A hétvégén elindultak a vámtarifa-tárgyalások az USA és Kína között. Kína ezt megelőzően drasztikus vámokat vetett ki az Indiában gyártott rovarölő szerekre, mutatva, hogy ő sem fél alkalmazni a gazdasági fegyvereket.  

Amikor április elején kitört a globális vámháború, Kína harcias retorikára váltott, és hasonlóan magas tarifákat vetett ki az amerikai árukra, mint azt tette vele az USA. Hangsúlyozva az egyenrangúságát, erős bírálatok közepette több tiszteletet követelt az amerikai kormányzattól. Kína szerint az álláspontjuk következetes:  

„Ha harcolni akarsz, harcolunk a végéig; ha beszélni akarsz, az ajtó nyitva áll.” 

A gazdasági fegyvereit Kína már 2018 óta fejlesztgette, kipróbálta, a hatásait lemérte. Mondhatni felkészült a harcra, és nemcsak vámokat, illetve egyéb megszorításokat akart bevetni, hanem szeretett volna valamiféle globális egységfrontot kialakítani az amerikai vámok ellenében.  

Tény, hogy ilyen együttműködést nem tudott létrehozni, hiszen a világ országai többségének Trump 90 napos haladékot adott, lehetőséget teremtve, hogy azok egyedi tárgyalásokon egyezségre jussanak.   

India a célkeresztben 

A kínai Kereskedelmi Minisztérium a dömpingárakra hivatkozva úgy döntött, hogy május 7-től 48,4 és 166,2 százalék közötti vámot vet ki az Indiából származó cipermetrin behozatalára. Ennek a rovarölő szernek India a legnagyobb exportőre. Az elmúlt években nőtt az India általa Kínába exportált cipermetrin mennyisége, amivel a kínai piacon való részesedésük a 2019-es 49-hez képest 71 százalékra emelkedett. Pedig ez idő alatt 42 százalékkal csökkentette az árait is.  

India az utóbbi időben szépen bővítette a gyártási kapacitásait, és megmosolyogtató, hogy Kína most szinte ugyanazokkal az érvekkel él, mint amelyeket vele szemben alkalmaznak az amerikaiak. A vám kivetését az is segítette, hogy az elmúlt öt évben India több dömpingellenes eljárást indított Kína ellen. Kína tehát így jelzi a világ számára, hogy válaszolni fog bizonyos országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataira, és megfelelő intézkedésekkel megvédi a hazai iparágak érdekeinek védelmét.  

India a renitens és a jövőbeni konkurens 

Persze emögött más is húzódik, Kína ugyanis egyértelműen számított más, főleg az ázsiai országok támogatására a vámháborúban. Ezért is nehezményezték azokat az indiai nyilatkozatokat, amelyek egy életre szóló lehetőségként tekintenek az amerikai vámokra. India úgy gondolja, hogy a globális kereskedelemben tapasztalható káosz lehetőséget kínál a „Make in India” terv fejlesztésének előmozdítására. Ezzel magyarázza Peking, hogy Újdelhi nemcsak nem vágott vissza az amerikai vámokra, hanem engedményeket is tett, mégpedig abban a reményben, hogy mielőbb kereskedelmi megállapodásra jut az Egyesült Államokkal. 

Emellett a kínaiaknak az sem esett jól – amit jelzésértékűnek vettek –, hogy India pont J. D. Vance-nak az országban tett látogatására időzítette a kínai acél megvámolását. Mindenesetre az indiai rovarölőre kivetett kínai vámot tekinthetjük jelzésnek azon országok felé, amelyek még mindig a partvonalon állnak, és hasonló gondolatokat vallanak, mint India:  

az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és kereskedelmi harc hátterében lévő, az amerikai vámokkal szembeni globális válaszlépések kulcsfontosságú pillanataiban Kína nem engedheti meg, hogy más országok az ő érdekeinek sérelmére alkudozzanak, és tárgyalási tétet képezzenek. Az ilyen magatartás Kína ellenszegülését vonja maga után.  

Egyelőre csak egy a biztos: a vámháború még nem dőlt el, ahogy azt sem tudjuk megjósolni, hogy melyik nagyhatalom fog rajta nagyobbat veszíteni.