A német Mercator Institute for China Studies (Merics) és a Rhodium Group agytröszt friss tanulmánya szerint a kínai globális közvetlen külföldi befektetések (FDI) hétévnyi csökkenés után tavaly kezdtek emelkedni, és elérték az 52 milliárd eurót.

A növekedés tükrözi a külföldi kereskedelmi akadályok megkerülésére irányuló kísérleteket, a beszállítói láncok diverzifikálására irányuló nyomást, valamint a kínai vállalatok globális versenyképességének növekedését az olyan fejlett iparágakban, mint a tiszta technológiák. 

Földrajzilag a kínai FDI nagyobb részben a feltörekvő piacokra (64 százalék), különösen Ázsiába (32 százalék) irányul. A magas jövedelmű gazdaságok tekintetében azonban Európa maradt a legfontosabb befektetési célpont 10 milliárd euróval (a befektetések 53,2 százalékával). Az EU és az Egyesült Királyság részesedése a teljes kínai FDI-ből az elmúlt esztendőben 19,1 százalékra emelkedett, ami 2018 óta az első jelentős növekedés. Ezzel szemben az Egyesült Államokba irányuló tovább csökkent, 2024-ben kevesebb mint 2 milliárd euró (a teljes kínai FDI 4 százaléka) volt. 

Európa: hétévnyi visszaesés után fellendülés 

A kínai vállalatok tavaly 10 milliárd eurót fektettek be az EU-ban és az Egyesült Királyságban, ami 47 százalékkal több, mint 2023-ban. Ez a 2016-os csúcs egyötöde, mégis ez az első jelentős fellendülés Európában ebben a tekintetben. 

A fellendülést a fúziók és felvásárlások (M&A) enyhe élénkülése és a zöldmezős beruházások iránti érdeklődés ösztönözte. Miután 2023-ban a 2009 óta tapasztalt legalacsonyabb szintre estek, tavaly több mint a kétszeresükre, 4,1 milliárd euróra nőttek.

Az új lendületet több nagy akvizíció adta, köztük három jelentős, amely az összes M&A-befektetés közel kétharmadát tette ki: a Tencent lengyel videójáték-fejlesztő Techland-felvásárlása (1,5 milliárd euró), a Haier által a holland székhelyű Carrier kereskedelmi hűtőberendezés-üzletágának az átvétele (716 millió) és az AAC Acoustics Technology részéről a belga PSS NV felvásárlása (475 millió). 

A zöldmezős beruházások is harmadik éve növekedtek (2023-hoz képest 21 százalékkal), és új rekordot döntöttek, 5,9 milliárd euróval. Európában tavaly a zöldmezős projektek tették ki a kínai beruházások 59 százalékát, ezen belül is az elektromos járművekkel kapcsolatos projektek domináltak 83 százalékkal és 4,9 milliárd euróval. 

Magyarország továbbra is első 

Hazánk az elektromosjármű-projekteknek köszönhetően már második éve az első a kínai befektetések európai célpontjai között: 2024-ben 3,1 milliárd euró értékben vonzottunk kínai befektetéseket, ami 73 százalékos növekedés az előző évi 1,8 milliárdhoz képest.

Tavaly a folyamatban lévő tíz legnagyobb kínai beruházás közül négy itt valósult meg, köztük három akkumulátor- és egy elektromosjármű-gyár. 

Továbbra is az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország büszkélkedhet a legnagyobb összesített beruházási állománnyal, de a közelmúltbeli változások hatással vannak Kína európai beruházási tevékenységének földrajzi eloszlására. Tavaly a kínai invesztíciók 31 százaléka Magyarországra irányult, míg a „nagy hármas” részesedése mindössze 20 százalék volt, szemben a 2019 és 2023 közötti 52 százalékos átlaggal. 

Autóipari és EV-dominancia 

A kínai FDI az európai autóiparban az elmúlt évben továbbra is dominált, 5,2 milliárd eurót vonzott, ami 57 százalékkal több, mint az azt megelőző esztendőben. A tavaly Európában megvalósult 10 legnagyobb kínai közvetlen külföldi befektetés közül 7 elektromos járművekhez kapcsolódott.

Ezek közül néhány már folyamatban lévő projekt, mint például két akkumulátorgyár: a CATL Magyarországon (1,6 milliárd euró) és az Envision AESC Franciaországban (1,4 milliárd), ám ehhez olyan újak is hozzájárultak, mint a BYD hazai elektromosjármű-üzeme, amelynek a becsült értéke 1,4 milliárd euró. 

Európán belül Magyarország tavaly a beruházások 62 százalékát vonzotta, szemben a 2023-as 57 százalékkal. A nagyobb invesztíciók között szerepelt a Sunwoda Electronic és az Eve Energy akkugyára, valamint a fent említett megaprojektek. Németország és Szlovákia volt Kína autóipari beruházásainak második és harmadik legnagyobb célpontja 8, illetve 7 százalékos részesedéssel. 

A folyamatban lévő projektek sokasága ellenére tavaly 79 százalékkal csökkent az újonnan bejelentett kínai elektromosjármű-projektek száma, ezek összértéke a 2022–2023-as átlagos 15 milliárd euróról mindössze 3,1 milliárdra esett, sőt tavaly több elektromosjármű-projektet töröltek is. Az Svolt Energy például megerősítette két németországi akkugyárának, amelyek összértéke 4,2 milliárd euró volt, ahogy a Nuode is felfüggesztette egy 500 milliós belga akkualkatrész-üzem építését. És még ez sem lenne elég: a svéd hatóságok megakadályozták a Putailai 1,2 milliárd eurós anódgyárának építését, mert a vállalat nem teljesítette a szabályozási feltételeket. 

Az autóipari invesztíciók szintje az elkövetkező években várhatóan stabil marad, tekintettel a hosszú beruházási időszakra és néhány előrehaladott nagy projektre, mint a CALB 2 milliárd eurós akkumulátorgyárának építésére Portugáliában. 

Nincs egyértelmű helyettesítő iparág (talán a hadiipar lehet ilyen a jövőben), amely átvehetné a visszaeső autóipari projektek szerepet. Tavaly a kínai FDI-k második legfontosabb szektora a szórakoztatóipar, a média és az oktatás volt, amely 1,5 milliárd eurót, azaz a kínai befektetések 15 százalékát vonzotta. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások szegmens a harmadik helyet foglalta el 1 milliárd euróval, ami a kínai beruházások 10 százalékát tette ki.

Kína európai befektetéseinek a részesedése továbbra is csekély 

Kína még mindig kisbefektető az EU-ban az Egyesült Államokból és Japánból érkező FDI mögött. Még a visegrádi országokban és Spanyolországban is, ahol az ázsiai ország invesztíciói az elmúlt években a helyi autóipari ellátási láncok erőssége miatt koncentrálódtak, ugyanis a dél-koreai és a japán befektetések meghaladják a kínaiakat. Dél-Korea amúgy is kiemelkedik Közép-Európa legjelentősebb ázsiai befektetői közül, mégpedig az olyan nagy akkumulátorgyártóknak köszönhetően, mint az LG, az SK és a Samsung, valamint a Hyundai és a Kia autógyártóknak.

Bár Magyarország az elmúlt három évben a kínai közvetlen külföldi befektetések oroszlánrészét vonzotta Európában, az ázsiai nagyhatalom növekvő jelenléte továbbra is elmarad más országokéhoz képest. 

A közvetlen külföldi befektetések állományát tekintve Kína – Németország, Ausztria, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Franciaország mögött – 2023-ban hazánkban még csak a hatodik helyen állt, a befektetési állomány 5,6 százalékát adva. Ugyanennek a nettó értékét tekintve tavaly (a hongkongival együtt) már 18,6 százalékot tett ki, de így is csak a harmadik helyen álltak az európai és a dél-koreai befektetők mögött – még az elektromosjármű-iparban is. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt három év összesített amerikai közvetlen külföldi befektetései is meghaladták a kínaiakét Magyarországon. 

Európa kiterjeszti a kínai befektetések felülvizsgálatát 

Európa egyre érzékenyebb a kínai befektetésekkel járó kockázatokra, ami a kritikus infrastruktúra, az ellátási láncok, a kritikus és kettős felhasználású területeken történő technológiaátadás biztonságával kapcsolatos aggodalmak növekedéséből fakad.

Tavaly kilenc, nyilvánosságra került befektetés-ellenőrzési ügyben voltak érintettek kínai vállalatok, ami azt jelenti, hogy vagy csak elindult a vizsgálat, vagy döntés is született. Ez ugyan kevesebb, mint 2023-ban (12) és 2022-ben (16), de azt is tükrözheti, hogy nagyobb erőfeszítéseket tettek az ügyek titokban tartására. Nem meglepő, hogy a nyilvánosságra hozott vizsgálatok nemzetbiztonsági vonatkozású ágazatokat érintettek, ideértve a félvezetők, az akkumulátorok és a gázturbinák gyártását. 

Ezek a felülvizsgálatok a szigorodó szűrési mechanizmusoknak köszönhetők. Idén februárban az EU tagállamai közül 24-nek volt befektetésszűrési mechanizmusa, háromnak – Görögország, Ciprus és Horvátország – nem, ám állítólag ezek is dolgoznak a bevezetésén. 

A Bizottság más eszközökkel is szigoríthatja a kínai FDI-k ellenőrzését. Az elmúlt években az EU kiterjesztette a közvetlen külföldi befektetések felülvizsgálatának jogalapját, hogy az magában foglalja a versenyt és a támogatásokat érintő aggályokat is a külföldi támogatásokról szóló rendelet (FSR) alapján. Néhány hónappal ezelőtt a Financial Times arról számolt be, hogy Brüsszel fontolgatja ennek alkalmazását a BYD magyarországi elektromosjármű-gyárával kapcsolatban. Ez lenne az első olyan eset, amikor a rendeletet hivatalból veszik elő zöldmezős beruházásokkal kapcsolatban. 

Mik a kilátások? 

Kína gazdasági gyengesége és a deflációs nyomás folytatódása arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy külföldön keressenek lehetőségeket. Európa is alacsony növekedéssel küzd, különösen az autóiparban, de az EU-ban és az Egyesült Királyságban lévő magasabb árrések vonzók a kínai vállalatok számára. A fejlett gazdaságok közül Európában az egyik legnyitottabb a befektetési környezet, és ágazati szempontból is jól illeszkedik Kína kapacitásfeleslegéhez és prioritásaihoz. 

Az, hogy a kínai vállalatok az exporton vagy a közvetlen külföldi befektetéseken keresztül terjeszkednek-e, az a kínai és az európai politikától függ. Az olyan dokumentumok, amelyek piaci korlátokat emelnek, köztük a versenyképességi iránytű, a tiszta ipari megállapodás és az európai autóipari ágazat ipari cselekvési terve, ösztönözhetik a kínai vállalatokat a közvetlen külföldi befektetésekre.

Ezeknek a kereskedelmi akadályoknak ösztönözniük kell a befektetéseket (ellenkező esetben az export marad a preferált út), de nem vigyázniuk kell (az inputárak emelése vagy a helyi tartalom előírása révén), nehogy meghiúsítsák az európai gyártás üzleti érveit.

Ha ugyanis a szabályozások túl szigorúak, egyes kínai vállalatok alternatív utakat is kereshetnek, például olyan licencmegállapodásokat és stratégiai partnerségeket, amelyek nem tartoznak a hagyományos közvetlen külföldi befektetések közé. Jelentős példa erre a Leapmotor és a Stellantis együttműködése az autóiparban, valamint a Huasun és a Bee Solar partnersége a fotovoltaikus iparban. 

A kínai beruházásokat az EU–Kína-kapcsolatok alakulása is befolyásolni fogja. A két fél közötti viszony az Egyesült Államok új kereskedelmi háborújának közepette átmenetileg javulhat. A gazdasági és geopolitikai bizonytalanság növekedésével az EU Pekinggel szemben megengedőbb lehet. Egyes tagállamok arra fogják ösztönözni Brüsszelt, hogy kerülje a kétfrontos kereskedelmi háborút, cserébe további kínai közvetlen külföldi befektetésekre számíthatnak (tavalyra 4,2 milliárd eurós invesztíciót ígértek Spanyolországnak, ami a legnagyobb összeg az egész EU-ban).

Csakhogy az importáruk költségének az emelése visszavetheti a kínai közvetlen külföldi befektetéseket és növeli a bizonytalanságukat, különösen, ha azok versenyképességi okokból a kínai közvetlen külföldi befektetések felülvizsgálatával párosulnak.

Amennyiben Brüsszel megerősíti a BYD magyarországi gyárával kapcsolatos vizsgálatát, az visszatartó hatással lehet a kínai vállalatok európai befektetési hajlandóságára. Ugyanez vonatkozik az EU közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozásának felülvizsgálatára, ha az feltételekhez köti a stratégiai ágazatokba irányuló kínai invesztíciókat. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons