Az Egyesült Államok engedélyezte az első olyan génszerkesztett sertéseket, amelyek ellenállnak egy pusztító vírusnak. 

Az amerikai sertésállomány nagy része olyan farmokon él, ahol gyakori és komoly fenyegetést jelent egy légúti betegség, a porcine reproductive and respiratory syndrome (PRRS), amely különösen a malacokat pusztítja. Egy brit biotechnológiai cég, a Genus néhány éve ambiciózus projektbe kezdett: a céljuk olyan sertések létrehozása volt, amelyek ellenállnak ennek a vírusnak, mégpedig a CRISPR génszerkesztő technológia segítségével. 

Nemcsak hogy sikerrel jártak, de a Genus által előállított malacok most már a fogyasztói piacon is megjelenhetnek, miután az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) engedélyezte forgalomba hozatalukat. 

Ezek a sertések azon kevés génmódosított állatok közé tartoznak, amelyeket emberi fogyasztásra engedélyeztek. Ez a lista azért is rövid, mivel az ilyen állatok létrehozása költséges, szigorú szabályozás alá esik, és gyakran gazdaságilag sem térül meg. Jó példa erre a génmódosított lazac, amely egy pluszgén révén gyorsabban nőtt, és közel húsz évbe telt, mire az Egyesült Államok engedélyezte. Ennek ellenére az azt kifejlesztő AquaBounty vállalat mára minden halgazdaságát eladta, és mindössze négy alkalmazottja maradt – közülük egyik sem foglalkozik már halértékesítéssel. 

Az utóbbi években azonban enyhült a szabályozási szigor, különösen a génszerkesztés területén, amely az állat saját DNS-ét módosítja, ellentétben a klasszikus génmódosítással, amely más fajból származó géneket illeszt be. Ez pedig megkönnyítette a Genus dolgát. 

A projekt technikailag rendkívül kifinomult és tudományosan is figyelemre méltó. A cég úgy szerkesztette meg a sertésembriókat, hogy eltávolította belőlük azt a receptort, amelyen keresztül a PRRS-vírus a sejtekbe jut. Enélkül pedig a megfertőződés lehetetlen. 

A Genus leányvállalatának operatív igazgatója, Matt Culbertson szerint  

az így létrejött állatok több mint 99 százalékban immúnisak a PRRS ismert törzseire.  

Létezik ugyan egy ritka altípus, amely ennek ellenére megfertőzheti az állatokat, de ez nem veszélyezteti a projekt általános sikerét. 

Érdekes párhuzam, hogy ez a módszer tudományos értelemben hasonló ahhoz a hírhedt kínai esethez, amikor 2018-ban egy Ho Csien-kuj nevű kutató két ikerlány embrióját szerkesztette meg, hogy ellenállóvá váljanak a HIV-vírussal szemben. A tudományos világ akkor egyhangúan elítélte az embereken végzett kísérletet, a sertésekkel végzett génszerkesztés esetében azonban etikai szempontból jóval kisebb az ellenállás, miközben a gazdasági haszna jelentős:  

évente legalább 300 millió dolláros veszteséget okoz az Egyesült Államok sertéstenyésztőinek a PRRS-vírus. 

A világ húsfogyasztásának jelentős részét a csirke adja, de a sertés és a szarvasmarha is fontos szerepet játszik. Egy 2023-as jelentés szerint a világon elfogyasztott hús 34 százaléka származik sertésből. A világ egymilliárd sertésének a fele Kínában található, míg az Egyesült Államokban körülbelül 80 millió van. 

A közelmúltban több, inkább látványosságnak számító génmódosítási projekt is hírt kapott. A Colossal Biosciences például farkasokat szerkesztett úgy, hogy azok a kihalt óriásfarkasokra hasonlítsanak, míg az L.A. Project nevű kezdeményezés biohackerei világító nyulakat és egy szarvat növesztő „unikornis” lovat terveznek.  

Ezek azonban inkább a géntechnológia erejének demonstrációi, mint célorientált fejlesztések voltak. 

A CRISPR és a DNS-szekvenálás együttes használata példátlan lehetőségeket kínál az emlősök genetikai módosítására. A PRRS-vírus elleni védekezés pedig jóval hasznosabb, mint az említett „PR-projektek”. Nem véletlen, hogy jelenleg is kutatják, hogyan lehetne a sertéseket más vírusokkal – például az afrikai sertéspestissel vagy az influenzával – szemben is ellenállóvá tenni. Ez különösen fontos lehet, hiszen míg a PRRS nem fertőz embereket, a sertés- és madárinfluenza igen, és egy ilyen módosítás a jövőbeli járványok kialakulásának az esélyét is csökkentheti. 

A Genus sertései a világ legértékesebb génmódosított állatává is válhatnak 

 – ez lehet az első olyan CRISPR-termék, amely betör az élelmiszerpiacra. Az FDA jóváhagyása után a cég részvényei néhány százmillió dollárral drágultak a londoni tőzsdén. 

Ugyanakkor a génszerkesztett szalonna nem holnap kerül a boltok polcaira. A Genus előbb más országok – Mexikó, Kanada, Japán és Kína – jóváhagyását is meg kívánja szerezni, mivel ezek az amerikai sertéshús jelentős exportpiacai. 

Culbertson szerint a génszerkesztett sertéshús jövőre már elérhető lehet az amerikai piacon. Úgy véli, a termékeken nem lesz szükség semmiféle bioengineering címkére. „Nem tudunk olyan előírásról, amely kötelezővé tenné a címkézést” – mondja. 

Kapcsolódó: