A BRICS-országok egyelőre úgy döntöttek, nem jött el az egységes valutára való áttérés ideje, de aktívan tárgyalnak, hogy a kereskedelemben áttérjenek a nemzeti fizetőeszközökre. A közös valuta bevezetését vajon csak elnapolták? 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kérdésről a brazil O Globo újságnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy az egységes BRICS-valuta ötletének a megvalósítását egyelőre elhalasztották.  

„Korai lenne az egységes BRICS-valutára való áttérésről beszélni. A kérdést akkor lehet újra megvizsgálni, amikor megteremtődnek a szükséges pénzügyi és gazdasági feltételek” – mondta.  

Lavrorvot megerősítette Mauro Vieira, a brazil külügyminisztérium vezetője is. Szerinte a BRICS nem új valuták létrehozásáról tárgyal, hanem a nemzeti valutákkal kereskedik. Ugyan a tagországokban megvan az igény a dollártól való elszakadásra, egyelőre azon dolgoznak, hogy biztosítsák az egymás közötti zavartalan elszámolásokat. Lavrov is kiemelte, hogy folynak tárgyalások a nemzeti valuták használatának kibővítéséről, és kialakulóban van a határokon átnyúló bankrendszerek infrastruktúrája. Ennek az indoka egyszerű: 

„Senki sem akarja elszenvedni azokat a szankciókat, amelyeket a Nyugat a pénzügyi piacokon meglévő monopolhelyzetét kihasználva a számára nemkívánatos országokkal szemben képes bevezetni.” 

Az orosz külügyminiszter be is számol az eredményeikről: „A rubel és a baráti országok valutáinak az aránya 2024 végére Oroszország és a BRICS-államok közötti elszámolásokban elérte a 90 százalékot.” Pár évvel ezelőtt a BRICS-országokkal folytatott kereskedelmi elszámolások nemzeti valutákban történő aránya csak 20-25 százalék volt, viszont 2022 után a szankciók és az alternatív fizetési mechanizmusokra való áttérés hatására meredek növekedés kezdődött. Amit három év alatt elértek, az Oroszország számára a kereskedelem dollármentesítése szempontjából komoly stratégiai siker. Donald Trump a hivatalba lépése után rögtön bírálta a BRICS dollártól való elszakadási kísérleteit. Főleg az egységes valuta gondolata bőszítette fel, mivel ez nemcsak a BRICS gazdasági pozíciójának megerősítését vetíti elő, hanem a dollár szerepének gyengülését hozná, ami az amerikai gazdaságra is csapást jelentene. Trump ezért 100 százalékos vámokkal is megfenyegette a BRICS-országokat, ha közös valutát hoznak létre a dollárral szemben. Persze akkoriban ez csak egy rossz viccnek tűnt, senki sem tudta elképzelni, hogy az amerikai elnök mekkora „vérengzésre” képes a vámok terén.  

Úgy tűnik azonban, hogy Trump fenyegetése egyelőre korai. Még az orosz közgazdászok is úgy gondolják, hogy léteznek olyan gazdasági feltételek, amelyek egyértelműen akadályozzák az egységes BRICS-valuta létrehozását. Marina Nyikisova, a Zenit Bank vezető közgazdásza szerint az egységes fizetőeszközre való teljes átálláshoz általános monetáris politikai szabályokat kellene kidolgozni, viszont a BRICS gazdaságai nem egységesek, és a tagországok eltérő gazdasági fejlettségi szintje akadályozza ezt a folyamatot.  

Nehéz lenne létrehozni egy olyan igazságos valutarendszert, amely figyelembe veszi az összes résztvevő érdekeit, ráadásul a BRICS-országok száma csak növekedni fog. 

Persze ellenérvként felvetődhet, hogy az euróövezethez is különböző gazdasági fejlettségi szintű országok tartoznak. Mint ahogy az is igaz, hogy meglátszik, miképp fejlődtek az euróövezet szegényebb déli államai az északiakhoz képest a közös valuta bevezetése óta. Fontos különbség az EU és a BRICS összehasonlítása kapcsán, hogy az EU-országok a csatlakozáskor számos gazdasági, pénzügyi feltételt és szabályt fogadnak el. Egy az unióhoz társuló országnak jelentősen meg kell változtatnia a teljes pénzügyi és monetáris rendszerét, ellentétben a BRICS-szel, amely inkább geopolitikai, mint gazdasági unió, így a csatlakozáshoz nem állítanak fel ilyen szigorú feltételeket. Nyikisova kiemeli, hogy az EU-tagokkal ellentétben a BRICS-országok olyan fejlődő államok, amelyeknek a gazdasága exportorientált, elsősorban nyersanyagalapú, azaz a piacon inkább eladók. A globális gazdaságban a fizetési feltételeket viszont mindig a vevők diktálják. Szerinte ezért hozta létre az EU „vevői uniója” a saját pénznemét, hogy könnyebb legyen nekik, a vevőknek fizetni az importért. 

A másik gond, hogy a BRICS-en belül nincs egységes banki kommunikációs rendszer, ami a közös fizetőeszközre való áttérés egyik feltétele. Az egységes valutához ugyanis szükség van egy kibocsátási központra, amelyen keresztül a monetáris politika szuverenitásának egy részét szupranacionális szintre helyezik át, márpedig ez ellentmondhatna egyes országok érdekeinek. Ezért egyelőre a nemzeti fizetőeszközök használata előnyösebb. Tehát az egységes valuta létrehozásához mélyíteni kellene a gazdasági integrációt az inflációs és fiskális mutatók konvergenciájával, közös fizetési tér létrehozásával, egységes elszámolási infrastruktúra fejlesztésével és a kölcsönös kereskedelem bővítésével. A működőképes szint eléréséhez szükséges időt az orosz szakértők is 10-15 évre taksálják.  

Vagyis a BRICS-országok 2035–2040 között térhetnének vissza az egységes valuta gondolatához. 

A nemzeti valuták használata lehetővé teszi a BRICS-országok számára, hogy gyorsan eltávolodjanak a dollártól és az eurótól való függőségtől anélkül, hogy radikálisan át kellene strukturálniuk a pénzügyi rendszerüket. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az elkövetkező években teljesen megszüntethető a dollár használata, de a részesedésének további csökkentése elképzelhető. Persze nehéz lesz a nemzeti valuták részesedését 90-ről 100 százalékra növelni. A fennmaradó 10 százalékot megtarthatják az összetett rendszerekben, a harmadik országokkal kötött szerződésekben vagy olyan esetekben, amikor magas devizalikviditásra van szükség. 

Oroszország a kereskedelmének nagy részét jüanban bonyolítja le, hiszen a Kína és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom évek óta növekszik. A jüan már tartalékvaluta, részesedése az elmúlt 25 évben folyamatosan nőtt, emellett stabil valutának tekintik, mivel viszonylag fejlett infrastruktúrája van a nemzetközi elszámolásokhoz, és a kínai pénzügyi intézmények támogatják. Kína speciális klíringbankokat nyitott különböző országokban, ami csökkentette a nemzetközi átutalások költségeit, és kényelmesebbé, olcsóbbá tette a jüannal történő tranzakciókat.  

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a jüan árfolyamát az állam szabályozza. Vagyis a Kínai Népi Bank bármikor leértékelheti a dollárral szemben, amennyiben a kínai hatóságok ezt így kívánják. Másrészt a jüan nem ruházható át szabadon országról országra, ellentétben a dollárral vagy az euróval. 

(Forrás: Vzgljad)