A jelentés szerint ez a tendencia nagyobb fenyegetést jelent az európai tőkepiacokra nézve, mint az, hogy egyes tőzsdén jegyzett vállalatok átköltöztek a Wall Streetre. Az elmúlt tíz évben 1013 ilyen, európai tőzsdén jegyzett vállalatot vásároltak fel magántőkealapok vagy tőzsdén nem jegyzett vállalatok, míg csupán 130 helyezte át a tőzsdei bejegyzését az Egyesült Államokba.

Európa részvénypiacai az elmúlt években lemaradtak a Wall Street meredeken emelkedő indexei mögött, amelyeket elsősorban a Big Tech-részvények piaca hajtott. Ez aggodalmat váltott ki a döntéshozók körében az európai tőkepiacok állapotával kapcsolatban, és arra ösztönözte a cégeket, hogy inkább az amerikai tőzsdére lépjenek, illetve sebezhetőbbé tette őket a felvásárlásokkal szemben, mivel a részvényárfolyamaik elmaradtak a nemzetközi versenytársakéitól.

Például tavaly az Abu Dhabi National Oil Company a tőzsdéről kivonta a német Covestro vegyipari cég részvényeit egy 14,7 milliárd eurós tranzakció keretében, a KKR felvásárolta a Telecom Italia hálózatüzemeltető részlegét, a NetCót egy 22 milliárd eurós ügylet során, míg a norvégiai székhelyű Adevintát a Blackstone és a Permira vásárolta fel 13 milliárd dollárért 2023-ban. A londoni tőzde különösen élesen megérezte a magántőke hatását, mivel az elmúlt években több vállalat – például a Wm Morrison, a Worldpay és a Hargreaves Lansdown – is magánbefektetők kezébe került.

Az alapkezelők arra is figyelmeztetnek, hogy a Donald Trump által bejelentett vámintézkedések óta tapasztalható piaci volatilitás felgyorsíthatja ezt a tendenciát, mivel az árfolyamukban visszaesett vállalatok olcsóbbá és így vonzóbbá válnak a magánfelvásárlók körében, különösen annak fényében, hogy a felvásárlási alapok jelentős készpénztartalékokon ülnek, ami lehetőséget ad a költekezésre.

Apostolos Thomadakis, az Európai Tőkepiaci Intézet kutatási vezetője szerint

a magánfelvásárlások komoly kockázatot jelentenek azáltal, hogy elvonják a nyilvános befektetéseket Európából, ami tovább mélyíti a régió tőkepiacain való alacsony részvételt.

Ugyanis minél több vállalat hagyja el a nyilvános piacokat, annál inkább csökken az európai piacok likviditása, és ez az egyik oka annak, hogy sok startup nem kap elég finanszírozást, és így Európa elhagyására kényszerül.

Thomadakis arra is figyelmeztetett, hogy a magántőke felé történő elmozdulás csökkenti az átláthatóságot és gyengíti az árképzést, valamint azt jelenti, hogy a kontinens kockázatot vállal azzal, hogy stratégiailag fontos vállalatokat veszít el nem európai magánszereplők javára.

Ezzel egy időben a magántőke- és adósságpiacok jelentősen megnőttek az elmúlt években, így a cégeknek egyre kevésbé van szükségük arra, hogy megfeleljenek a tőzsdére lépés vagy a nyilvános kötvénykibocsátás követelményeinek. David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója szerint a vállalatok képesek magánforrásból nagy volumenben tőkét bevonni, ami azt jelenti, hogy a tőzsdére lépés indokai egyre inkább háttérbe szorulnak.

Bár az amerikai tőzsdék prémiuma részben csökkent az áprilisi eladási hullámban, az európai részvények továbbra is olcsóbbak globális társaikhoz képest. A Stoxx Europe 600 index előretekintő kulcsfontosságú ár-nyereség aránya 14-szeres, szemben az S&P 500 20-szoros értékével.

A magasabb értékelésekbe és jobb likviditásba vetett remények arra ösztönözték az európai cégeket, hogy egyre többen hagyják el az európai indexeket az Egyesült Államok javára. Például – ahogy említettük

az Egyesült Királyság részvénypiacáról tavaly a 2008-as pénzügyi válság óta a legtöbb cég vonult ki.

Az EU célja egy egységes tőkepiaci unió létrehozása, ahol a vállalatok bárhol könnyen vonhatnak be forrásokat. A magántőke térnyerése azonban leépíti a közös tőkepiac infrastruktúráját (tőzsdéket, szabályozási szinergiákat) és visszaveti az integrációt. Ráadásul a nyugati országok az erősebb pénzügyi ökoszisztémájukkal jobban vonzzák a magántőkét, ami mélyítheti a kelet–nyugati gazdasági szakadékot az EU-n belül. Csakhogy ha az európai tőzsdék tovább zsugorodnak, az EU egészében nehezebbé válik a tőzsdén keresztüli tőkebevonás. Ez különösen a közepes méretű vállalatokat és a startupokat érintheti hátrányosan, mivel kevesebb lehetőségük lesz IPO-t (elsődleges nyilvános kibocsátást) indítani. A magántulajdonba kerülő cégek ugyanis kevésbé átláthatók, így kevesebb információ áll róluk a befektetők és a hatóságok rendelkezésére – ez pedig növeli a pénzügyi kockázatokat, különösen a feltörekvő piacokon. 

Az Egyesült Államokba költözés főbb okai

Az elmúlt néhány évben – ahogy szó volt róla – egyre több brit és európai vállalat vitte át a tőzsdei jegyzését az Egyesült Államokba. A 130 cég, amely az elmúlt évtizedben „helyezte át” a tevékenységét, négyféleképpen tette meg azt. Az amerikai tőzsdén történő IPO-val, közvetlen tőzsdei bevezetéssel, amerikai tőzsdén jegyzett SPAC-kal (speciális célú akvizíciós társasággal) való egyesülés révén vagy az elsődleges tőzsdei jegyzésüket szimplán áthelyezték egy európai tőzsdéről az Egyesült Államokba.

Ami az akkori piaci értéket illeti, ez 676 milliárd dollár értékű vállalatot jelentett, és ebből az a 103, amelynek az elsődleges tőzsdei jegyzése továbbra is az Egyesült Államokban van, ma már 900 milliárd dollárt ér.

Ezek az európai tőzsdén jegyzett cégek mindössze 2 és azok együttes értékének pedig a 4 százalékát képviselik, valamint az elmúlt évtized európai IPO-jainak közel 90 százaléka a hazai tőzsdén történt. Vagyis elmondható, hogy bár néhány vállalat esetében lehet értelme az USA-ba költözésnek, a túlnyomó többségnek érdemesebb otthon maradnia.

Ráadásul a legtöbb cég, amely a váltás mellett döntött, ezt az adott üzleti tevékenységhez köthető okból tette meg, állapította meg a jelentés. Más szóval, eleve jelentős volt az üzleti jelenlétük az USA-ban, vagy olyan szektorhoz tartoznak (pl. biotechnológia), amely az Amerikában messze felülreprezentált, vagy túlságosan nagyok a hazai piacukhoz képest.

Azonban az amerikai tőzsdére történő költözés nem jelentett teljes sikert a legtöbb európai vállalat számára. A 70 százalékuk jelenleg a kibocsátási ár alatt forog, kevesebb mint egyötödük teljesítette túl az S&P 500-at, valamint a háromnegyedüknek nem sikerült túlteljesíteni az európai piacot.

Az európai vállalatok részvényárfolyamának az átlaga az Amerikába költözésük óta (vagy addig, amíg kivezették őket, vagy csődbe mentek) -9 százaléka volt, míg az európai piac 2014 és 2025 között átlagosan 8 százalékot emelkedett. Súlyozott alapon az átlagos teljesítményük 29 százalékos, azonban ezt néhány kiugró eset torzítja, mint például az Arm (+142 százalék) vagy a Spotify (+239 százalék).

A fő aggodalom az, hogy Európa néhány dinamikusabb vállalatát veszíti el az USA javára (például Arm, BioNTech vagy Spotify), illetve pár nagy hazai óriását (például Linde vagy CRH). Azonban az európai technológiai IPO-k értékének mindössze 15 százalékát jegyezték be az USA-ban, valamint az odaköltöző, 10 milliárd dollár feletti értékű 13 cég a teljes ilyen méretű európai vállalatok kevesebb mint 5 százalékát jelenti.

Reformokra van szükség

A jelentés javasol néhány irányadó reformot annak érdekében, hogy az európai piacok vonzóbbá váljanak a vállalatok és a befektetők számára. Például az európai részvénypiaci infrastruktúra krónikus széttagoltságának csökkentését, a felügyelet összehangolását a szabályozási környezet egyszerűsítését, az intézményi és a lakossági kereslet ösztönzését, valamint egy új narratíva és befektetői kultúra kialakítását a megtakarítás-központúság helyett.

A jelentés szerzői felszólították az Egyesült Királyság és az Európai Unió döntéshozóit, hogy haladjanak a reformokkal, amelyek vonzóbbá tehetik a nyilvános tőkepiacokat.  

Az Egyesült Királyság tavaly az elmúlt évtizedek legnagyobb tőzsdei reformját jelentette be, míg az Európai Unió egy tőkepiaci unió létrehozásán dolgozik, miután Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke egy nagy hatású jelentésben ezt ajánlotta az EU versenyképessége érdekében.

Európának tehát nem kell pánikba esnie, ám az önelégültséget sem engedheti meg magának.

Kapcsolódó:

Fotó: Dreamstime