A lengyel elnökválasztás első fordulóját, a várakozásoknak megfelelően, ám a vártnál szorosabb eredménnyel Rafał Trzaskowski, a Polgári Platform (PO) jelöltje nyerte meg. A jobbközép kormánypárt embere a voksok 31,36 százalékát húzta be a hivatalos eredmények szerint – ez több mint 6,1 millió szavazót jelent. A második helyen Karol Nawrocki, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott elnökjelölt végzett 29,54 százalékkal – körülbelül 5,7 millió szavazattal –, így ő nézhet majd szembe Trzaskowskival a második fordulóban, június 1-jén.  

A radikális jobboldal legesélyesebb indulója, a Konföderációt képviselő Sławomir Mentzen 14,81 százalékot szerzett, ami körülbelül 2,9 millió voks. Egymilliónál többen szavaztak még a Mentzennél is szélsőségesebb Grzegorz Braunra, aki a választópolgárok 6,34 százalékának nyerte el a szimpátiáját. A teljes részvétel 67,31 százalék volt, ami a korábbi elnökválasztásokhoz képest átlagos, a legutóbbi, 2023-as parlamenti választások 74 százalékától viszont jócskán elmarad. 

A 2025-ös lengyel elnökválasztás első fordulójának hivatalos eredménye Forrás: Polskie Radio

Trzaskowski nem meglepő módon, Varsóban gyűjtötte be a legtöbb voksot, ahol az urnához fáradó választópolgárok 42,27 százaléka támogatta. A vajdaságok szintjén a két legnyugatibb közigazgatási régióban, a Lubusiban és a Nyugat-pomerániaiban érte el a legnagyobb arányt, mindkét helyen kicsivel 40 százalék felett. Varsó főpolgármestere győzelmet aratott még Alsó-Sziléziában, Pomerániában, a Nagy-lengyelországi vajdaságban, Opoléban, Kujávia-Pomerániában, Varmia-Mazúriában és Mazóviában – tehát az ország nyugati és északi régióiban. A legkevesebben a Kárpátaljai Vajdaságban (Podkarpackie) szavaztak rá: itt csak 31,52 százalékot ért el. 

Nawrocki mögé a lengyel kárpátaljai választópolgárok közül álltak a legtöbben, itt 42,77 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, de megnyerte Kis-Lengyelország, Łódź, Szenkereszt (Świętokrzyskie), Lublin és Podlázia vajdaságot is. A legrosszabbul Pomerániában szerepelt, ahol a szavazatoknak csupán a 22,19 százalékát tudta megszerezni. Így tehát Lengyelország lényegében két részre szakadt, hiszen Trzaskoskival szemben Nawrocki a déli, keleti területeken volt népszerűbb. Sławomir Mentzen Kárpátalján és Podláziában érte el a legnagyobb támogatottsági arányt: mindkét vajdaságban 17 százalék körüli eredményt ért el. 

A mozgósítás és a kiesők szimpatizánsainak megnyerése a fő feladat 

Az eredmények azt mutatják, hogy Trzaskowski szempontjából a kampány neheze következik. A másik két kormánypárt, a Lengyelország 2050 és a Lewica jelöltje, Szymon Hołownia, illetve Magdalena Biejat egyaránt 5 százalék alatt teljesített. Hołownia a szavazatok 4,99, Biejat pedig a 4,23 százalékát szerezte meg, ami azt vetíti előre, hogy azok aránya, akiknek a másodlagos preferenciája szinte biztosan a PO lesz, 10 százalék alatt mozog.  

Hogy biztosítsa győzelmét, a varsói főpolgármesternek tovább kell mozgósítania pártjának, illetve a PO koalíciós partnereinek támogatói és a centristák körében. Eközben a szélsőjobboldali polgárok szimpátiáját is meg kellene próbálnia megnyerni.  

Nawrockinak talán könnyebb dolga lehet, hiszen továbbra is azt kell tennie, amit eddig: egy erős és keményvonalas jobboldali jelöltnek mutatnia magát. Ha ezen a vonalon folytatja a kampányát, akkor behúzhatja a Konföderáció szimpatizánsait is, a támogatottságának fokozásához viszont két dologra mindenképpen figyelnie kell. 

Egyrészt fokoznia kell a mozgósítást a PiS híveinek körében, másrészt nem kockáztathatja meg, hogy hasonló történjen, mint a 2020-as választásokon, amikor a Konföderáció színeiben induló Krzysztof Bosakra szavazók körülbelül fele-fele arányban voksoltak Dudára és Trzaskowskira a második körben. Akkor ugyanis az első kör után sokkal nagyobb volt a különbség a két legnépszerűbb jelölt között, mint most, és Trzaswkoski még úgy sem tudta megelőzni a jelenleg regnáló elnököt, hogy 18 százalékkal több voksot gyűjtött be a második fordulóban. 

Ami talán Nawrocki legnehezebb feladata, hogy a radikális jobboldal megszólításakor képes legyen áthidalni a nézeteltérést a Konföderáció gazdasági liberalizmusa és a PiS által a gazdaságban és a szociális jólétben képviselt erős állami szerepvállalás között – vélekedik Daniel Tilles, a Notes from Poland főszerkesztője. 

Mit jelent a többi jelölt eredménye? 

Az idei elnökválasztás első fordulója megmutatta, hogy a lengyel pártpolitikát tekintve egyre inkább megerősödnek a markánsan jobboldali nézetek. Legutóbb Bosak alig 7 százalékot szerzett, míg most Mentzen egymaga ennek a kétszeresét, miközben a radikálisabb Braun szintén majdnem elérte ezt az arányt. Ez figyelmeztető jel lehet a kormánykoalíció és a kisebb baloldali pártok számára. 

A Lengyelország 2050 és a Lewica 5 százalék alatti eredménye arra utal, hogy a két kisebb kormánypárt önállóan már nem biztos, hogy képes lesz megállni a helyét a 2027-es parlamenti választásokon, és a kis pártok gyakori sorsára juthat. Vagyis a két domináns párt, a PO és a PiS bekebelezi azokat – jelen esetben a nagyobbik kormánypárt leselkedhet két kisebb koalíciós partnerére.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak