Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
A kelet- és délkelet-ázsiai államok igyekeznek mielőbb biztosítani gazdaságukat a Donald Trump vámháborúja okozta pénzügyi volatilitás közepette, így az új pénzügyi mechanizmus elfogadása gördülékenyen ment. A döntés egy mélyebb, hosszú távú monetáris váltást jelezhet egy olyan regionális gazdasági rendszer felé, amely kevésbé függ a dollártól, és nagyobb szerepet biztosít Kína számára.
Egy még ki nem próbált kezdeményezés
Az új gyorsfinanszírozási mechanizmus egy szélesebb körű törekvés, az úgynevezett Chiang Mai kezdeményezés (CMIM) része, amely többoldalúvá kívánja tenni a devizacserét a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 10 tagja, valamint Kína, Japán és Dél-Korea között. A CMIM-et az 1990-es évek végi ázsiai pénzügyi válságra válaszul hozták létre azzal a céllal, hogy a későbbiekben megelőzzék a hasonló kríziseket sürgősségi segélyek biztosításával azon országok számára, amelyek költségvetési vagy rövid távú likviditási problémákkal küzdenek. A 13 tag – az ASEAN+3 – 2000-ben kezdte meg a kétoldalú devizacsere-megállapodások hálózatának kiépítését, majd ez a rendszer egy évtizeddel később átalakult a CMIM-mé.
A kezdeményezésnek jelenleg 240 milliárd dolláros a hitelkapacitása, amelyhez Japán és Kína egyaránt 76,8, Dél-Korea 38,4, az ASEAN pedig együttesen 48 milliárd dollárral járul hozzá.
Idáig azonban még egyik tagállam sem fordult CMIM-támogatásért.
A regionális ellenálló képesség fokozása a cél
A tagállamok pénzügyminiszterei és központi bankjainak vezetői május 4-én Milánóban ültek össze, ahol jóváhagytak egy új alapot, a CMIM gyorsfinanszírozási eszközét, amely a fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő gazdaságok számára nyújt gyors pénzügyi segélyt. A korábbi mechanizmusokkal ellentétben, amelyek a dolláron alapultak, ez az új rendszer a jüant és más regionális valutákat használja. A jüant még áprilisban tranzakciós valutaként fogadták el a CMIM-en belül. A milánói találkozón kiadott közös nyilatkozat szerint
az új eszköz célja, hogy „fokozza a regionális ellenálló képességet azáltal, hogy a tagoknak szükséghelyzet vagy hirtelen fellépő külső sokkhatások – például világjárványok és természeti katasztrófák – esetén gyors finanszírozást biztosít”.
A kínai központi bank kormányzója, Pan Kung-seng „a nemzetközi pénzügyi rendszerben elért régiós áttörésként” értékelte a lépést. A pénzügyi tisztviselők megállapodtak abban is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) keretrendszerével összhangban megvizsgálják a CMIM továbbfejlesztésének lehetőségét a kezdeményezés intézményesítése és hatékonyabbá tétele érdekében.
Mindez az után történt, hogy Lan Foan kínai pénzügyminiszter áprilisban jelezte, Peking kész együttműködni a regionális partnerekkel a makropolitikai koordináció megerősítése, a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok elmélyítése, valamint a termelés és az ellátási lánc stabilitásának megőrzése érdekében. Hangsúlyozta, hogy Kína szeretné megszilárdítani a szomszédaival való stratégiai bizalmat és fejlesztési integrációt, továbbá elkötelezett a térségbeli nyílt, befogadó és együttműködésen alapuló pénzügyi partnerség mellett, hogy mindezzel megelőzzék a globális bizonytalanságok jelentette fenyegetések hatásait.
„Korábban Kína és az ASEAN háromoldalú kereskedelmi modellt alkotott az Egyesült Államokkal: az ASEAN a nyersanyagok és alkatrészek forrása, Kína az összeszerelés központja, az USA pedig a végső fogyasztói piac volt. Trump protekcionista programja azonban kétségessé tette ennek a modellnek a jövőbeli fenntarthatóságát” – mutatott rá Kuo Haj, a dél-kínai technológiai egyetem politológusa. Szerinte a jövőben Kínának meg kell nyitnia a piacait az ASEAN előtt, hogy ellensúlyozni tudja az amerikai piacok kiesését, illetve szorosabban együtt kell működnie Japánnal és Dél-Koreával az ASEAN-tagállamok iparosításának támogatása érdekében.
Peking a jüan nemzetközi szerepének megerősítésére törekszik
A jüan elfogadása mint a CMIM tranzakciós valutája a kínai fizetőeszköz elfogadottságának növekedését jelzi a globális színtéren, és fontos előrelépés annak nemzetköziesítésében”
– osztotta meg Ting Szuang Kína-szakértő közgazdász. Peking egyre markánsabban törekszik arra, hogy kiterjessze a jüan globális szerepét azáltal, hogy szorgalmazza a kínai valuta használatát a kereskedelmi elszámolásokban, az árutőzsdei árképzésben és a devizatartalékokban. A kínai hatóságok próbálják fellendíteni a jüan határokon átnyúló digitális használatát is, például az mBridge projekt keretében, amelyet Hongkong, Thaiföld, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek központi bankjával együttműködésben indítottak.
Ha a nemzetközi pénzügyi és gazdasági térben több tranzakciót bonyolítanának le a jüannal, az lehetővé tenné Peking számára, hogy megerősítse pozícióját a globális kereskedelmi hálózatokban, és csökkentené a kárt, amelyet a dolláralapú pénzügyi rendszerhez való hozzáférésének korlátozására irányuló amerikai lépések okoznának.
Kína ez irányú törekvéseinek szintén fontos lépése a sanghaji kormányzat és a kínai népbank nemrégiben megfogalmazott közös terve, miszerint Sanghaj globális pénzügyi központként betöltött szerepét kihasználva elősegítenék a kínai valuta használatát, különösen a globális dél országait érintő kereskedelemben.
Ez alapján Sanghaj „fokozza a határokon átnyúló bankközi fizetési rendszer (CIPS) működőképességét”, és folytatja a CIPS-hálózat globális lefedettségének bővítését. A hivatalos közlemény szerint a program emellett hozzájárul a globális kínai vállalkozások pénzügyi támogatásához, és előmozdítja az Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezést, miközben „minden piaci szereplőnek lehetővé teszi, hogy biztonságosabban, kényelmesebben és hatékonyabban vegyen részt a nemzetközi versenyben és együttműködésben”. A kezdeményezés a jüan e-kereskedelemben való használatát is ösztönözné.
A valódi hatások éles helyzetben derülnek ki
Ting ugyanakkor úgy véli, hogy a jüan CMIM-be történő bevonása nagyrészt szimbolikus jelentőségű, tekintve, hogy a mechanizmust korábban még sosem aktiválták, a tagországok pedig már elegendő devizatartalékot halmoztak fel. „Ebben a szakaszban a jüan bevonása inkább strukturális lépés, és csak akkor látjuk a tényleges hatását, ha a CMIM finanszírozási rendszere aktiválódik” – mondta.
Kína mindezek mellett 4 millió dollárt ígért az Amro technikai segítségnyújtási vagyonkezelő alapnak, egy olyan kezdeményezésnek, amely a makrogazdasági felügyelet és a pénzügyi stabilitás regionális kapacitásépítését támogatja.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
