerületeket, amelyekben pedig valamelyik ellenzéki erő nyer, gyakran egyszerűen átrajzolják. A PAP ugyanakkor állítja, hogy a választókerületek határait ellenőrző bizottság a kormánytól függetlenül működik.  

Most viszont a szingapúriak egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy nehéz időkben igenis számítanak az évtizedek óta kormányzó pártra. A fő feladat jelenleg az Egyesült Államok és Kína között egyre élesedő kereskedelemi háború keltette hullámokon navigálni.  

A vámok és a növekvő kereskedelmi feszültségek ugyanis súlyosan érinthetik Szingapúrt, amelynek a kikötői a világ legnagyobbjai és legforgalmasabbjai közé tartoznak, a Malakka-szoros közelsége pedig növeli az ország súlyát a nemzetközi kereskedelemben. 

Veszélyt jelentenek a Trump-vámok 

Hogy Szingapúr mennyire függ a nemzetközi kereskedelemtől, jól mutatja, hogy  

a kereskedelem összege 300 százalékkal nagyobb, mint a városállam GDP-je, és a 27 szabadkereskedelmi egyezményével egy kiterjedt hálózatot tudhat magáénak. Szingapúr Ázsia második legnagyobb kőolaj-kereskedelmi pontja, ahol több mint 30 millió konténer fordul meg évente.  

E forgalom lebonyolítását az erős, jól kiépült infrastruktúra és a világ egyik legnagyobb teherforgalmát bonyolító repülőtere, a Changi is segíti. Az ország 2030-ra kitűzött kereskedelmi stratégiája értelmében legalább 775,7 ezermilliárd dollárra szeretnék bővíteni az export, 2 ezermilliárdra pedig a tengeri kereskedelem értékét. 

Vivian Balakrishnan külügyminiszter nemrégiben kiemelte, hogy a Donald Trump által bevezetett vámok és a nyomukban kibontakozó vámháború az egész világkereskedelmet fenyegeti, és különösen veszélyesek a kereskedelemtől függő kisállamokra. Szerinte a vámok a globalizáció és a szabadkereskedelem korszakának végét jelzik, és egy olyan veszélyes időszakot hoznak el, amelyben az „önkény és a protekcionizmus” dominál. „Azt kockáztatjuk, hogy kiszorulunk a kereskedelemből, marginalizálódunk és lemaradunk. Ez a kereskedelmi háború nem jöhetett volna rosszabbkor sem Kína, sem pedig a partnerei számára, akik közé mi is tartozunk” – fejtette ki. 

Kína valóban a legfontosabb kereskedelmi partner Szingapúr számára: a két ország közötti termékkereskedelem tavaly 126 milliárd dollárt tett ki. Ugyanakkor az USA-val való kapcsolatok megtartása is fontos, hiszen utóbbi a tavalyi 98 milliárd dollár értékű kereskedelmével a harmadik legnagyobb gazdasági partner – a második Malajzia 107 milliárddal.  

Szingapúr ráadásul az egyike azon kevés államoknak, amelyek esetében az USA kereskedelmi többletet tudott felmutatni – ez tavaly 30 milliárd dollár volt. Így tehát, mások mellett Japánhoz hasonlóan, Szingapúrnak is szűkölő mozgástérben kell egyensúlyoznia, hogy Washingtonnal és Pekinggel egyaránt képes legyen fenntartani a szoros gazdasági viszonyt. 

Bár a városállam – szemben a térség más országaival – csak a 10 százalékos alapvámokat kapta a Trump-kormányzattól. Balakrishnan elmondta, emiatt kevésbé aggódik, ám kérdéses, hogy milyen hatásai lesznek a szomszédai és a kereskedelmi partnerei által kivetett vámoknak.  

Mindig a jobbra törekedni 

A megerősített választópolgári bizalom tükrében tehát a PAP a következő öt évre is erős bázist tudhat maga mögött, hogy megküzdjön a fokozódó kereskedelmi háború hozta nehézségekkel. A kormány sürgős feladatának tekinti, hogy szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatokat a legközelebbi szomszédaival, emiatt intenzívebb kereskedelmi tárgyalások és az erős alapokról induló szabadkereskedelmi hálózatok megerősítése is várható. Az egyre széttöredezettebb globális gazdasági környezetben számukra Szingapúr mint az egyik legfontosabb kereskedelmi csomópont pozíciójának megőrzése kulcsfontosságú. 

Ha felidézzük, hogy mit mondott Vong tavalyi beiktatásakor – miután Li Hszien Lung korábbi miniszterelnök bejelentette lemondását:  

Ennek a köztársaságnak sosem szabad belenyugodnia a status quóba, hanem mindig új utakat kell keresnie a jobb holnap érdekében.”  

A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, ez az elv jó iránytű lehet a délkelet-ázsiai városállam számára. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime