Az Európai Unióban nemcsak az USA és Kína közötti vámháború, hanem az utóbbi növekvő kereskedelmi többlete is újabb aggodalmakat kelt azzal kapcsolatban, hogy a 27 tagország könnyen válhat az olcsó áruk dömpingterületévé.  

A Bloomberg összeállításában rámutatott, hogy az idei év első négy hónapjában Kína EU-val szembeni többlete elérte a rekordot jelentő 90 milliárd dollárt. Emiatt az európai tisztviselőknek fokozniuk kell az éberséget, hogy elhárítsák azon kínai áruk áradatát, amelyek viszont egyre nagyobb akadályokkal szembesülnek az Egyesült Államokba való bejutás során. A kínai termékek nagy részét eddig Latin-Amerikán és Délkelet-Ázsián keresztül irányították át. Mivel a világjárvány óta az Európába áramló kínai export mennyisége riasztó mértékeket öltött, ha az amerikai vámok magasak maradnak, akkor az EU a beáramlás felgyorsulására számíthat. Valójában ez több mint puszta félelem – az év első négy hónapjára vonatkozó kereskedelmi adatok arra utalnak, hogy ez a folyamat már elindult. 

Kína kereskedelmi többlete az EU-val szemben áprilisban rekordot döntött 

Nőtt az Európába irányuló áruexport, miközben Kína EU-ból érkező importja csökken. 

Forrás: Kínai Vámhivatal 

A Bloomberg megszólaltatta Maxime Darmet-t, az Allianz Trade vezető közgazdászát, aki szerint mivel Kína magas szinten szeretné tartani a globális piaci részesedését, ezért megpróbálja növelni azt az amerikai helyett más, többek között az európai piacokon.  

„Ezért az európai és az Amerikán kívüli piacokon a kínai szállítmányok növekedése várható.” 

He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes Genfben ideiglenes megállapodást kötött amerikai kollégáival a vámok csökkentéséről. A piacok üdvözölték a 90 napos „fegyverszünetet”, bár a közgazdászok szerint még mindig komoly akadályok magasodnak a világ két legnagyobb gazdasága között. Annak ellenére, hogy Kína és az Egyesült Államok is csökkentette a vámokat, Washington tarifái a legtöbb kínai árura továbbra is 30 százalékponttal magasabbak, mint januárban. Genf után He Lifeng csütörtökön francia tisztviselőkkel találkozott Párizsban, hogy igyekezzenek némileg helyreállítani Európa és Kína törékeny kapcsolatát is.   

„Kína és Franciaország ellenzi az unilateralizmust és a protekcionizmust, támogatja a multilaterális kereskedelmi rendszert és a globális gazdaság stabilitásának növelését” – mondta a kínai miniszterelnök-helyettes a francia fővárosban. Eric Lombard francia pénzügyminiszter a találkozó után kijelentette, hogy Franciaország és Kína között jól ismert és régóta fennálló nézeteltérések vannak, leginkább a növekvő kereskedelmi és beruházási egyensúlyhiányok miatt. „Franciaország, az EU és Kína felelőssége, hogy párbeszéd útján és tisztelettel rendezzék a gazdasági és kereskedelmi nézeteltéréseiket” – mondta Lombard, utalva arra, hogy a találkozó során nem született megállapodás a kínai antidömping-vizsgálat miatt Párizs konyakexportját érintő vitában. Mindenesetre a felek nyitottak maradtak a további tárgyalásokra. 

Protekcionista fordulat 

A globális kereskedelem változó áramlatai próbára teszik Európa stratégiáját, amely a gyorsan változó környezetben igyekszik óvatosan lépkedni, miközben új szabályokat próbál kialakítani, amelyek viszont ellentétben állnak az EU egyik alapvető elvével, a gazdasági nyitottsággal. Kína Donald Trump agresszív politikájára viszontvámokkal válaszolt, amelyek kezdetben olyan szintre emelkedtek, hogy elvágták a két ország közötti kereskedelmet. Az EU ehelyett célzott intézkedéseket készített elő Amerikával szemben, amelyeket csak akkor vetnének be, ha a Washingtonnal folytatott tárgyalások kudarcot vallanak. 

Az Európa helyzetét az árfolyammozgások is súlyosbították: a jüan ugyanis a múlt hónapban több mint egy évtizedes mélypontra zuhant az euróval szemben, így a kínai export olcsóbb és vonzóbb lett az európai vásárlók számára. Aggodalomra ad okot a Kínával való kereskedelmi egyensúlyhiány növekedése is, amely az európai versenyképesség jelentős csökkenését tükrözheti, mivel a kínai vállalatok gyorsan feljebb lépnek az értékláncokban, ezáltal kihívást jelentenek a piacvezetőknek mind belföldön, mind külföldön. „A protekcionizmus korában nem lehet nyílt kereskedelmet folytatni – egyszerűen lehetetlen, mert csak tönkreteszi az iparágat – mondta Alicia García Herrero, a Natixis SA ázsiai csendes-óceáni térségért felelős vezető közgazdásza. – A termékek piacát korlátozni kell, és itt nemcsak az elektromos járművekről van szó, hanem bármiről, amiben az EU úgy gondolja, hogy versenyezni akar, és ez lehet akár egy születőben lévő iparág is.” 

Kína bővülő exportja és gyenge importja hajtja a növekvő többletet 

Forrás: Kínai Vámhivatal 

Párizs és Peking között már egy ideje folyik a vita az EU kínai elektromos járművekre és szeszes italokra kivetett vámok miatt, amelyek a kínai viszontvámok következtében milliós károkat okoznak a francia konyakgyártóknak. A pénteken Pekingben közzétett adatok szerint az EU-ba irányuló kínai export idén eddig a második legmagasabb a 2022-es, a világjárvány okozta áruexport-növekedési csúcs óta. 

EU-s monitoring 

Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi vezetője a múlt héten azt nyilatkozta, hogy „figyelemmel kísérjük a kereskedelem átirányításának lehetséges kockázatait”, és ennek az eredményei május közepére várták. A téma a csütörtöki brüsszeli uniós kereskedelmi miniszteri találkozón is felmerült. Valdis Dombrovskis , az EU gazdasági biztosa a Bloomberg Televíziónak azt nyilatkozta, „fontos, hogy Kína némi önmérsékletet tanúsítson a kereskedelem átirányításával kapcsolatban”. Ez azért fontos – mondta –, mert ha ezek az árucikkek elárasztanak más piacokat, az azt jelentené, hogy az EU-ban is „meg kellene védenünk a piacunkat, a vállalatainkat, a munkahelyeinket, és ez további gazdasági széttöredezettséghez, valamint a piacok további bezárásához vezetne világszerte”. Eközben a kínai vásárlások folyamatosan csökkentek, mivel a belföldi kereslet lassul, a versenyképes hazai vállalatok pedig kiszorítják az európai beszállítókat a piacról. 

Az EU-t korábban is aggasztotta a Kínából származó import gyors növekedése, különösen mivel ezeknek a termékeknek az ára a hazai defláció miatt csökkent. 

Kína rekordtöbblet felé halad Németországgal szemben 

Több mint háromszorosára nőtt a többlet, mivel a kínai export nőtt, az import pedig csökkent. 

Forrás: Kínai Vámhivatal 

Már Trump Fehér Házba való visszatérése előtt is átalakulóban volt az Európa és Kína közötti kereskedelmi kapcsolat. Ez jól látszik a német–kínai reláció gyors változásában is, ahol Kína 2020-as, több mint 18 milliárd dolláros hiánya tavaly 12 milliárdos többletre váltott. 

Ha az első négy hónap tendenciája az év hátralévő részében is folytatódik, akkor a Kínával szembeni német kereskedelmi hiány meghaladhatja a 25 milliárd dollárt. 

A változás egyik fő mozgatórugója az autópiac, ugyanis az elektromos és a hagyományos gépkocsik kínai exportja gyorsan növekszik, míg az európai szállítmányok és értékesítések Kínában egyre inkább csökkennek. 

Gyorsan mérséklődik az európai autókereskedelmi többlet 

Kína exportja majdnem 17-szerese a 2019-esnek. 

Forrás: Kínai Vámhivatal / Megjegyzés: a 8703 HS-kód alatti kereskedelmet mutatja – elsősorban személyszállításra szolgáló gépjárművek. 

Bár az elektromos gépkocsik exportja stagnált, miután Brüsszel tavaly vámokat vetett ki rájuk, a kínai autógyártók minden eddiginél több járművet adnak el a régióban a hibrid és a belső égésű motorral hajtott modellek szállításának csökkentésével. Az Allianz Trade vezető közgazdásza, Darmet szerint a helyzet arra fogja ösztönözni az európai politikai döntéshozókat, hogy aktívabb intézkedéseket hozzanak a hazai ipar támogatására, és vámjellegű, valamint nem vámjellegű akadályokat vezessenek be. Eleinte úgy tűnt, hogy patthelyzet alakul Kína és az Egyesült Államok között, de valójában ennek következményei lesznek a világ többi részére, és különösen Európára nézve, mert arra fogja kényszeríteni a nagyobb országokat, hogy egyre protekcionistábbak legyenek. 

(Forrás: Bloomberg) 

Kapcsolódó: