A román és a lengyel elnökválasztás mellett kevésbé volt fókuszban a szintén előző vasárnap tartott portugál parlamenti választás, ami az előbb említettekhez hasonlóan érdekes eredményeket hozott. Annyit tudni kell a portugál politikai rendszerről, hogy hagyományosan két erős párt/pártszövetség határozza meg a politikai diskurzust: a jobbközép pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD), illetve a Szocialista Párt (PS). Ez a felosztás immár végérvényesen megdőlt a mostani parlamenti választáson az új jobboldali Chega (CH) előretörésével. 

Ami a végleges részvételi adatot illeti, 64,38 százalékos volt, ami kifejezetten magasnak számít. A portugál adatszolgáltatás a választás napján két alkalommal közöl napközbeni részleteket, 12, illetve 17 órakor, ezt követően pedig a végleges részvételi adatokról számol be.  

Ha a végleges részvételi adatokat nézzük, az minden összevetett választásnál magasabb részvétel volt 18-án: a 64,38 százalékos részvétel, a 2022-es parlamenti választás 51,46 százalékához képest 12,92, a tavalyi parlamenti választás 59,9 százalékához képest 4,48, a 2024-es EP-választás 36,63 százalékához képest 27,75 százalékponttal volt magasabb. 

Portugáliában 2022 óta harmadik alkalommal tartottak parlamenti választást: a legutóbbit megnyerő, az AD-ben szereplő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, az ország miniszterelnöke Luís Montenegro a botránya miatt bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen a parlamentben, amit elveszített. 

A vasárnapi voksolás az előzetes mérések szerint alakult, és ismételten a jobbközép szerezte a legtöbb mandátumot, sőt a botrány ellenére az addigi 80-ról 89-re növelte a az elfoglalható székeki számát a 230 fős törvényhozásban – azonban az abszolút többségtől ezúttal is elmaradt, még úgy is, hogy ha szövetségesükkel, a jobboldali-liberális Iniciativa Liberal (IL) párttal együtt nézzük a számokat. Az AD a szavazatok 32,1 százalékát szerezte meg (1,9 millió voks) a tavalyi 28,83 százalék után (3,27 százalékpontos erősödés), míg az IL 5,53 százalékot szerzett (6 mandátum és 330 ezer szavazattal) a tavalyi 4,94-et követően (320 ezer szavazat, 0,59 százalékpontos erősödés). 

Ezzel szemben a PS és a Chega szereplése meglepetést okozott: ugyan a szocialisták megőrizték a második helyüket a voksok 23,38 százalékának megszerzésével (1,4 millió szavazat), de az egy évvel ezelőtti eredményükhöz képest visszaestek, és mandátumszámban a Chega beérte őket. A PS 58 képviselői helyet szerzett, így a 2024-es 78 mandátumhoz képest 20-at veszítettek, ami látszik a szavazatarányokon is: tavaly 27,98 százalékot szereztek, amihez képest a mostani eredmény 4,6 százalékponttal gyengébb.

A Patrióták Európáért frakcióban (PfE) két képviselővel jelenlévő Chega volt a választás egyértelmű győztese annak ellenére, hogy a párt vezetőjét, André Venturát az elmúlt két hétben többször kórházba kellett szállítani.

A Chega a szavazatok 22,56 százalékát szerezte meg (1,3 millió voks), a PS-hez hasonlóan 58 képviselői helyet szerezve, ezzel a korábbi 50-es mandátumszámát 8-cal, a szavazatarányát 4,5 százalékponttal növelte meg. 

A PS és a Chega között jól láthatóan egyre szűkül az olló: az előbbi csupán 52 ezer vokssal szerzett többet, és a területi adatokból az is tisztán kirajzolódik, hogy az utóbbi elsősorban a déli megyékben volt népszerű, ami azt jelenti, hogy sikerült becsatornáznia a szocialisták főként a déli területeken koncentrálódó alacsony iskolázottságú és jövedelmű szavazóit. 

A legnagyobbat kétségkívül a szocialisták bukták: a szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál még nagyon úgy tűnt, hogy a Chega ér oda a második helyre, de végül az ország középső részéről beérkező nagyvárosi voksok megfordították az irányt. Ugyanakkor a választás legnagyobb tanulsága, hogy megszűnt a kétpárti dominancia Portugáliában, és a Chegával már komolyan számolni kell. A párt történelmi eredménye abból a szempontból talán még kiemelkedőbb, hogy a 2019-ben létrehozott politikai erő eleinte egy képviselővel volt jelen a törvényhozásban, majd Ventura révén 5 év alatt 20 százalék felletti támogatottságúvá vált. 

Kiemelendő, hogy a portugál rendszer nem rögzít törvényben bejutási küszöböt, mint nálunk az 5 százalék, ugyanis az itt alkalmazott zárt területi listás rendszerben csupán az a kitétel, hogy a 18 választókerület egyikében 5 százalékot kell felmutatni. Így fordulhat elő, hogy mandátumot szerezhetnek az országosan 1-2 százalékos támogatottságú pártok is. 

Érdemes azonban megjegyezni azt is, hogy ezzel a portugál problémák nem oldódtak meg: a németországi AfD-hez hasonlóan a Chega körül is egy van egy „politikai tűzfal”, azaz sem az AD, sem a PS nem hajlandó összefogni velük. A portugál rendszer érdekessége azonban, hogy nincs is feltétlenül szükség parlamenti többségre a kormányzáshoz.

A szomszédos Spanyolországhoz hasonlóan ugyanis a kormányzás kisebbségben is lehetséges, amennyiben többen szavaznak a kormány mellett, mint ellene. A tavalyi választáson is hasonló aránnyal győzött az AD, és kisebbségi kabinetet alakított a PS külső támogatásával, igaz, ezért cserébe kénytelenek voltak számos fronton (pl. költségvetés) engedményeket tenni a PS-nek. Az már más kérdés, hogy a kisebbségi kormányzás bevett politikai kultúrája eredményezi azt is, hogy Portugáliában (és Spanyolországban) relatíve gyakori a kormányok ciklus közbeni bukása. A mostani előre hozott választás is részben erre vezethető vissza, ugyanis egy parlamenti többséget maga mögött tudó politikai erő esetében nagyobb az esélye annak, hogy túlél egy bizalmi szavazást. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons