Donald Trump a héten bejelentette az Aranykupola (Golden Dome) elnevezésű rakétavédelmi koncepcióját, ami egy ellentmondásos, azonban évtizedes kezdeményezést elevenít fel. Ez az ambiciózus terv könnyen felboríthatja a világűrben lévő hatalmi pozíciókat és átformálhatja a világ vezető űrhatalmai közötti kapcsolatokat. 

Az Aranykupola lényegében a Föld körüli pályára állított műholdak és fegyverek hatalmas hálózatát jelenti, amely 175 milliárd dollárba kerülne és fokozná a világűr militarizálását, ami az elmúlt évtizedben egyébként is felerősödött.

Bár a világ legnagyobb űrhatalmai – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – az 1960-as évek óta helyeznek el katonai és hírszerzési eszközöket a Föld körüli pályán – többnyire titokban. 

Az amerikai űrhadsereg tisztviselői már Joe Biden alatt is felhívták a figyelmet arra, hogy az Oroszország és Kína által jelentett űrbeli fenyegetések miatt nagyobb földkörüli támadó képességekre van szükség. Trump Aranykupola-terve egyértelmű váltás az amerikai űrstratégiában, amely az amerikai védelmi ipari cégek számára jövedelmező lehet. Az elképzelés ugyanis űrbe telepített rakétákat tartalmaz, amelyeket a Föld körüli pályán keringő műholdakról indítanának a Földről indított hagyományos és nukleáris fegyverek elfogására. 

A tervnek megvan a maga kockázata: az Aranykupola ugyanis más államokat is arra ösztönözhet, hogy hasonló rendszereket helyezzen el az űrben, vagy fejlesztési versenyre késztetheti azokat a rakétapajzs megkerülésére, és ezzel a fegyverkezési verseny ott is kiéleződhet. 

Trump nagy bejelentése (Forrás: Wikimedia Commons)

Oroszország és Kína eltérően reagált Trump bejelentésére. A kínai külügyminisztérium szóvivője komolyan aggódik a projekt miatt, és sürgette Washingtont, hogy hagyjon fel a fejlesztéssel, hozzátéve, hogy az biztonsági fenyegetést hordoz, emellett növeli a világűr militarizálásának és a fegyverkezési versenynek a kockázatát.

A Kreml szóvivője szerint az Aranykupola belátható időn belül tárgyalásokra kényszerítheti Moszkvát és Washingtont a nukleáris fegyverzet ellenőrzésről. 

A Golden Dome elsősorban Amerika ellenfelei, Oroszország, Kína és olyan kisebb államok, mint Észak-Korea és Irán növekvő hagyományos és nukleáris rakétaarzenáljával szemben kíván védekezni, és a hidegháború idejéből származó, Ronald Reagan volt amerikai elnök által kezdeményezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI), ismertebb nevén a „Csillagháborús terv” program újjáélesztése. 

Az SDI olyan rakéták és nagy teljesítményű lézerfegyverek konstellációjának alacsony Föld körüli pályára állítását irányozta elő, amelyek képesek lennének elfogni a bolygó bármely pontjáról indított ballisztikus nukleáris rakétát akár a kilövést követő pillanatokban, akár a világűrben történő gyorsulási fázisban. Az elképzelés azonban soha nem valósult meg, főként technológiai akadályok, a magas költségek és az azóta felhagyott ballisztikus rakétaellenes szerződés megsértésével kapcsolatos aggályok miatt. 

Trump szerint minden készen áll 

A Golden Dome-nak komoly támogatói vannak az amerikai védelmi iparban, akik közül sokan már felkészültek Trump nagy lépésére az űrfegyverek terén. A korai rendszerek közül sok várhatóan a már meglévő gyártósorokról származik majd.

A Trumppal tartott fehér házi sajtótájékoztatón résztvevők az L3Harrist, a Lockheed Martint és az RTX Corp.-t potenciális vállalkozóként nevezték meg ehhez a hatalmas projekthez.

A Golden Dome finanszírozása azonban továbbra is bizonytalan. A republikánus törvényhozók egy szélesebb, 150 milliárd dolláros védelmi csomag részeként 25 milliárd dolláros kezdeti beruházást javasoltak, de ez az összeg egy vitatott egyeztetési törvényjavaslathoz kötött, amely akadályokba ütközhet a kongresszusban, annak ellenére, hogy még kevesebb mint két évig a képviselőházban és a szenátusban is republikánus többség van.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons