A humanoid robotok tömeges elterjedését övező befektetői optimizmus szöges ellentétben áll a robotikai szakértők józan szkepticizmusával. 

Daniela Rus, az egyik legismertebb, mesterséges intelligenciával (MI) hajtott robotokkal foglalkozó kutató egy bostoni robotikai expón oszlatta el azt a közkeletű tévhitet, miszerint a humanoid robotok már most tömegesen dolgoznának gyárakban és raktárakban. Bár az MI valóban gyorsítja a betanításukat, a látványos előrelépések mögött komoly technológiai korlátok húzódnak meg. 

Rus egy példával szemléltette a problémát: egy fejlett humanoid robot zökkenőmentesen végrehajtotta a kérését, amikor meg kellett locsolnia egy növényt, ám amikor azt kérte, „locsolja meg a barátját”, ugyanazzal a természetességgel próbált vizet önteni egy emberre. Rus szerint ez jól mutatja, hogy ezeknek a robotoknak még mindig nincs meg az alapvető józan eszük. 

Pras Velagapudi, az Agility Robotics technológiai igazgatója fizikai akadályokról beszélt: minél erősebb egy humanoid robot, annál nagyobb akkumulátorra van szüksége, ami csökkenti az üzemidejét és növeli a biztonsági kockázatokat. Emellett ezek az eszközök a gyártás szempontjából rendkívül bonyolultak és költségesek. 

Hiába látványos, nem feltétlenül hasznos 

A humanoidrobot-bemutatók nagyon látványosak – például képesek különböző mozdulatokra vagy nyelvi modellek segítségével párbeszédre –, de ezek a funkciók gyakran nem alkalmazhatók hatékonyan azokra a feladatokra, amelyekben elméletileg helyettesíteniük kellene az embereket. 

Ez persze nem jelenti azt, hogy a humanoidok sosem lesznek jelen a munkahelyeken, de a szakértők szerint ez 

a folyamat lassú, iparág-specifikus és fokozatos lesz.  

Az elszigetelt, a laboratóriumokban elért siker még messze nem jelenti a robotok tömeges kereskedelmi alkalmazását. 

A Figure AI és a befektetői illúziók 

A technológiai valóság és a befektetői remények ütközése látványosan megmutatkozott a Figure AI példáján keresztül. A vállalat hatalmas összeget gyűjtött be humanoidfejlesztéseire, és alapítója, Brett Adcock márciusban azt állította, hogy cégüké a legkeresettebb magántőzsdei részvény a másodlagos piacon. Legnagyobb partnerük pedig a BMW, amelynél a robotjaik állítólag már alkatrészek mozgatásában is részt vesznek. 

Áprilisban azonban a Fortune idézett egy BMW-szóvivőt, aki szerint az együttműködés kisebb léptékű, mint amit a Figure sugall. Adcock április 25-én a LinkedInen közölte, hogy jogi lépéseket fontolgat a lap ellen rágalmazás miatt, de sem ő, sem a cég nem részletezték, pontosan melyek a „félrevezető állítások”. 

Ez az eset jól tükrözi a jelenlegi hangulatot az ágazatban: a kockázati tőke piaca, amelyet olyan kijelentések is fűtenek, mint Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatójának az állítása arról, hogy „a fizikai MI a jövő”, hatalmas piacot vizionálnak a humanoidoknak – miközben a gyakorlati megvalósítás még messze van ettől. 

A technológia még gyerekcipőben jár 

Az ipari alkalmazásban számos kihívás áll előttünk: biztonsági szabályozásra van szükség az emberek és a humanoidok közös munkájához, és az egyik szektorban elért siker nem garantálja a más ágazatokban való érvényesülést. A technológia útját sok akadály nehezíti, és nem biztos, hogy az MI önmagában minden problémát megold majd. 

Aaron Prather, az ASTM robotikai szabványügyi szervezet igazgatója szerint  

a Bank of America humanoid munkaerőről szóló jóslatai – amelyek szerint 2050-re egymilliárd robot dolgozhat – a valóságtól rendkívül elrugaszkodottak. 

A humanoidok körüli felhajtás ciklikusan ismétlődik: egy látványos videó felkorbácsolja a befektetői lelkesedést, ami újabb és még látványosabb bemutatókra ösztönzi a versenytársakat. Ez pedig megnehezíti az objektív értékelést. 

Mégis megéri fejleszteni 

Hónapokkal ezelőtt kínai mérnökök tesztelni kezdtek egy luxus elektromos autókat gyártó vállalat üzemében: egy olyan módszert próbáltak ki, amelyet Peking kulcsfontosságúnak tart az Egyesült Államokkal vívott technológiai versenyben. A UBTech nevű startup fejlesztői emberszabású robotokat tanítanak be arra, hogy autóalkatrészeket válogassanak és konténereket mozgassanak. A feladat hétköznapinak tűnik, de a mögötte rejlő technológia korántsem az. A vállalat azt állítja, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett humanoidok képesek más robotokkal együttműködni, és önállóan jönnek rá arra, hogyan végezzék el a feladatot.  

Szakértők szerint jelenleg csak az Egyesült Államok és Kína van az intelligens humanoid robotok fejlesztésének élvonalában. Kettejük közül 

 az fogja dominálni a munkaerő-igényes iparágak sorát, amelyik képes lesz valóban használható humanoidot létrehozni. 

Nem véletlenül, hiszen az alkalmazásuk rengeteg előnnyel járhat: 

Fokozott termelékenység és hatékonyság: a humanoidok képesek lehetnek éjjel-nappal dolgozni, szünetek és fáradtság nélkül, ami jelentősen növelheti a termelékenységet az olyan iparágakban, mint a gyártás, a logisztika vagy az építőipar. Például egy autóipari üzemben, ahogy a UBTech tesztjei is mutatják, a robotok precízen és gyorsan végezhetnek olyan monoton feladatokat, mint az alkatrészek válogatása vagy mozgatása, csökkentve az emberi hibázás lehetőségét. 

Költségcsökkentés hosszú távon: bár a humanoidok gyártása jelenleg igencsak költséges, a technológia skálázásával és a gyártási folyamatok optimalizálásával a kezdeti befektetések megtérülhetnek. Az alkalmazásuk csökkentheti a munkaerőköltségeket, különösen azokban az ágazatokban, ahol a munkaerőhiány vagy a magas bérek problémát jelentenek. Emellett a robotok karbantartása hosszú távon olcsóbb lehet, mint az emberi munkaerőnek járó juttatások és a folyamatos képzések. 

Rugalmasság és alkalmazkodóképesség: az emberhez hasonló kialakításuk lehetővé teszi, hogy olyan környezetekben dolgozzanak, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek, így nincs szükség költséges infrastrukturális átalakításokra. Azok az MI-vezérelt robotok, mint amilyeneket a UBTech fejleszt, képesek önállóan tanulni és más humanoidokkal együttműködni, ami rugalmasabbá teszi őket a változó feladatok és munkakörnyezetek esetén. 

Biztonságosabb munkakörnyezet: a humanoidok átvehetik a veszélyes vagy egészségkárosító feladatokat, például a nehéz tárgyak emelését, a mérgező anyagokkal való vagy a szélsőséges körülmények közötti munkavégzést. Mindez csökkenti a munkahelyi balesetek számát és javítja az emberi dolgozók biztonságát. 

Munkaerőhiány kezelése: számos iparág, például az egészségügy, a vendéglátás vagy a mezőgazdaság krónikus munkaerőhiánnyal küzd, márpedig a humanoid robotok képesek lehetnek részben vagy teljesen betölteni ezeket az állásokat. Az egészségügyben például segédápolói feladatokat végezhetnek, mint a betegek mozgatása vagy az alapvető ellátás, míg a vendéglátásban egyszerűbb kiszolgálási feladatokat láthatnak el. 

Innováció és gazdasági növekedés: a humanoidok fejlesztése és alkalmazása új piacokat és iparágakat hozhat létre, például a robotkarbantartás, a szoftverfejlesztés vagy a robotok bérlésére szakosodott szolgáltatások területén. Ez pedig nemcsak a technológiai szektort, hanem a teljes gazdaságot is fellendítheti. 

Globális versenyképesség erősítése: azok az országok és vállalatok, amelyek sikeresen integrálják a humanoid robotokat, jelentős előnyre tehetnek szert a globális piacon. A gyártási költségek csökkentése és a termelékenység növelése lehetővé teszi, hogy versenyképesebb áron kínálják a termékeiket és a szolgáltatásaikat, átformálva a globális gazdasági erőviszonyokat. 

Fenntarthatóság és erőforrás-hatékonyság: a humanoidok precíz munkavégzése csökkentheti az anyagpazarlást és az energiafogyasztást. Például egy gyártósoron a robotok optimalizált mozgása és pontos anyagkezelése minimalizálhatja a selejtet, hozzájárulva a fenntarthatóbb termelési folyamatokhoz. 

Elmondható tehát, hogy a humanoid robotok bevezetése forradalmasíthatja a munkaerőpiacot és az iparágakat, jelentős előnyöket kínálva a termelékenység, a költséghatékonyság, a biztonság és a globális versenyképesség terén. Bár a technológia még nem áll készen a tömeges alkalmazásra, az abban rejlő potenciál egyértelműen jelzi, hogy a fejlesztésekbe való befektetés hosszú távon megtérülhet. Azok a vállalatok és országok, amelyek képesek kihasználni ezeket az előnyöket, meghatározó szerepet játszhatnak a jövő gazdaságában.