A KSH friss adatai szerint az év első negyedében országosan 5651 új lakásra adtak ki építési engedélyt vagy tettek egyszerű bejelentést, ami jelentős, 25 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Különösen Budapest emelkedik ki a mezőnyből, ahol  

a frissen kiadott építési engedélyek száma majdnem megháromszorozódott, és elérte a 2674-et.  

A fővárosi növekedés mögött néhány nagyszabású beruházás áll; kiemelkedik a XI. kerület közel ezer lakásépítési engedéllyel, valamint jelentős építkezések indulnak a X., a XIII. és a XXI. kerületben is, együttesen ezer körüli engedéllyel.  

A középső és a nyugati országrész az élen 

Szintén pozitív trend figyelhető meg Pest régióban, ahol a használatba vett lakások száma 21 százalékkal nőtt, ezzel mérsékelve Budapest kisebb visszaesését, így a közép-magyarországi térségben 4 százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi év első negyedévében.  

Erős a növekedés a Nyugat-Dunántúlon (43 százalékos) és különösen a balatoni térségben, ahol több mint kétszeresére nőtt az új lakások átadása.

 
A lakáspiac dinamikáját jól jelzi, hogy az új építésű ingatlanok értékesítési célja erősödött: az egy évvel korábbi 60-ról 65 százalékra nőtt az e célból épített lakások aránya. A vállalkozások által építettek részesedése szintén emelkedett, elérve a 66 százalékot, ami jelzi az ingatlanfejlesztési aktivitás fokozódását. 

Kisebb az átlagos alapterület  

A pozitív fejlemények mellett a költségek növekedése és a vállalkozói építések arányának növekedése okán mérséklődött a lakások átlagos alapterülete, országosan 94,6 m²-re, a fővárosban pedig 75 m²-es átlaggal adtak át új ingatlanokat. 
A lakásépítés erős területi koncentrációját mutatja, hogy a fővárosi újlakás-átadások kétharmada három kerületben (IX., XI., XIX.) valósult meg. A kisebb településeken is kedvező folyamatok láthatók: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben 2,5 százalékkal több lakóingatlan épült, mint tavaly ilyenkor. 

Óvatosak a beruházók és a vásárlók 

A pozitív jelek dacára  

az idei év I. negyedévében 2704 lakást vettek használatba, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszaki, egyébként is alacsonyabb bázishoz képest. 

A fővárosban 7,4 százalékkal kevesebb, mindössze 843 ingatlan épült. A vármegyei jogú városokban pedig 33 százalékkal kevesebb lakást építettek, az együttes számuk a fővárosi új átadások felét sem érte el – derül ki a KSH adataiból. 

Így alakul az építési kedv 

A vállalkozók és az építtetők továbbra is szívesen használják az egyszerű bejelentési lehetőséget, amelynek az aránya 30 százalék volt az új engedélyezéseknél. Ám összességében a kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,3 százalékkal kevesebb, 1846 lakóépület építését tervezték az országban. Igaz, az építési kedv és a fejlesztési lendület különösen Budapesten, Pest régióban, valamint a nyugati országrész egyes körzeteiben továbbra is megvan. 

A használt és az új építésű lakások árának növekedése az elmúlt hetekben jobbára megállt,  

viszont az év eleje óta főként a nagyvárosokban, illetve a Balaton környékén bekövetkezett drágulással magasabbra szökött az árszint, ami a következő hónapokban kissé visszafoghatja az adásvételek számát és a lakáspiaci aktivitást. 

Kép: Freepik

KAPCSOLÓDÓ: