A BYD kínai elektromosjármű-gyártó vállalat európai központját Hollandiából Magyarországra, Budapestre helyezi át, ami nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság dimenzióváltásához, és jelentős előrelépést jelent a technológiai és ipari fejlesztésben. 

A magyar kormány és a BYD vezetése közötti megállapodás értelmében az új központ 250 millió eurós (ezermilliárd forintos) beruházással jön létre, és körülbelül 2000 új munkahelyet teremt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint ehhez a kormány a tervek szerint húszmilliárd forint támogatást biztosítana. 

A megállapodásról a kínai sajtóban is beszámoltak, és Orbán Viktor sajtótájékoztatón elhangzott beszédéből kiemelték, hogy a világ a változások korában van, új technológiák, új fogyasztói igények és új gyártók jelennek meg. Kína vezető szerepet tölt be az elektromosjármű-technológia terén, és a Pekinggel folytatott stratégiai együttműködés segíti Magyarországot abban, hogy e technológia új korszakába lépjen. A miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt években Kína ismételten a legnagyobb külföldi befektetési forrássá vált Magyarországon.  

„A kínai befektetések a magyar gazdasági növekedés fontos, sőt nélkülözhetetlen motorjává váltak.” 

Vang Csuan-fu, a BYD alapítója és elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, a cég szerencsésnek mondhatja magát, hogy részt vehet Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődésében. A két fél közötti együttműködés tovább mélyült és fejlődött, lehetővé téve a világ számára, hogy tanúja legyen a kínai–magyar együttműködés korlátlan lehetőségeinek. Vang Vej-csung, a BYD központjának otthont adó 126 milliós Kuangtung tartomány kormányzója elmondta, hogy a régió a kínai–magyar kétoldalú kereskedelem mintegy 10 százalékát adja. Hozzátette: a kuangtungi vállalkozások jelentős beruházásokat hajtottak végre Magyarországon, mintegy 10 ezer embernek biztosítva megélhetést. Szijjártó Péter is minőségi ugrásnak nevezte a BYD európai központjának és fejlesztőközpontjának Budapestre hozatalát, ami nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság dimenzióváltásához.  

Mivel a munkahelyek 90 százalékát mérnöki végzettségűek fogják betöltetni, a bejelentett projekt jelentős előrelépést jelent Magyarország technológiai és ipari fejlesztésében. 

Beszámolt arról is, hogy a vállalattal aláírt stratégiai megállapodás értelmében magyar PhD-képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat és kutatókat, illetve duális szakképzésben részt vevő magyar diákokat és hallgatókat fognak alkalmazni a budapesti fejlesztési központban.  

„Az itt megalkotott szabadalmak legalább felét Magyarországon fogják bejegyezni, valamint elkötelezték magukat amellett, hogy minél több magyarországi vállalkozással dolgoznak majd együtt beszállítóként” – mondta a külügyminiszter. 

Ez tulajdonképp ellentmond annak a vádnak, amely szerint a magyar gazdaságba a külföldi beruházók csak összeszerelő üzemeket hoznak. Orbán Viktor is hangsúlyozta ezt a célt a sajtótájékoztatón: a külföldi befektetők ne csak gyártási, hanem fejlesztési kapacitást is hozzanak. „Ennek viszont megvan a sorrendje, először jön a termelés, majd a fejlesztés, és ez után a kutatás.” 

A Portfolio kiemeli, hogy az új beruházás az értékét tekintve kisebb a BYD szegedi gyáránál bejelentett 2000 milliárd vagy a CATL 2900 milliárd forintjától, de ez az újabb 100 milliárd forintnyi kínai beruházás is előkelő helyen szerepel a rangsorban. A lassan elinduló szegedi mellett a BYD korábban már működtetett egy elektromosbusz-gyárat Komáromban. A vállalat az utóbbi időszakban sikert sikerre halmoz. Az idei első negyedévben a BYD 170,36 milliárd jüan (23 milliárd euró) árbevételt ért el, ami 36 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Nettó nyeresége minden évben megduplázódott, elérve a 9,15 milliárd jüant (1 milliárd euró). Március végéig több mint egymillió járművet adtak el, ami közel 60 százalékkal több, mint az elmúlt év első negyedében. Az exportjuk pedig több mint a duplájára nőtt.  

A Reuters és más nemzetközi hírügynökségek kiemelték, hogy a döntés összhangban áll Magyarország „keleti nyitás” politikájával, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok erősítése Kínával. Orbán Viktor erről azt mondta,  

a kormány célja, hogy Magyarország a keleti és nyugati országok közötti befektetések, tőke, technológia és kereskedelem „találkozóhelyévé” váljon.  

Hazánk a globális gazdaságban az összekapcsoltság stratégiáját alkalmazza, illetve „mély és gyakorlatias” kapcsolatokat épített ki a világ összes politikai hatalmi központjával. Hozzátette: ha Magyarország el akarja érni a gazdasági céljait, stratégiai szinten kell ápolnia és tovább erősítenie a Kínával fennálló viszonyát. 

A döntés azonban nem mentes a politikai és gazdasági vitáktól. Korábbi hírek szerint Kína arra kérte az autógyártóit, köztük a BYD-t, hogy mérlegeljék a befektetéseiket az EU-ban, különösen azokban az országokban, amelyek támogatták a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat. Mivel Magyarország nem tartozott ezek közé, ez valószínűleg hozzájárult a döntéshez.  

Érdekesség, hogy az Euractiv, illetve a hongkongi South China Morning Post épp a bejelentés napján számolt be Magyar Levente külgazdasági miniszterhelyettesnek egy kérdésre adott válaszáról, miszerint Magyarország nem enged az amerikai nyomásnak, hogy „elszakadjon” Kínától, és ez „vörös vonal” a magyar–amerikai kapcsolatokban. 

Magyarország profitál a Kínával fennálló rendkívül szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokból. Erről nem vagyunk hajlandók lemondani.” 

Ezt a választ a kínai kommentelők nagyra értékelték. 

Mi érkezik Budapestre? 

A BYD hollandiai központja, a BYD Europe 1998-ban alakult Rotterdamban, és 2015 szeptemberében költözött át a szintén holland Schiedamba. A központ fő tevékenységei közé tartozott az új energiaforrásokkal működő termékek, például elektromos járművek (személyautók, buszok, teherautók és targoncák), újratölthető akkumulátorok, napelemek, energiatároló rendszerek és vasúti közlekedési megoldások fejlesztése, forgalmazása. A központ emellett értékesítési és szervizszolgáltatásokat nyújt az európai ügyfelek számára, a BYD elektromos buszainak értékesítése és szervizelése számos európai országban, például az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Olaszországban megtalálható. Ezek a buszok már több mint 20 országban és több mint 100 európai városban közlekednek. A hollandiai központ tevékenységei Magyarországon tovább bővülnek, mivel az új központ nemcsak az értékesítési és szervizszolgáltatásokat, hanem a kutatás-fejlesztést, a helyi piacra szabott modellek fejlesztését, a járművek tanúsítását, tesztelését, valamint a lokalizált járműtervezést és funkciófejlesztést is magában foglalja. Ezáltal a magyar központ kulcsszerepet játszhat a BYD európai stratégiájában.  

A megállapodás értelmében a cég több ezer magas hozzáadott értékű munkahely mellett legalább három magyar egyetemmel együttműködve oktatási és továbbképzési lehetőségeket biztosít, valamint helyi beszállítókkal és vállalatokkal együttműködve elősegíti az új energiahordozó-ipari lánc korszerűsítését. 

Kapcsolódó: