Lengyelországban május 18-án döntenek arról, ki legyen Andrzej Duda elnök utódja. Amennyiben egyik jelölt sem ér el 50 százalék feletti eredményt az első fordulóban – és a sok induló miatt jelenleg az a legvalószínűbb, hogy így lesz –, úgy június 1-jén jöhet a második forduló az elsőben a két legtöbb szavazatot elnyert induló között. A választáson eredetileg tizenhét jelölt indult volna, azonban a nemzeti választási bizottság több aspiránst is kizárt csalás gyanúja miatt, így a végleges mezőny létszáma tizenháromra csökkent. Közülük három nagy esélyes van: a jelenlegi kormánypárt, a Polgári Platform (Platforma Obywatelska, azaz PO) színeiben induló Rafał Trzaskowski, a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, vagyis PiS) által támogatott konzervatív beállítottságú Karol Nawrocki, és a szélsőséges Konföderáció (Konfederacja) politikusa, Sławomir Mentzen. Cikkünkben őket mutatjuk be. 

Mit tud a lengyel elnök? 

Mielőtt azonban rátérnénk a jelöltek ismertetésére, vessünk egy pillantást arra, hogy pontosan mi is a tét: milyen jogkörökkel rendelkezik Lengyelországban az elnök? A lengyel államfői pozíció igen erős, hiszen legitimitása a közvetlen választási miatt a polgároktól származik. 

Egyrészt az elnök az ország legfőbb diplomáciai entitása, a nemzetközi kapcsolatokban ő Lengyelország első számú képviselője. Ilyen minőségében: 

• ő erősítheti meg vagy mondhatja fel a nemzetközi szerződéseket, 

• kinevezi és visszahívja a Lengyel Köztársaság diplomatáit, 

• fogadja vagy felfüggeszti az országba akkreditált diplomaták megbízólevelét, 

• a kormánnyal közösen határozza meg a külpolitika irányvonalát. 

Másik fontos jogköre a fegyveres erőkről való rendelkezés mint a hadsereg főparancsnoka. Ebből adódóan: 

• az ő felelőssége a miniszterelnök javaslatára beterjesztett nemzetbiztonsági stratégia jóváhagyása, 

• felelős a nemzetbiztonsági és védelmi képességekhez kapcsolódó programok, irányelvek és döntések elfogadásáért és végrehajtásáért, 

• a minisztertanács vagy a miniszterelnök kérése alapján dönt a fegyveres erők külföldön történő telepítéséről vagy bevetéséről. 

A lengyel elnök az alkotmány és a jogállamiság őrzője, ebből adódik az egyik legfontosabb joga, a vétójog. 

Minden, a szejm által elfogadott törvény csak akkor léphet hatályba, ha az elnök aláírja. Amennyiben kétségei vannak az adott jogszabályt illetően megtagadhatja a ratifikációt, vagy alkotmányossági aggályok esetén az alkotmánybíróságra küldheti felülvizsgálatra a tervezetet.

A vétót kizárólag a lengyel parlament háromötödös többségével lehet felülírni, ami a 460 fős szejmből 276 képviselőt jelent. Így kijelenthető, hogy ez a jogkör rendkívül erős fegyver az államfő kezében. Továbbá joga van felkérni az Alkotmánybíróságot bármely elfogadott törvény vagy nemzetközi szerződés felülvizsgálatára. A felsoroltak a legfontosabb jogkörök, amelyeket a lengyel elnök gyakorolhat, de számos további fontos vagy jelképes joga van, így a miniszterelnök kinevezése, a kegyelmi jogkör vagy az állampolgársági kérdésekben való döntés.

Rafał Trzaskowski – a progresszív varsói polgármester 

A felmérések szerint jelenleg Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere a legnagyobb esélyes. Trzaskowski Donald Tusk kormányfő pártja színeiben indul és a választásokkal foglalkozó e-Wybory május 10. és 16. közötti mérései szerint körülbelül 33 százalékos támogatottsággal büszkélkedhet. 

Az 53 éves varsói polgármester 2020-as kampányához hasonlóan most is leginkább a városi és az europárti szavazók körében, illetve az ország nyugati területein népszerű. Egyes szakértők szerint viszont most hiányozhat a mozgósító erő hívei körében, hiszen az általuk támogatott párt van kormányon, így sokan nyugodt érdektelenséggel állhatnak a vasárnapi szavazáshoz. Emellett Trzaskowski ellen szól, hogy Tuskék sok ígéretüket képtelenek voltak megvalósítani, mivel a legfelsőbb bíróság tömve van a korábbi rendszerhez hű és a PiS irányvonalát képviselő bírákkal.  

Donald Trump visszatérése és az általa okozott bizonytalanság viszont erősítheti a PO jelöltjének esélyeit. Ő ugyanis az Európai Unióra és az Egyesült Államokra egyaránt a Lengyelország biztonságának kulcsaként tekint, mivel azonban Washington egyre inkább feladja a világ csendőre szerepét, a lengyelek nyugodtabbak lehetnek, ha olyan elnökük van, aki képes hatékonyan együttműködni a kormánnyal a biztonságpolitika területén is. 

Amennyiben Trzaskowski valóban megnyeri a választást, úgy a kormány szövetségest üdvözölhet az elnöki székben, hiszen  

Dudával ellentétben Trazskowski támogatni fogja a kormányt, hogy megvalósíthassa programját, amelynek fő célkitűzése, hogy „helyreállítsa az állam demokratikus működését”, ami a kormánypárt szerint a PiS regnálása idején erodálódott. 

Hosszú távon a PO politikusának győzelme szintén a párt megerősödését hozhatja. Ha a jövőben ismét a PiS vagy egyéb konzervatív, esetleg a PO-tól jobbra álló kormány jut hatalomra, úgy Trzaskowski arra használhatja az elnöki vétót, hogy feltartóztassa annak érvényesülését – úgy, ahogyan Tusk hatalomra jutása óta azt Duda is tette.

Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere (jobbról) és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a PO elnöke (MTI/Paweł Supernak) 

Karol Nawrocki – Duda konzervatív irányvonalának őre lehet 

A jelenlegi második legesélyesebb győztes a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének 42 éves igazgatója, a függetlenként induló Karol Nawrocki, aki mögé aztán hivatalosan is beállt a PiS. Az e-Wybory 26,1 százalék körülire teszi a támogatottságát, és leginkább az idősebb, illetve a kisvárosi konzervatív körökben népszerű. Habár a PiS támogatottsága a Politico mérései szerint 30 százalék körüli, a szakértők úgy vélik, Nawrocki nem fogja tudni a szavazói arányát efölé tornázni, mivel nincs meg az ehhez szükséges társadalmi bázisa és beágyazottsága. A legvalószínűbb forgatókönyv tehát az, hogy a második körben Trzaskowskival szemben alulmarad. Ha viszont ő lesz az elnök, folytathatja a Duda-féle konzervatív irányvonalat. 

Nawrocki még márciusban úgy fogalmazott, hogy a vasárnapi elnökválasztás egy „népszavazás lesz a Tusk-kormányról”. Beszédei és ígéretei fő üzenete, hogy Lengyelországot a „normalitás”, a biztonság, a fejlődés és a jólét államává szeretné tenni, ám ezek az értékek szerinte sérülnek a jelenlegi kormány hibái miatt. „Azok oldalán állok, akik a magas árak, valamint a zsugorodó ambíciók és célok országában élnek, azok nevében lépek fel, akiknek nincs lehetőségük tisztességes tárgyalásokhoz és azokéban, akik egy olyan demokráciában élnek, amelyben morognak azokkal szemben, akik másként gondolkodnak.

Ha Trzaswkoskira szavaznak, Tuskra szavaznak, ha Nawrockira szavaznak, Tusk ellen szavaznak” 

– mondta. 

Nawrocki ígéretet tett az áfa 1 százalékos csökkentésére – 22 százalékra –, az örökösödési adó megszüntetésére és a személyi jövedelemadó eltörlésére a két-, illetve háromgyermekes családok esetében. Csökkentené emellett az energiaárakat is, hiszen ezek nagyban felelősek az inflációért. Nawrocki szerint el kell elutasítani az EU klímapolitikáját, a Green Dealt, a zöldadókat és az elektromosautó-projekteket. Programjában  

kritikusan beszél az EU mezőgazdasági költségvetéséről és a Mercosur-megállapodásról is, mondván, hogy azok – az ukrán gabonadömping mellett – károsítják a lengyel mezőgazdaságot és a gazdákat.

Elítéli továbbá a gendermozgalmat és annak narratíváit is.  

Nawrocki a Nemzeti Emlékezet Intézete élén a náci és kommunista bűnök feltárásával foglalkozott. Így nem meglepő, hogy ígéretet tett a PiS-kormány idején kezdeményezett ötlet felélesztésére, miszerint Németországnak több mint 1,3 milliárd dollárnyi jóvátételt kellene fizetnie a lengyeleknek mint második világháborús kártérítés.  

Karol Nawrocki egy kampányeseményen Wałbrzych városában (X/Karol Nawrocki) 

Sławomir Mentzen – a mezőny fekete lova 

A harmadik, reális esélyekkel induló, de egyre inkább lemaradó – jelenleg 12 százalékon álló – jelölt Sławomir Mentzen, aki meglehetősen szélsőjobboldali nézeteket vall. Ő egyébként a legfiatalabb induló (38 éves), és a jobboldali, gazdasági tekintetben ultraliberális Konföderáció párt jelöltje. Mielőtt szélesebb körben ismertté vált volna, 2019-ben azt mondta, „nem szeretnénk zsidókat, homoszexuálisokat, abortuszt, adókat és az Európai Uniót sem”. Később ezt a kijelentését úgy kommentálta, hogy azok nem az ő nézeteit, hanem azon csoportokét tükrözik, akik a kutatások szerint felemelkedésének alapjai lehetnek. Követői között nagy számban találhatók fiatalok: egy áprilisi felmérés szerint a 18–24 éves korosztály 34,3 százaléka szimpatizál vele, ami valószínűleg aktív social media jelenlétének köszönhető. 

Valóban, a Konföderáció hajlamos a szélsőségekre: egyik parlamenti képviselőjük, Grzegorz Braun például 2023-ban egyszerűen fogott egy poroltót, és azzal oltotta el a hanuka alkalmából a lengyel parlament halljában felállított menórát. A párt ugyanakkor az utóbbi időben igyekszik a centrum felé gravitálni, és Mentzent is ennek megfelelően inkább próbálják egy jólszituált, józan gondolkodású elnökjelöltként, mint az establishment elleni harcosként felépíteni. A Konföderáció egyébként a 2019-es parlamenti választásokon tört be a lengyel politikába, a szavazatok 6,8 százalékát megszerezve. A következő évben Krzysztof Bosak ugyanilyen aránnyal negyedik lett az elnökválasztáson, majd a párt 7,2 százalékra növelte támogatottságát a 2023-as parlamenti választásokon. Habár támogatottságuk visszafogott növekedése miatt akkor csalódottak voltak, a tavalyi EU-s parlamenti választásokon már 12,1 százalékot értek el.

Mentzen népszerűsége márciusban tetőzött, 18 százalék körül, az azóta mutatott visszaesés pedig igazolni látszik azokat a véleményeket, miszerint ez még túl korai volt, illetve, hogy az ő szempontjából Nawrocki veszélyt jelenthet a kevésbé szélsőséges jobboldali billegők bevonzására.

A Konföderáció jelöltje szerint a szociális kiadásokat csökkenteni kell, ugyanakkor az adók egyszerűsítését, visszavágását és eltörlését is ígéri. Politikai nézeteit a liberális politika és a kulturális elitekkel szembeni kriticizmus jellemzi, amelyek mellett a migrációs politikával és az EU szerinte „kontraproduktív és irreális” Green Dealjével sem ért egyet.  

Pártjának politikai palettán elfoglalt helye miatt – a jobboldaliak mellett – Mentzen azok számára lehet vonzó választás, akik csalódtak mind a PiS, mind a PO politikájában és inkább választanának egy harmadik opciót. Rajtuk kívül a szabadpiacot pártolók (programja szerint például a kriptovaluta európai központjává tenné Lengyelországot), a vállalkozók, illetve a woke-ideológia és a cancel culture politikájával szemben kritikus polgárok között találjuk meg a potenciális szavazóit. 

Ami viszont rossz hír számára, hogy az említett Braunéhoz hasonló esetek és a párt korábbi éles retorikája miatt indulása jobban mozgósíthatja a baloldali szavazókat, éppen úgy, mint a társadalmi kisebbségi csoportok tagjait. Az abortusszal kapcsolatosan határozottan elutasító álláspontot képvisel, így a női és a liberális választópolgárok körében szintén kevés támogatót találhat. Ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy Mentzen népszerűsége körülbelül fedi a Konföderációét, így az sem biztos, hogy tovább lehet növelni azt.

Sławomir Mentzen Varsóban kampányol (X/Sławomir Mentzen)

A bevándorlás és a háború kérdésén áll vagy bukik minden? 

Egyes kérdésekben a három éllovas hasonló nézeteket vall. Programjaikban hasonló álláspont figyelhető meg a lengyel mezőgazdaság védelmét és az ország védelmi kiadásainak GDP-arányos 5 százalékra emelését illetően (Lengyelország jelenleg körülbelül a GDP 4,1 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ezzel vezet a NATO-tagállamok között).  

És így van ez az ukrajnai háborút illetően is. A lengyelek egyre inkább terhesnek érzik Ukrajna és az ukrán – illetve belarusz – menekültek támogatását, valamint a háború miatt a határokra, az államháztartásra és a nemzetbiztonságra nehezedő nyomást, emellett az oroszellenesség is a társadalmon és a pártokon átívelő konszenzus része.   

Rafal Trzaskowski egy januári kampányeseményen jelezte, hogy az ukrán menekülteknek nyújtott segélyre megválasztása esetén csak azok lesznek jogosultak, akik Lengyelországban dolgoznak és adóznak. Ezzel az ígérettel a varsói polgármester a jobboldali billegők behúzására is játszhat. Ebben jócskán megtámogathatja a Tusk-kormány korábbi döntése, amelynek értelmében március 27-től ideiglenesen felfüggesztették a menekültstátusz kérelmezéséhez való jogot a lengyel–belarusz határon átlépők számára.

A jelöltek elsősorban a jobboldali szavazókért, „a háború és a bevándorlás témakörében versengenek, és abban, hogy ki a legmilitaristább, és ki hajlandó többet költeni a hadseregre. Ezekben a kérdésekben Tusk [és így a PO, valamint Trzaskowski is – a szerző] annyira jobbra tolódott, hogy nem sok hely maradt a vele való versengésre”

– vélekedik Gavin Rae, a varsói Koźmiński Egyetem szociológusa. 

Trzaskowski és Nawrocki párbaját Mentzen valószínűleg csak kívülről figyelheti 

A jelenlegi mérések és a politikai realitások alapján tehát a második körben Trzaskowski és Nawrocki csaphatnak majd össze. Előbbi a kormánypárt támogatását élvezve, azzal az ígérettel, hogy megválasztása esetén hatékonyabban érvényesülhet majd a Tusk-kormány politikája, amire leginkább a biztonsági és gazdasági kérdésekben van szükség a turbulens geopolitikai és világgazdasági körülmények közepette.  

Nawrocki eközben a PiS örökségének letéteményese lehet, amennyiben megválasztják, de a PO-tól igencsak eltérő politikai nézetei miatt személye bizonytalanságot jelenthet a szavazók számára: ha vétóival akadályozni fogja a kormány munkáját, azzal veszélybe sodorhatja az állam hatékony működését, amikor arra a legnagyobb szükség lenne.  

Mentzen, habár népszerűsége gyors előretörést mutatott, valószínűleg oldalvonalon kívülre szorul, így a Konföderációnak ismét várnia kell és tovább dolgoznia azért, hogy megerősítse – vagy egyáltalán megtartsa – pozícióit a következő megmérettetésig.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Adam Warzawa