Nem volt hiába a nagy moszkvai parádé. Az Orosz Állami Űrügynökség (Roszkoszmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) május 8-án együttműködési memorandumot írt alá egy holdra telepítendő atomerőmű építéséről. 

A Roszkoszmosz közleményében kifejti, hogy az erőmű jelentős mértékben hozzájárul majd a Kína és Oroszország vezette Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) projekthez, amely várhatóan 2036-ban fejeződik be. A nyilatkozatuk szerint az állomás alapvető űrkutatást fog végezni, és az ILRS hosszú távú, pilóta nélküli működéséhez kapcsolódó technológiákat tesztel majd, előretekintve a jövőbeni emberi jelenlétre a Holdon. 

Áprilisban a Reutersnek Vu Vejren, Kína holdkutatási projektjének főtervezője elmondta: „A nemzetközi holdkutató állomás előtt álló fontos kérdés az energiaellátás, és Oroszországnak természetes előnye van ebben a tekintetben. Az atomerőművek tekintetében, különösen az űrbe juttatásukban, Oroszország világelső, megelőzi az Egyesült Államokat is”. Hozzátette, hogy korábban a két ország űrreaktorokról szóló tárgyalásain kevés előrelépést sikerült elérni, de most reménykedik, hogy ezúttal atomreaktort küldhetnek a Holdra. 

Pej Csao-ju, a Csang’o–8 holdmisszió főmérnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a holdbázis energiaellátása a Hold felszínére épített nagy napelemekre, valamint a fűtéshez és az energiaellátáshoz használt csövekre és kábelekre is támaszkodhat. 

A Holdistennőről elnevezett Csang’o–8 a tervek szerint 2028 körül indul, és a jövőre felbocsátandó Csang’o–7-essel együtt egy holdkutató állomás alapszerkezetét fogja alkotni. A Csang’o–6 űrszonda tavaly nyáron „csángált el” a Hold túlsó oldalára, hogy onnan kőzetmintákat hozzon. 

A kínaiak a holdprogramjukat nemzetközinek tervezték. Az állomás koncepcióját először a Kínai Nemzeti Űrkutatási Hivatal vetette fel 2016-ban, a Földön található tudományos kutatólétesítményekre, például az antarktiszi és sarkvidéki kutatóállomásokra alapozva. Kína és Oroszország űrügynöksége 2020 júliusában kezdte az együttműködést a Nemzetközi Holdkutató Állomással kapcsolatban, majd  2021 márciusában a két ország kormánya aláírta a Nemzetközi Holdkutató Állomás építésében való együttműködésről szóló megállapodást.

Azóta a projekthez Kínán és Oroszországon kívül 11 állam csatlakozott, elsősorban a globális dél országai, de köztük találhatjuk Szerbiát is. 

Az Orosz Állami Űrügynökség már tavaly bejelentette, hogy fontolgatja az együttműködést Kínával egy 2033 és 2035 között a Holdra építendő atomerőmű érdekében. Jurij Boriszov, a szervezet elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a napelemek nem képesek elegendő áramot biztosítani a jövőbeli holdi településekhez, nem úgy, mint az atomenergia. 

A Nemzetközi Holdkutató Állomás fokozatosan valósulna meg. A tervek szerint az alapmodell telepítése 2028 előtt befejeződik, ekkor végeznék el a holdkörnyezet feltárását és az erőforrás-kihasználási tesztellenőrzését. Az állomás 2040 előtt készülne el és válna teljesen működőképessé. Céljuk a Nap, a Föld és a Hold űrkörnyezetének feltárása, és ennek keretében megépítik a Csüecsiao (Queqiao) navigációs és távérzékelési integrált rendszert, amely az emberes holdraszállásokat és a Marsra, illetve a Vénuszra irányuló kutatásokat fogja kiszolgálni. Ezt követően egy olyan holdkutató állomást építenek, amelyet fokozatosan fejlesztenek fel egy tudományos kutató-kísérleti állomásból egy multifunkcionális holdbázissá. 

(Forrás: Guancha)