A JP Morgan május 21-én alakult geopolitikai elemzési osztályának friss jelentése szerint Kijev és Moszkva között akár a második negyedév végére (azaz a nyár közepére) létrejöhet egy nem átfogó békemegállapodás, vagyis egy tűzszüneti egyezmény, ami az éppen aktuális állapot mellett befagyasztaná a konfliktust. A potenciális békemegállapodás annak függvénye, hogy Vlagyimir Putyin mennyire elégedett a Nyugat által tett engedményekkel, másfelől, hogy milyen biztonsági garanciákkal járna egy megegyezés. 

A jelentésben négy potenciális forgatókönyvet vázoltak fel a jövőbeni ukrajnai rendezés vonatkozásában, mindegyiket egy korábbi ország konfliktusának rendezéséhez hasonlítva: Mindegyiket (Georgia, Izrael, Dél-Korea, Fehéroroszország) valószínűségi becslésekkel látták el, amik világossá tették, hogy már a nyugati elemzőcégek is belátták, hogy nem reális Ukrajna összes területének visszaszerzése, ahogy a NATO-integrációt sem tekintik alapnak. 

A Georgia-forgatókönyv: nem túl kecsegtető 

A JP Morgan szerint a négy szcenárió közül a Georgia-forgatókönyv a legvalószínűbb: ennek beteljesülésére 50 százalékos esélyt ad a jelentés.

Ez azzal járna, hogy Ukrajna nem kaphatna több érdemi külföldi katonai támogatást, amibe beleértendők a különböző fegyverek, illetve csapatok.

Mindez a 2008 utáni Georgiához hasonlóan csak meghosszabbítaná Ukrajna instabil helyzetét a térségben, ami tovább lassítaná vagy akár el is lehetetlenítené a nyugati integrációt, egyúttal baljós árnyként jelenhet meg a növekvő orosz fenyegetés. 

Az Izrael-forgatókönyv: inkább rendben 

Mintegy 20 százalékos esélyt jósolnak arra az esetre, hogy egy Izraelhez hasonló rendezés valósul meg. Ez lényegében lehetővé tenné a különböző nyugati támogatások további küldését Kijev számára, idegen csapatok delegálásának kivételével. Ha ez a forgatókönyv valósulna meg, akkor egyrészt Ukrajna képes lenne a hadseregének modernizációjára, illetve saját elrettentő képesség kiépítésére, másrészt viszont viszonylag nagy esélyt adna a konfliktus kiújulására.

Dél-Korea-forgatókönyv: a legkecsegtetőbb 

A JP Morgan 15 százalékos esélyt arra, hogy egy a koreai háborút követő rendezési koncepció valósul meg, amelynek keretében európai csapatok állomásoztatására kerülne sor elrettentés gyanánt, mindeközben Kijevet Washington támogatná hírszerzési támogatással és biztonsági garanciákkal.

Ebben az esetben lehetőség nyílna Ukrajna helyzetének stabilizálására és a kijevi kormány ellenőrzése alá vonni Ukrajna jelenlegi területének 80 százalékát.

A Nyugat döntése, hogy felhasználja-e az orosz államadósságban befagyasztott mintegy 300 milliárd dolláros vagyonát, ami szintén jó kezdetet adna az ukrajnai újjáépítésnek. 

A Fehéroroszország-forgatókönyv: vazallusállam 

A legrosszabb szcenárió Ukrajna számára az, ha Fehéroroszországhoz hasonlóan orosz vazallusállammá válik, amire szintén 15 százalék az esély. Ez azt feltételezi, hogy Ukrajna egyáltalán nem részesül semmiféle amerikai katonai támogatásból, és ez Európa részéről is csak minimális lenne. Ez lényegében azt jelentené, hogy Kijev a moszkvai érdekeket követve határozná meg a jövőbeni lépéseit. 

Amik szóba sem jöhetnek az oroszoknál 

A jelentésben hat pontban szedték össze mindazt, amit Putyin biztosan nem fogad el az ukrajnai rendezés kapcsán. Az egyik a háborút részben kiváltó ok, az ukrán NATO-tagság, illetve az ország semlegessége: ennek hivatalos elismerése ugyanis vörös vonal Moszkva számára.

A következő a nukleáris fegyverek kérdése: Oroszország nem hajlandó elfogadni sem atomfegyverek Ukrajnába telepítését, sem a nukleáris védőernyő kiterjesztését az országra.

Ehhez kapcsolódik a külföldi csapatok ukrán földön való állomásoztatása, beleértve a békefenntartó erőket is. Mindezeken felül az oroszok nem állapodnának meg, ha folytatódna Kijev külföldi katonai segélyezése a hírszerzési együttműködéssel egyetemben. Az ukrán hadsereg létszámának növelése, illetve modernizációja Moszkva számára biztonsági fenyegetés, így nekik ez sem lehet tárgyalási alap, ahogy a modern fegyverek Ukrajnába szállítása is elfogadhatatlan. 

Amit viszont szeretne Moszkva 

Szintén hat pontban foglalta össze a jelentés, hogy Moszkva várhatóan mit szeretne viszontlátni egy esetleges megállapodásban. Az egyik ilyen sokat emlegetett tétel a stratégiai jelentőségű Krím félsziget, négy kelet-ukrajnai megye véglegesen Oroszországhoz csatolása, illetve azok nemzetközi elismerése.

Moszkva ezen túl vétójogot szeretne minden Ukrajnának szóló biztonsági garancia esetében. Idekapcsolódik, hogy tiltani szeretnék az USA és más NATO-tagállamok katonai gyakorlatait ukrán területen.

Moszkva el szeretné érni azt is, hogy Európában korlátozzák az amerikai csapatok számát, enyhítsék az Oroszországra kivetett szankciókat, ezen belül is főként az orosz vagyonzárolások feloldását. Végül rögzítenék az Egyesült Államok területén található orosz diplomáciai ingatlanok Moszkvának történő visszaszolgáltatását. 

Hétvégén arról szóltak a hírek, hogy a Kreml hamarosan átadhat Kijevnek egy általuk javasolt béketervezetet – ami az orosz kommunikáció szerint már befejező stádiumban van – azzal a céllal, hogy a tűzszünet és a potenciális megállapodás kereteit rögzítsék. Meglátjuk, mi szerepel ebben a dokumentumban.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons