Az Európai Parlament megszavazta vámok kivetését az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyákra és bizonyos mezőgazdasági termékekre. Az oroszok különösebben nem aggódnak, az európai gazdák annál inkább.  

Bizonyos nitrogénalapú műtrágyák vámtarifája három év alatt 6,5 százalékról körülbelül 100 százaléknak megfelelő összegre emelkedik, ami gyakorlatilag leállítaná a kereskedelmet. Ez reálisan annyit jelent, hogy az orosz műtrágya tonnánként 40 és 45 euróval kerülne többe a 2025–2026-os időszakban, viszont 2028-ra tonnánként 430 euróra emelkednének a vámterhek.  

A plenáris ülés jóváhagyta a Bizottság azon javaslatát is, amely 50 százalékra emeli az EU vámtarifáit az Oroszországból és Fehéroroszországból származó mezőgazdasági termékekre, amelyekre még nem vonatkoztak külön illetékek. Az új vámtarifák által érintett termékek közé tartozik a cukor, az ecet, a liszt és az állati takarmány. 

Az EP képviselői ezzel az Oroszországtól való függőség további csökkentését szeretnék elérni, az orosz és fehérorosz műtrágyák értékesítéséből származó bevételre pedig mint az Ukrajna elleni háború közvetlen előmozdítójára tekintenek. 

Persze egy másik cél is ott lebegett a döntéshozók előtt, hiszen a magas energiaárak miatt egyre több európai műtrágyagyár volt kénytelen leállítani a gyártást.  

Az Oroszországból az EU-ba importált karbamid- és nitrogénalapú műtrágyák mennyisége, amely már 2023-ban is magas volt, 2024-ben jelentősen megnőtt. Az EU műtrágyafogyasztásának több mint 70 százalékát a nitrogénalapúak teszik ki, amelyekből 2023-ban az Oroszország által az EU-ba szállított mintegy 1,3 milliárd euró (1,5 milliárd dollár) értékű termék tette ki a 25 százalékát. 

Az EU-ba irányuló orosz műtrágyaexport a 2014–2021-es átlaghoz képest 2022-ben a szankciók miatt 7 százalékkal csökkent, ugyanakkor 2024-ben 28 százalékos piaci részesedéssel gyorsan ismét Európa fő szállítójává vált.  

Moszkva nem hisz a könnyeknek  

Köszönhetően a meglévő olcsó energiának, Oroszország a világ egyik vezető műtrágyagyártója és -exportálója. A kálium-műtrágyák világpiacának 1/6-át, a nitrogénműtrágyák piacának 1/10-ét ellenőrzi. Mintegy 60 millió tonnát termel, és mivel a belföldi kereslet alacsony, ezért főként a kivitelre koncentrálnak.  

Tavaly az EU 6,17 millió tonna orosz műtrágyát importált, 2,12 milliárd euró értékben, ami mintegy 550 millió eurós adóbevételt hozott az orosz költségvetésnek. Most gondolhatnánk, hogy ez érvágást jelent számukra, de az oroszok bizakodnak. Nem fogják azonnal elveszíteni ezt a bevételt, mivel a vámok ellenére az európaiak részben továbbra is importálni fogják az orosz műtrágyákat.  

Másrészt Oroszország átirányítja az exportját, elsősorban Brazíliába, Indiába és egyes afrikai országokba. Kína és India már most is a műtrágyáik legnagyobb fogyasztói, és a BRICS-országok, köztük Törökország, Algéria és Dél-Afrika is érdeklődést mutat irántuk. Ráadásul az oroszok a szankciók hatására gyorsan megtanulták a logisztikájuk átalakítását és az új ügyfelek becserkészését.  

Európa sírhat 

Európának legkésőbb három éven belül meg kell találnia az alternatív beszállítókat. Ez lehet India, Kanada, az Egyesült Államok, Ukrajna és Marokkó. Egyiptomnak és Marokkónak már most is jelentős a részesedése az EU piacán 20, illetve 10 százalékkal. Az orosz 26 százalékos arányt az összes műtrágyánál azonban nem lesz egyszerű pótolni a korlátozott termelési kapacitás és a logisztikai akadályok miatt. A nyertesek vélhetően az amerikai és kanadai termelők lesznek, akik képesek részben pótolni a keletkező hiányt, illetve az indiaiak, akinek megvan a gyakorlatuk az átcímkézésben.   

Egy biztos, mindez magasabb árakat jelent.  

Az Európai Parlament 411 szavazattal 100 ellenében és 78 tartózkodás mellett jóváhagyta a vámokat, ám ez a döntés szöges ellentétben áll az európai gazdák kívánságaival, akik 2021 után kezdtek el több orosz műtrágyát venni. A fő vásárlók Lengyelország, Németország, Olaszország és Franciaország. Érdekes, hogy Lengyelország és Németország folytathat bármilyen harcias narratívát, megtagadhatta hirtelen az orosz gáz vásárlását, de az orosz műtrágyák megvételéről nem mondtak le. Lengyelország sem habozott például 2023-ban több mint 600 ezer tonnát vásárolni a 10-15 százalékkal olcsóbb orosz műtrágyából.  

Európában a gazdák még a vámok bevezetése ellen is tüntettek, de a hatóságok nem hallgattak rájuk.  

Az európai gyártás a padlón 

A piacon az egyik legfontosabb a nitrogéntartalmú műtrágya, aminek az előállításához a földgázt alapanyagként használják. A földgáz általában a termelési költségek 60-80 százalékát teszi ki, csakhogy az ára Európában tavaly tavasz óta az idén januárra csaknem 50 százalékkal emelkedett, elérve a 12 havi csúcsot. A helyzet majdnem olyan, mint 2022-ben. Akkor ugyanis kontinensünkön 70 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágyát gyártottak, míg 2023-ban a helyzet javult, tavaly pedig a termelés visszatért a szokásos szint 80 százalékára. Az év elején a megugró gázárak miatt még a karbamid leghatékonyabb előállítóinak is körülbelül 425 euró/tonna gyártási költséggel kellett szembenézniük, míg a régebbi üzemekben ez megközelítette a 470 eurót. Most májusban talán a helyzet kicsit konszolidálódott, az európai földgázárak május elején megawattóránként 33 euró alá estek, megközelítve a kilenc hónapos mélypontot. 

A gyártásra a zöldátállás fényében szigorodó környezetvédelmi előírások szintén negatív hatással vannak. Számos németországi és hollandiai üzem, különösen a BASF konszern csökkentette a termelést, a brit gyárak pedig teljesen bezártak. 

Európával ellentétben, Oroszországban nőtt a műtrágyatermelés. 2022-ben 54, 2023-ban 59, 2024-ben pedig már 63 millió tonnát tett ki, és 2030-ra 71-73 millió tonna előállításával számolnak, amiből 48-50 millió tonna jutna exportra.  

Mindenesetre egyet lehet érteni az oroszok vélekedésével, miszerint  

az Európai Bizottságnak ez a kísérlete, hogy importvámokkal segítse az európai gyárakat, nem fog működni. 

A valós megoldást az olcsó földgáz, az olcsó energia jelentené. 

Az európai agrárgazdaság tönkretétele 

Az európai döntéshozók természetesen nem készítettek hatástanulmányt, csupán belefoglalták a parlamenti döntésbe, hogy majd monitorozzák a hatásokat. Az oroszok durva becslései szerint

a magasabb műtrágyaárak 15-20 százalékkal növelik az európai gazdálkodók költségeit, ami 5-7 százalékkal magasabb élelmiszerárakhoz vezet a kontinensen, súlyosbítva az inflációt.  

A magas energia- és műtrágyaárak jelentősen rontották a gazdák versenyképességét, a gabonatermelés már így is a költséghatáron mozog, a jövedelmezősége minimális. Mivel a termelési költségek gyorsabban fognak emelkedni, mint a termékárak, ez a kisgazdaságok csődjéhez és a gazdasági növekedés lassulásához vezethet a mezőgazdaságból élő régiókban. Könnyen lehet, hogy

az elhúzódó műtrágyahiány és az agráripari komplexum hanyatlása az euróövezet GDP-jének 0,3-0,5 százalékos csökkenéséhez vezethet. 

Pedig az európai műtrágyagyártók az ukrajnai konfliktus óta figyelmeztetnek, hogy nem tudnak versenyezni az olcsó gázból előállított olcsó orosz műtrágyával. A Bizottság megoldásként természetesen a vámokat választotta, nem pedig azt, hogy olcsóbb földgázhoz jussanak az európai cégek és megfizethető tápanyagokhoz a gazdák. Persze Brüsszel is félt az azonnali hatástól, a gazdák tüntetéseitől, ezért osztották szét három évre a vámok emelését – amivel viszont a gyártók elégedetlenek, hiszen ők azonnal szeretnék a feltételek egyenlővé tételét.  

Lassan megszokhatjuk, hogy az EU döntéshozói egy valós problémára ismét egy olyan választ hoztak, amivel elsősorban a saját polgáraikat és gazdáikat sújtják, míg a műtrágyagyáraknak sem hoznak megoldást.  

Nem baj, ha éhen halunk, tönkremegyünk, nem ők állják a számlát, és legalább zöldebb lesz Európa.