Egy ALS-ben szenvedő férfi a gondolataival ír üzeneteket – részben egy mesterséges intelligencia segítségével.
Bradford G. Smith tavaly novemberben kapta meg a Neuralink agyimplantátumát. A készülék egy vékony huzalokból álló rendszer, amely egy pénzérme vékonyságú számítógéphez csatlakozik Smith koponyájában, lehetővé téve számára, hogy pusztán a gondolatai segítségével mozgasson egy kurzort a képernyőn.
Smith nemrég jelentette be az X-en, hogy ő a világ harmadik, és egyben első ALS-ben szenvedő beszélni képtelen embere, aki ilyen implantátumot kapott.
Egy újfajta szimbiózis
Az ő esete különösen érdekes, mert
nemcsak egy agy-számítógép-interfészen keresztül kommunikál, hanem Elon Musk generatív MI-chatbotja, a Grok is segíti őt.
Méghozzá úgy, hogy javaslatokat ad a beszélgetések folytatására, sőt néhány válaszát is megírta az X-en – Smith jegyzetei alapján. Ez a megoldás gyorsabb kommunikációt tesz lehetővé, de etikai kérdéseket is felvet: vajon ki beszél ilyenkor – Smith vagy Musk MI-je? Eran Klein, a Washingtoni Egyetem neurológusa és neuroetikai kutatója szerint a kérdés a gyorsaság és a pontosság közti kompromisszumról szól, hiszen az MI nagyban felgyorsítja a kommunikációt.
Smith egy mormon, háromgyermekes családapa, akinek az ALS-e egy gyülekezeti kidobósmeccs során szerzett sérülés után derült ki. Ahogy a betegsége előrehaladt, már csak a szemeit volt képes mozgatni, beszélni már nem tudott. Tavaly óta kezdett el mindent megtenni azért, hogy bekerüljön a Neuralink kísérleti programjába – saját elmondása szerint „szégyentelen önpromócióval”. Egy nappal a műtét előtt maga Elon Musk is bejelentkezett egy videóhívásban, hogy sok sikert kívánjon neki.
Az implantátumon túl
A Smith által átélt változásnak nemcsak fizikai, hanem technológiai és médiahálózati vonatkozása is volt. Április 27-én, amikor nyilvánosan válaszolt kérdésekre, az egyik első komment egy Adrian Dittmann nevű felhasználótól érkezett – akit sokan Musk alteregójának tartanak. Smith válasza így hangzott: „Szia, Adrian, itt Brad – ezt közvetlenül az agyamból írom! Őrült érzés, mintha egy sci-fi-film kiborgja lennék. Eleinte nehéz volt – a kurzor részeg egérként mozgott –, de néhány hét gyakorlás után már úgy megy, mint a biciklizés.”
Amikor egy másik felhasználó megkérdőjelezte, hogy a válasz valóban tőle származik – utalva a jól szerkesztett szövegre és a mesterséges intelligenciákra jellemző gondolatjelekre –, Smith nem válaszolt nyilvánosan. De a MIT Technology Review kérdésére e-mailben megerősítette: a Grok segítségével írta meg a válaszokat, a saját jegyzetei alapján. Mint fogalmazott:
„A tartalomért én vagyok a felelős, de az MI írta meg a szöveget.”
Ez a közösségi médiás szereplés több szinten is sajátságos: Smith egy Musk által gyártott implantátummal ír egy Musk által fejlesztett MI segítségével egy Musk-tulajdonolta platformon – egy Musk-rajongónak válaszul. Jogosan merül fel tehát a kérdés: hol ér véget Smith és hol kezdődik Musk ökoszisztémája?
A személyesség és az önkifejezés határai
Smith jelenleg képes e-mailt írni a feleségének és válaszolni az újságíróknak – kizárólag az agyával irányított kurzorral. A korábban használt szemkövető rendszer sem volt rossz, de csak sötét szobában működött, az implantátum azonban feloldotta ezeket a korlátokat. A beültetett vékony huzalok az agyában lévő neuronok aktivitását „hallgatják le”, majd az így nyert gyenge jeleket felerősítik, kiszűrik, és a legfontosabb jellemzőiket továbbítják rádiójelek segítségével egy MacBookra. Ezt követően a szoftver dolgozza fel az adatokat, hogy Smith képes legyen a kurzorral gépelni.
A gépelést egy alkalmazás végzi, de több mesterséges intelligencia is segít neki abban, hogy gyorsabban és természetesebben tudjon kommunikálni. Ilyen például az ElevenLabs szolgáltatása, amely a korábbi hangfelvételei alapján létrehozta Smith „hangklónját”, így az írott szövegei most az ő hangján hallhatók vissza. Ezt a technológiát már más ALS-betegek is használják – implantátum nélkül.
A kutatók vizsgálták, hogyan viszonyulnak az ALS-esek az ilyen nyelvi segédeszközökhöz. Klein 2022-ben 51 beteget interjúvolt meg, és volt, aki könyvtárosként fontosnak tartotta, hogy minden szó az övé legyen, ám mások, például az előadóművészek, inkább a gyors társalgást részesítették előnyben. Smith egy videóban elmondta: a Neuralink mérnökei már elkezdtek nyelvi modelleket – például ChatGPT-t és Grokot – használni arra, hogy lehetséges válaszokat javasoljanak neki. Ezeket ő kiválaszthatja, így sokkal gyorsabban tud reagálni. Egy példa, amit megosztott: „Egy barátom tanácsot kért tőlem, mit vegyen a lovakat kedvelő barátnőjének. Kiválasztottam azt az opciót, amely azt mondta neki a hangomon, hogy vegyen neki egy csokor répát. Milyen kreatív és vicces ötlet.”
Bár ezek a válaszok nem teljes mértékben az ő gondolatai, mégis elegendők – hiszen egy előre megírt mondat kiválasztása az agyi kurzorral sokkal gyorsabb, mint egy teljes mondat begépelése, ami akár percekig is eltarthat.
Smith egy lépéssel továbbmenne: szeretne egy személyre szabott nagy nyelvi modellt, amely a korábbi írásai alapján tanulna, és az ő véleményeit, stílusát tükrözné.
Kapcsolódó:
