Az Európai Unió újragondolt kereskedelmi javaslatot küldött az Egyesült Államoknak annak reményében, hogy fellendítheti a vámtárgyalásokat Donald Trump kormányzatával. Ugyanakkor a transzatlanti egyezséget európai részről még mindig szkepticizmus, illetve aggodalmak övezik.  

Az új ajánlat figyelembe veszi az amerikai érdekeket, többek között a nemzetközi munkajogi, a környezetvédelmi és a gazdaságbiztonsági területeken, illetve a kivetett vámok kölcsönös eltörlését ajánlja egyes mezőgazdasági és ipari termékek esetében – osztották meg névtelenséget kérő források a Bloomberggel. A javaslat kölcsönös beruházásokat és stratégiai beszerzéseket is említ az energiához, a mesterséges intelligenciához és a digitális konnektivitáshoz kapcsolódóan. 

Az EU legújabb tervezetében szereplő témakörök közé tartoznak még az élelmiszer- és agrárszabványok, a kölcsönös elismerési megállapodások, a közbeszerzések, a digitális kereskedelem és az áruk származásához kapcsolódó szabályozásokról szóló egyeztetés, mégpedig a kölcsönös érdekek védelmét szem előtt tartva. Emellett olyan, közös kihívásokhoz kapcsolódó együttműködési területeket is meghatároztak, mint az export- és a beruházási ellenőrzések, az acélgyártás túlkapacitásával való küzdelem, a gyógyszer-, az autó-, a repülő- és a félvezetőipari ellátási láncok, valamint bekerült a polgári repülőgépipar globális versenye és a kritikus nyersanyagok közös piaca. 

A gazdasági biztonság a fő szempont mindkét oldalon 

Az EU igyekszik együttműködni az USA-val, de egy kiegyensúlyozott, és mindkét oldal számára kifizetődő egyezményt szeretne elérni. A két fél még tapogatózik, ráadásul az Európai Bizottságnak valószínűleg szüksége lesz a tagállamok beleegyezésére is, mielőtt hivatalos tárgyalásokban kezd. Az illetékes uniós partnereknek vannak kétségeik azt illetően, hogy a Trump-kormányzatnak hasonló-e a hozzáállása, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a jólét kérdése mélyen összefonódik az Atlanti-óceán két partján. Az EU arra is felkészül, hogy amennyiben a közeledési kísérlet kudarcba fullad, ellenintézkedésekkel tudjon reagálni. 

Az unió ilyen esetben 95 milliárd euró értékű amerikai exportra vetne ki további vámokat Trump „kölcsönösségen alapuló”, illetve a 25 százalékos, autókra és alkatrészekre kivetett tarifáira válaszul.  

Miután Washington 20-ról 10 százalékra csökkentette ez EU-s exportra kivetett illetékeket, Brüsszel a megtorlóvámok 90 napos felfüggesztése mellett döntött, amik a 25 százalékos vas- és acélvámok válaszlépéseként fogalmazódtak meg. 

Trump azonban tovább fenyegetőzik azzal, hogy a félvezetőkre, a gyógyszeripari termékekre, a filmekre és a repülőgép-alkatrészekre is tarifákat vezet be. Emiatt számos tagállam ellenlépések kidolgozását sürgeti arra az esetre, ha ezek valóban életbe lépnek. 

Az USA korábban egy olyan követeléscsomagot nyújtott be az EU felé, amely sok uniós tisztviselő szerint egy „irreális kívánságlista”. A Bizottság minden olyan egyoldalú követelést nem tárgyalhatónak minősített, amely veszélyeztetné a blokk önrendelkezését a szabályozás és az adóztatás területén. 

A gazdasági biztonság terén való együttműködés viszont egyike a Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő által nemrég előterjesztett öt kritériumnak, amely egy jó kereskedelmi megállapodás alapjait fekteti le. Bernd Lange, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának elnöke szerint az ajánlat túlnyomórészt Kínát célozza és transzatlanti együttműködést szorgalmaz a kiberbiztonság, az exportkontroll és a beruházások nyomon követése esetén. 

Vannak olyan területek, ahol valóban beszélhetünk gazdaságbiztonságról, de természetesen szem előtt tartjuk, hogy a Kínával való kapcsolatainkat tekintve eltérő érdekeink is vannak, mint az Egyesült Államoknak”  

– mondta Lange. 

A kritériumok közül szerinte további három szintén megvalósítható, nevezetesen a vámok összehangolása, az amerikai termékek európai importjának felpörgetése és a gazdasági lehetőségek megteremtése az amerikai vállalatok számára. Ugyanakkor a nem vámjellegű akadályok feloldására vonatkozó követelés elfogadhatatlan, hiszen olyan területeket is érintene, mint az élelmiszer- és fogyasztóvédelmi előírások. Ezek megváltoztatása pedig Lange szerint „nem szolgálja az EU polgárainak érdekeit, így nem is képezi a tárgyalások részét”. 

Az Egyesült Államok már régóta panaszkodik egyes uniós digitális szabályozások miatt, az uniós áfára pedig kereskedelmi akadályként tekint. Brüsszel viszont azt hangoztatja, hogy az utóbbi nem minősül kereskedelmi intézkedésnek, és egyenlően, minden termékre ugyanúgy alkalmazzák, legyenek azok európai vagy azon kívüli árucikkek. 

Habár nemrégiben Trump az Egyesült Királysággal és Kínával is egyezségre jutott, az uniós hatóságok ezekre nem úgy tekintenek, mint amelyek az újabb megegyezés biztos lehetőségét vetítik előre. Arra maga az amerikai elnök is figyelmeztetett a Keir Starmerrel kötött megállapodását követően, hogy az nem minősül iránymutatásnak vagy mintának a más országokkal való tárgyalásokkor. Emellett ezek az egyezmények azt is igazolják, hogy hiába a vámcsökkentés, a legtöbb termék és szektor esetében a 10 százalékos alaptarifák nagy valószínűséggel fennmaradnak. 

Az uniós javaslat alapján a jövőben konkrétabb ajánlatokat jelenthetnek be a közbeszerzésekkel és a beruházásokkal kapcsolatban. A felek folyamatosan egyeztetnek az dokumentumról, a cél pedig az, hogy a jövő hónap elején politikai szintű találkozóra kerüljön sor – osztották meg a Bloomberggel névtelen források. 

A Kína-politikában lehet engedni, de van, amiben nem? 

A Kínával szembeni fellépéssel kapcsolatban akár közös nevezőre is juthat a két fél. Amennyiben Washington feloldja az uniós importra kivetett vámokat, Brüsszel intézkedéseket vezethet be Kínával, főként az acélimportjával szemben – osztotta meg Lange. Ez összhangban áll az EU régóta ismételt kívánságával, miszerint az USA-val közösen kellene leküzdeni a kínai túlkapacitás jelentette nehézségeket. Lange szerint ez egy közös vámfenyegetés formájában valósulhatna meg egy „világos és egyértelmű” túltermelés esetén, és ideális esetben egy „megfelelő tárgyalásokhoz” vezetne Pekinggel a hatalmas kínai kereskedelmi többlet kezeléséről.  

Kína a világ nyersacéltermelésének 55,1 százalékáért felelt 2023-ban, míg az EU és az USA csupán annak 6,8, illetve 4,4 százalékához járult hozzá  

– az Európai Acélszövetség számításai szerint. Továbbá tavaly a kínai termékkereskedelmi többlet rekordmagasságú, 880 milliárd eurós szintre növekedett, ami hatszor nagyobb, mint az unióé. 

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a múlt hónapban felhívta szövetségesei figyelmét arra, hogy Kínával kapcsolatban egységes megközelítésre lenne szükség, aki pedig a Pekinggel való viszony javításának lehetőségeit keresi, az „saját maga alatt vágja a fát”. Emiatt Brüsszelen is egyre nagyobb a nyomás, hogy a kínai importtal szemben sokkal szigorúbb intézkedéseket vezessen be. 

Az EU hivatalosan is elkötelezett a kockázatmentesítés – de nem a leválás – mellett a Kínával való gazdasági kapcsolataiban: szeretné csökkenteni a világ második legnagyobb gazdaságától való függőséget az olyan stratégiai ágazatokban, mint a technológia vagy a kritikus nyersanyagok.  

Az Egyesült Királyság és az USA között született megegyezést illetően sokan, köztük Peking is úgy értékelt, hogy az gyakorlatilag vétójogot biztosít Washingtonnak a szigetországba irányuló kínai befektetések felett. Lange ezt kommentálva elmondta, teljesen elfogadhatatlannak tartaná, hogy az EU ehhez hasonló megállapodást kössön, amíg a 10 százalékos alapvámok fennmaradnak – a brit–amerikai egyezmény „Kína-ellenes” aspektusait viszont nem véleményezte.

De Trump nem nyugszik… 

Nem sokkal cikkünk megjelenése után azonban Donald Trump újabb fenyegetést lengetett be: június 1-től 50 százalékos vámot vezetne be minden európai uniós termékre. A közösségi médiában közzétett posztjában ezt azzal indokolta, hogy az EU „azért jött létre, hogy kereskedelmi szempontból kihasználja az Egyesült Államokat” a tárgyalások pedig „nem vezetnek sehová”. 

Emellett a Financial Times arról számolt be, hogy Greer várhatóan elutasítja az unió ajánlatát és a kölcsönös vámcsökkentés helyett egyoldalú engedményeket követel.   

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime