Andrew Korybko szerint Putyin és Hszi Csin-ping egy nagyszabású megállapodást hozhat tető alá arra az esetre, ha az USA által közvetített ukrajnai béketárgyalások kudarcot vallanak. 

Kétségtelen, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között egyelőre némi enyhülés tapasztalható: Trump igyekszik a legjobb üzletet megkötni, Putyin pedig lavírozik, hogy a béke megkötésénél a legtöbb engedményt tudja kicsikarni Ukrajnából, amire jó eszköznek látszik az amerikai elnök. Trump persze érzékeli, hogy a béke eléréséhez még sok időre és tárgyalásra lesz szükség, így hol ígérget, hol fenyeget, és könnyen lehet, hogy a végén „eszkalálnia kell a deeszkaláció elérése érdekében”. Ebben az esetben valóban jól jöhet Putyinnak a kínaiak segítsége. 

Hszi Csin-ping kínai elnök május 7. és 10. között érkezett Moszkvába, hivatalosan a második világháború európai befejezésének 80. évfordulójának megemlékezésére, amelynek fénypontja a pénteki Vörös téri parádén való részvétel. A Kreml azt is megemlítette, hogy számos kérdésről tárgyalni fog Putyinnal, és jó néhány kormányközi megállapodást írnak alá, így a puszta megemlékezésnél sokkal többről lehet szó.  

Andrew Korybko amerikai–lengyel politikai elemző előzetesen is jelentős tárgyalásokra számított, több tényező miatt is. Szerinte a tárgyalásokat meghatározza Zelenszkij burkolt fenyegetése, miszerint Ukrajna megtámadhatja a pénteki parádét. A gondot abban látja, hogy Trump részéről ez semmilyen nyilvános reakciót nem váltott ki, annak ellenére, hogy eddig minden más kérdésben megszólalt, így ez – Korybko szerint – hallgatólagos jóváhagyásként is értelmezhető lehet a részéről. Hszi tehát nagyon is valós kockázatot vállal moszkvai útjával, de egyben a bizalmát is mutatja az orosz fegyveres erők iránt, amelynek feladata a vendégek védelme. Az elemző helyzetértékelése szerint az USA közvetítésével zajló orosz–ukrán békefolyamat patthelyzetbe került, amit csak súlyosbíthat Trump azon feltételezése, hogy Putyin csak játszadozik vele. Kína, mivel nincs befolyása Ukrajnára, reálisan nem tudja helyettesíteni az Egyesült Államokat a békefolyamatban, ha az utóbbi kivonul, ám Hszi feltehetően részletes tájékoztatást vár Putyintól arról, hogy mi és miért romlott el a közelmúltban.

Ez viszont elvezethet a tárgyalásaik következő részéhez arról, hogy mit tervez Oroszország, ha a békefolyamat összeomlik. 

Korybko úgy véli, a béketárgyalások megakadásakor Oroszország amellett, hogy fenntartja az eddigi katonai ütemet, kiterjesztheti a szárazföldi hadjáratát olyan ukrán régiókra is, amelyekre Moszkva (még?) nem tartott igényt. Ezzel párhuzamosan Trump „lopakodó” katonai szerepvállalása a konfliktusban ahhoz vezethet, hogy, amint említettük, a „deeszkalálódás érdekében eszkalálódik” akár az oroszok aktivitása miatt vagy egyszerűen büntetésként a tárgyalások összeomlásáért, amennyiben azért Putyint hibáztatja. Ha ez így alakul, az orosz elnök katonai segítséget kérhet Hszi Csin-pingtől, vagy legalább egy ígéretet, hogy nem tesz eleget semmilyen további másodlagos szankciónak. 

Kína még nem küldött katonai segélyt Oroszországnak, és informálisan néhány szankciót is végrehajtott, mivel Hszi Csin-ping nem akarja provokálni az Egyesült Államokat. Viszont az eddigi semleges pozícióján könnyen változtathat, válaszul Trump globális kereskedelmi háborújára, amelynek célja Kína szuperhatalmi pályájának ellensúlyozása. Amennyiben úgy látja, hogy az Egyesült Államok részéről elkerülhetetlen a további gazdasági és/vagy katonai nyomás, ekkor eleget tehet Putyin kéréseinek, persze csak akkor, ha az azzal járó előnyök meghaladják az említett amerikai nyomás hatásainak költségeit. 

Korybko szerint cserébe Putyin beleegyezhet Hszi Csin-ping azon követelésébe, miszerint az elakadt Power of Siberia 2 gázvezeték olcsón biztosítson számára gázt, és hasonlóan kedvező feltételeket kínáljon más erőforrásprojekteknél (beleértve a ritkaföldfémeket), valamint fokozza a stratégiai katonai-technikai együttműködést. Röviden:

Putyinnak el kellene hagynia az újjáéledő orosz–amerikai „Új détente”-ot, amelynek célja az ország geostratégiai egyensúlyának megerősítése. Ez egyben azt a kockázatot is jelenti, hogy Oroszország Kína „junior partnerévé” válik. 

Andrew Korybko szerint ezért reális egy olyan nagyszabású megállapodást Hszi Csin-pinggel, amely csak akkor lépne hatályba, ha a béketárgyalások összeomlanak. Ennek megfelelően, amennyiben Trump meg akarja akadályozni, hogy az oroszok felpörgessék Kína szuperhatalmi pályáját, akkor rá kell vennie Ukrajnát, hogy több engedményt tegyen Oroszországnak a konfliktus Putyin számára kedvezőbb feltételekkel való lezárása érdekében. 

Cikkünk nem tükrözi a Makronóm álláspontját, célja csupán a tájékoztatás és információközlés.