A klímaváltozás már nem csupán környezeti probléma, hanem a globális gazdaság és pénzügyi rendszerek stabilitását fenyegető tényező. A Network for Greening the Financial System (NGFS), amely 143 jegybankot és pénzügyi szabályozót tömörít, májusi elemzése szerint a klímaváltozás hatásai már 2028-ra jelentős gazdasági veszteségeket okozhatnak. Az NGFS új, rövid távú forgatókönyvei szerint a legrosszabb esetben a globális GDP nem kevesebb mint 2,8 százalékponttal csökkenhet, a munkanélküliség pedig 1,7 százalékkal nőhet a szélsőséges időjárási események és az ellátási láncok zavarai miatt.  

Négy lehetséges szcenárió  

Az NGFS négy rövid távú forgatókönyvet dolgozott ki a klímaváltozás gazdasági hatásainak modellezésére. 

– Rendezett átállás: ebben a forgatókönyvben a kormányok fokozatosan vezetnek be zöldpolitikákat, például szén-dioxid-adókat, és az ezekből befolyó bevételek legnagyobb részét gyorsan és hatékonyan a zöldtechnológiák fejlesztésébe és a zöldgazdaság kiépítésébe fektetik. Ez a szcenárió a legoptimistább, és csak minimális hatással lenne a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra. 

– Hirtelen átállás: a zöldpolitikák gyors és összehangolatlan bevezetése magas szén-dioxid-árakat eredményez, ami inflációs nyomást okoz, különösen az energiaintenzív ágazatokban. 

– Fizikai kockázatok: ez a forgatókönyv a szélsőséges időjárási események (például áradások, aszályok) hatásait vizsgálja, amelyek jelentős gazdasági veszteségeket okoznak, különösen az agrárszektorban és az ellátási láncokban. 

– Kombinált kockázatok: a legrosszabb szcenárió, amely a fizikai és átállási kockázatokat kombinálja. Ebben az esetben a gyakori időjárási sokkok és az ellátási láncok zavarai akár 2,8 százalékpontos GDP-csökkenést és 1,7 százalékpontos munkanélküliség-növekedést is előidézhetnek 2028-ra – globális átlagban. 

Az NGFS forgatókönyvei látványosan világítanak rá arra, hogy a fizikai kockázatok (pl. áradások, aszályok) nagyobb gazdasági veszteségeket okoznak, mint az átállási kockázatok. Például Afrikában az aszályok akár 13 százalékponttal is visszavethetik a gazdasági növekedést. 

A régiós gazdaság kitettsége 

Régiónk gazdasága különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, mivel számos kulcsfontosságú ágazata – például a modern nagyipar, a közlekedés, az építőipar és a vegyipar – energiaintenzív, és nagy karbonlábnyommal működik. Az NGFS elemzése szerint a zöldfinanszírozás drágulása és a szigorodó klímapolitikai elvárások jelentős költségnövekedést okozhatnak ezekben az ágazatokban. Az Európai Unió fejlett zöldpénzügyi szabályozása, amely a karbonintenzív tevékenységek finanszírozását korlátozza, további nyomást helyez a magyar vállalatokra. Igaz, az ESG-jelentéstétel bevezetésére két év haladékot kaptak a nem kiemelt vállalatok. 

Az NGFS előrejelzései alapján egy hirtelen átállás különösen kockázatos lenne a régiónk számára.  

A szén-dioxid-árak meredek emelkedése inflációs nyomást gyakorolhat az energiaintenzív iparágakra, ami a termelési költségek növekedéséhez és a versenyképesség csökkenéséhez vezethet. 

Emellett a szélsőséges időjárási események közvetlen hatással lehetnek a mezőgazdaságra is, amelynek a visszaesését a magyar gazdaság is megérzi. 

Az NGFS új kalkulátora 

Az NGFS által május 7-én bemutatott szcenáriókalkulátor lehetővé teszi a pénzügyi elemzők és döntéshozók számára, hogy modellezzék a klímaváltozás gazdasági hatásait. Ez az eszköz különösen hasznos lehet a hazai pénzügyi szektor számára is, amely sok téren élen jár, de összességében nem teljesen felkészült a klímakockázatok kezelésére. A szervezet ráadásul elismeri, hogy a forgatókönyvei nem fedik le a kockázatok teljes spektrumát. Mark Cliffe fenntarthatósági szakértő ennél is tovább megy: szerinte az NGFS inkább alulbecsüli a kockázatokat, mivel nem veszi figyelembe a gazdasági és pénzügyi volatilitást, valamint a „multikrízis” vagy a polikrízisek (például recessziók, piaci összeomlások, háborúk vagy épp a vámháború) lehetőségét. 

Az NGFS prognózisai ezen túlmenően a 2023-ig meghozott klímapolitikai döntésekre épülnek, ami érdemi késést jelent a gyorsan változó globális környezetben. Például az Egyesült Államok klímapolitikája kevésbé ambiciózus lehet a jövőben, hiszen kiléptek a párizsi egyezményből, míg Kína előreléphet a zöldátállásban, ha a gazdasági növekedését magas szinten kívánja tartani. Ez a dinamikus környezet tehát érdemben megnehezíti a pontos előrejelzéseket, de az NGFS eszközei legalább továbbra is kiindulópontot nyújtanak a kockázatok kezelésére. 

Nem vagyunk felkészülve 

James Talbot, a Bank of England vezetője szerint a klímaváltozás egyre fontosabb a jegybankok számára, mivel a szélsőséges időjárási események és a zöldpolitikák bevezetése egyszerre befolyásolhatja az inflációt és a gazdasági növekedést is. A világ pénzügyi központjaiban is bőven vannak nyitott kérdések a zöldfinanszírozásban, térségünkben azonban a pénzügyi szektor még alig készült fel a klímakockázatok kezelésére, azaz a régiós pénzügyi intézményeknek sürgősen fejleszteniük kell a kockázatkezelési gyakorlataikat. 

Az NGFS forgatókönyvei szerint az áradások nagyobb pénzügyi kockázatot jelentenek a közlekedési, az energiatermelési és a fogyasztási ágazatok számára, míg az aszályok elsősorban a mezőgazdaságot sújtják.  

A szénágazat „beragadt eszközzé” válása, azaz szinte soha meg nem térülő szintén jelentős kockázatot hordoz, különösen azokban az országokban, amelyek még mindig a fosszilis energiahordozóktól függnek. (A „beragadt eszköz” (angolul: stranded asset) olyan befektetés vagy vagyontárgy – például szénbánya, szénerőmű vagy más fosszilis energiaipari létesítmény –, amely a vártnál jóval hamarabb veszít értékéből, vagy válik gazdaságilag haszontalanná, mert a piaci, technológiai vagy szabályozási változások miatt már nem térül meg az eredetileg tervezett módon – a szerk.) 

Vagyis ezek az előrejelzések világosan megmutatják, hogy a szélsőséges időjárási események és a lassan haladó zöldátállás jelentős gazdasági veszteségeket okozhatnak akár már 2028-ra is. 

Kép: Freepik

Források:

NGFS scenarios foresee climate hit to global growth before 2030

Simplistic NGFS climate scenarios are stuck in ‘model land’

KAPCSOLÓDÓ: