A mai KSH-adatokból a márciusi bolti forgalom átmeneti megtorpanása látszik, azonban áprilisban már akár 5-6 százalékkal bővülhet a kiskereskedelmi forgalom, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye a húsvéthatásnak tulajdonít.
Az NGM-nek a statisztikai hivatal május 7-i adatait kommentáló közleménye szerint a kiskereskedelem márciusi lassulása csupán technikai jelenség volt, amit a húsvét időpontjának különbözősége okozott: míg tavaly március végére esett, az idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása teljes egészében áprilisra tevődött át.
Az NGM az online pénztárgépek eddig regisztrált adatai alapján áprilisban az év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít, akár 5-6 százalék fölötti növekedéssel.
A márciusi és áprilisi adatokat együtt kell vizsgálni, és ennek alapján továbbra is egyértelmű, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése révén folytatódik – emeli ki az NGM.
Némi emelkedést mutatnak a tisztított adatok
A KSH adatai alapján az idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, azonban a naptárhatástól megtisztított adatok szerint a forgalom 0,4 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékos volt a növekedés.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom 0,5 százalékkal maradt el az előző havi szinttől, de ez csupán átmeneti jelenség, ami a húsvéthatásból fakadt
– értékeli a friss adatokat az NGM.
Eltolódó hatás, áprilisi növekedés
A húsvét különösen nagy hatással van a magyar háztartások vásárlási szokásaira, az ünnepet megelőző 1-2 hétben jelentős növekedés figyelhető meg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek vásárlásában. Az idei áprilisi húsvéti időszakra is a nagybevásárlások voltak a jellemzők.
Mi történt az első negyedévben?
Az idei első három hónapban a kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,6 százalékos volt a növekedés.
Az NGM megjegyzi, hogy
a forgalom bővülését több tényező is támogatja: a foglalkoztatottság növekedése, a magasabb átlag- és minimálbér, valamint a reálbérek folyamatos emelkedése, amelyek mind többletfogyasztási potenciált biztosítanak a háztartások számára.
Az árréstop hatása
A kormány által bevezetett árcsökkentő intézkedések érdemben hozzájárulnak a lakossági fogyasztás dinamikus bővüléséhez és a családok mindennapi kiadásainak mérsékléséhez.
A márciusban elindított árréscsökkentés eredményeként 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal lett olcsóbb, ami jelentős könnyebbség a háztartások számára.
A minisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy az élelmiszereken kívül mely termékekre célszerű kiterjeszteni az intézkedéseket.
Az NGM közlése szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban ismét látványos ütemben növekedjen. A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedése újabb lendületet vegyen. A cél, hogy a lehető legnagyobb gazdasági bővülést érjük el.
Nyitókép: Pexels.com
KAPCSOLÓDÓ: